A viták nem mindig kerülhetők el. — Egyes esetekben szükségessé válhat, hogy nyílt vitában szálljunk szembe az Isten igazsága ellen dicsekvőkkel. Azomban az ilyen viták – akár szóban, akár írásban – többet ártanak, mint használnak (Testimonies, 3. K, 1872, 213. o.).

A vita ritkán dicsőíti Istent. — Vannak, akik szeretnek vitázni ellenfeleikkel, vagy szeretik hallgatni mások vitáját, ezért akarják hallani a véleményünket. Mások, akik mindkét fél bizonyítékait szeretnék megismerni, becsületes szándékkal kérhetik az ilyen vitát; azonban ha csak tehetjük, kerüljük el a szóváltást… Ilyen harcok ritkán dicsőítik Istent, s ritkán szolgálják az igazság előbbre vitelét (Testimonies, 3., 1875, 424. o.).

Néha szembe kell fordulnunk az ellenséggel. — Vannak alkalmak, amikor vakmerő félremagyarázásaikkal szembe kell szállnunk. Ha ez áll fenn, akkor tegyük meg azonnal és röviden. Azután lássunk munkához (Testimonies, 3., 37. o.).

Állj szembe a kihívással, de sose légy kihívó. — A népszerűtlen igazság feltárása nehéz kereszt. A prédikátorok legyenek gondosak, hogy minden egyes szavuk Isten akarata szerint való legyen. Szavaik sose vágjanak. Tárják fel az igazságot alázatosan, az emberek iránt érzett legmélyebb szeretettel, azzal a komoly vággyal, hogy üdvözüljenek. Az igazság hadakozzék és legyen az éles kard. Az evangélium szolgái ne akarjanak a többi felekezet lelkészei fölé kerekedni, s ne idézzenek elő vitát. Ne foglaljanak el Góliáthoz hasonló álláspontot, mikor kihívóan viselkedett Izráel seregeivel szemben. Izráel nem hívta ki Góliátot, de Góliát büszkélkedett, dicsekedett Isten és népe ellen. Jöjjön a kihívás, a dicsekvés, a támadás az igazság ellenzői részéről, akik Góliát szerepét játsszák. Azonban ilyen lelkület ne uralja azokat, akiket Isten küldött, hogy a megítélt világnak az utolsó figyelmeztető üzenetet hirdessék…

Ha azonban, mint Dávid, olyan helyzetbe kerülnek, amelyben Isten ügye valóban megköveteli, hogy Izráel támadójával szembeszálljanak, s ha Isten erejében látnak hozzá teljesen Őreá hagyatkozva, akkor Ő átsegíti őket, s igazságát dicső győzelem-re viszi. Krisztus példát adott nekünk: „Mihály arkangyal, amikor az ördöggel vitatkozván Mózes teste felett vetélkedett, nem mert arra káromló ítéletet mondani, hanem azt mondta: »Dorgáljon meg téged az Úr!«” (Júd 9) (Testimonies, 3., 1872, 218–220. o.).

A vitatkozó lelkület gyenge alapot vet. — A vita, az ellenkezés lelkülete Sátán találmánya, hogy harcot indítson, s így az igazság, Jézus Krisztus eltűnjön szemünk elől. Ez sokakat visszataszított, ahelyett, hogy megnyert volna Jézusnak…

Vitatkozó lelkületre nem bátorítunk. — Sokan csupán hittételekkel foglalkoznak, ellenben az őszinte kegyességre, a gyakorlati istenfélelemre gondot sem fordítanak. Jézus szeretetét és kegyelmét, önmegtagadását és önfeláldozását, szelídségét és megbocsátó lelkületét nem tárják úgy a nép elé, ahogyan kellene. A mindenütt uralkodó tévedések élősködőkhőz hasonlóan annyira begyökereztették halálos mérgüket az igazság ágaiba, lelkét pedig teljesen magukévá tették, hogy sokan, akik elfogadják az igazságot, nyers lelkülettel tanítják. A nép így hamis fogalmakat nyer róluk, az igazság pedig hatástalan marad azokban, akiknek szívét a Szentlélek nem érintette és nem lágyította meg…

Mindannyiunk számára fontos felismernünk és értékelnünk az igazságot, ezért a legfontosabb, hogy az Isten magva befogadására jól előkészített legyen a talaj. Számunkra az a kérdés: hogyan vessük az igazság értékes magvát, hogy az el ne vesszen, hanem kikeljen és termést hozzon, hogy kévéket vihessünk a Mesternek (Review and Herald, 1892. II. 9.)?

Az izgalmak és a gyors döntések veszélyei. — Ha az érdeklődés állandóan növekszik, ha az emberek értelmesen haladnak előre – nem hirtelen felindulásból, hanem az igaz elvek alapján –, akkor az érdeklődés tartós és sokkal egészségesebb, mint ott, ahol nagy és hirtelen az érdeklődés. A érzelmeket a viták ébresztik, az igazság mellett és ellen elhangzó érvek. Az emberek az egyik vagy a másik oldalra állva elhamarkodják a döntést. S az eredmény? Lázas állapot. Hiányzik a nyugodt mérlegelés és megítélés. Ha az izgalom elmúlik, vagy ha meggondolatlan eljárás következtében ellenhatás áll be, az érdeklődést soha többé fel nem kelthetjük. Mert az emberek érzelmeit és rokonszenvét keltettük fel, de lelkiismeretükre nem hatottunk, szívük nem tért meg, s nem alázkodtak meg Isten előtt (Testimonies, 3., 1872, 218. o.).

