Akik a szívüket adják a munkába. — Az Úr hírnökei, igyekezetükben, hogy az emberekhez közel kerüljenek, ne kövessék a világ módszereit. Az előadás-sorozatokon ne alkalmazzanak világi énekeseket, sem színházias külsőségeket azért, hogy érdeklődést keltsenek. Hogyan is várhatnánk el azoktól, akiket Isten Igéje nem érdekel, akik sosem olvasták azt őszinte kívánsággal, az igazság megértése vágyával, hogy lélekkel és értelemmel énekeljenek? Hogyan lehet összhangban szívük a szent ének szövegével? Hogyan egyesülhet énekükkel a mennyei kar, ha a zene csupán formaság (Testimonies, 9., 1909, 143. o.)?
Csak kedves, egyszerű énekek dicsőítik Istent. — Hogyan dicsőítheti Istent a világi énekkar által előadott ének, amelyet pénzért énekelnek el? Testvérem, ha majd a helyes megvilágításban látod ezeket a dolgokat, akkor előadásaidon csak kedves, egyszerű énekek szerepelnek. Mit is jelent, ha a jelenlevők közül egyeseknek nincs olyan jó hangjuk, mint másoknak? Ha angyalok csatlakozhatnak az énekesekhez, akkor ez olyan benyomást gyakorol a hallgatók lelkére, amely megszenteletlen ajkakról hangzó ének nyomán lehetetlen volna (Letter, 1902, 190.).
Világi zenészek. — Ne kérj fel világi zenészeket, ha ez elkerülhető. Gyűjts össze olyan énekeseket, akik lélekkel és értelemmel énekelnek. A rendkívüli műsorszámok, amelyeket néha megengedsz magadnak, felesleges kiadásokat okoznak, amelyeket a testvérek nem fedezhetnek. Majd idővel rájössz, hogy a hitetlenek nem adnak pénzt arra, hogy ezeket a költségeket fedezzed (Letter, 1902, 51.).
Istent sértő zene. — A színpadias külsőségekben nincs vallás, sem megszentelődés. Isten szemében nincs sértőbb, mintha hangszerekkel igyekszünk kérkedni, de a zenészek megtéretlenek, szívükben nem énekelnek az Úrnak. Isten szemében a legkedvesebb áldozat az önmegtagadó, alázatos szív, amely felveszi keresztjét és követi Jézust.
Nincs időnk arra, hogy azokat a dolgokat keressük, amelyek csak az érzéseket gyönyörködtetik. Szigorú szívvizsgálatot kell tartanunk. Könnyek között és szívet tépő bűnvallomással közeledjünk Istenhez, hogy Ő is közeledjen hozzánk (Review and Herald, 1899. XI. 14.).