Az igazság hirdetése előítélettel terhelt lelkeknek. — Isten hírnökei ne tekintsék a viták alkalmait nagy kiváltságnak. Nem tárhatjuk hitünk minden pontját az előítélettel terhelt tömegek elé… Az általánosan elfogadott hittételeket beszéljük meg először, biztosítva a hallgatók bizalmát (Testimonies, 3., 1875, 426. o.).

A vitákban Sátán az ellenfelünk! — Lelkészeink, akik Isten igazságának ellenzőivel harcolnak, nemcsak emberekkel állnak szemben, hanem Sátánnal és gonosz angyalainak seregével. Sátán csak az alkalomra vár, hogy a lelkészeken felülkerekedjék. Isten angyalai nem erősíthetik és nem világosíthatják meg azokat, akik az igazságot védelmezik ugyan, de nem vetik Istenbe teljes bizalmukat, s szavaik nem Jézus Krisztus lelkületét és szeretetét tükrözik. Maguk maradnak, s gonosz angyalok veszik körül őket, sötétséget árasztva. Ez az oka annak, hogy az igazság ellenzői gyakran látszólag előnybe kerülnek, s a vita többet árt, mint használ (Testimonies, 3., 1872, 220–221. o.).

Ha a vita elkerülhetetlen. — Amikor az igazság ügyének előbbre vitele érdekében és Isten dicsőségéért szükséges szembeszállnunk az akadékoskodókkal, gondosan, alázatosan készüljenek fel az igazság szószólói. Vizsgálják meg szívüket, tartsanak bűnbánatot, imádkozzanak komolyan, böjtöljenek is, könyörögjenek Isten különös segítségéért, hogy üdvözítő drága igazságát dicső győzelemre segítse, hogy a tévedés nyilvánuljon meg szörnyű valóságában, és szószólói szenvedjenek teljes vereséget.

Soha ne keveredj olyan vitába, amelyen sok minden forog kockán! Ne bizakodj a saját alkalmasságodban, hogy erős érvekkel szállsz szembe az ellenkezőkkel. Ha nem kerülheted el a vitát, Istenbe vetett szilárd hittel, alázatos lélekkel, Jézus szellemében válaszolj a vitát kezdeményezőnek. Krisztus azt parancsolta neked, hogy tanulj Tőle, mert Ő szelíd és alázatos volt (Testimonies, 1., 1867, 624., 626. o.).

Az igazság feltárása. — A tévelygéssel szemben a legjobb módszer: az igazság feltárása. A vadhajtások hulljanak le észrevétlenül. Az igazsággal szembeállítva a tévedés tarthatatlansága minden értelmes ember előtt világossá válik. Minél inkább ismételjük az ellenfél téves állításait, s azokét, akik közöttünk támadnak, hogy lelkeket elcsábítsanak, annál jobban szolgáljuk a tévelygés ügyét. Minél nagyobb teret adunk Sátán sugallatainak, ő annál jobban örvend (Testimonies to Ministers, 1892, 165. o.).

Csak józan érveket alkalmazz. — Fontos, hogy hittételeink védelmében, amelyeket alapvetőknek tekintünk, teljesen józan érveket alkalmazzunk. Az ilyen érvek talán elhallgattatják a támadót, de becsületet szereznek az igazságnak. Egészséges, helyes érveket tárjunk fel, amelyek nemcsak az ellenzéket némítják el, hanem a legszorgalmasabb és mélyrehatóbb bírálatot is kiállják.

Akik vitázásra nevelték magukat, abban a nagy veszélyben forognak, hogy Isten Igéjét nem tisztességesen védik meg. Az akadékoskodókkal szemben komolyan törekedjünk érveinket úgy feltárni, hogy lelkükben meggyőződésre jussanak ahelyett, hogy csupán a hívőket akarnák meggyőzni (Testimonies, 5., 1889, 708. o.).

Vesd le a harci fegyverzetet. — Akik a világunknak adott legünnepélyesebb üzenetet hordozzák, azoknak le kell vetniük a harci fegyverzetet, s fel kell venniük Krisztus igazságának fegyvereit. Nem szorulunk arra, hogy saját véges személyünk munkálkodjon, mert ilyen esetben Isten angyalai visszavonulnak, s a hadjárat vezetését ránk bízzák. Mikor tanulnak már lelkészeink Jézustól? Istentől, a mennyei kegyelem trónjától kell kapnunk az erőt, hogy az ellenszegülőkkel szembeszállhassunk és az embereknek szolgáljunk. A kegyelem trónjánál látjuk meg és ismerjük fel saját elégtelenségünket. Krisztus méltósága és dicsősége a mi erőnk. A Szentlélek pedig elvezérel minden igazságra. A Szentlélek Isten dolgait szólja s mutatja meg nekünk: majd közvetíti élő erőként az engedelmes szív számára. Ennek eredménye a szeretet által munkálkodó hit lesz, amely megtisztítja a lelket, amely Teremtőjének tökéletes pecsétjét hordozza (Letter, 1895, 21.).