Szeresd az embereket, ahogyan Krisztus is szerette. — Az Úr felszólít bennünket, hogy úgy szeressük az embereket, ahogyan Ő is szerette őket. Tárd fel Krisztus végéremehetetlen szeretetét. Éned tűnjön el egészen (Manuscript, 1898, 42.).

Munka házról házra. — Az igazságot nem csak nyilvános előadásokon kell ismertetnünk; járnunk kell házról házra is. Ez a munka folytatódjék az Úr nevében (Letter, 1898, 137.).

A házról házra járás célja. — Népünk nagy hibát követ el, amikor előadás-sorozatok után, ha néhányan elfogadták az igazságot, felszedik a sátrakat, s azt hiszik, hogy teljesítették kötelességüket. Munkájuk csupán megkezdődött. Hittételeket hirdettek, melyek újak és idegenek a hallgatóságnak. Ha a munka nem folytatódik, az elvetett magvakat felszedik a madarak, vagy elszáradnak – öntözést nélkülözve.

A lelkészeik, barátaik és ismerőseik az igazságot tévedésnek tüntetik fel, s mindaddig nem hagyják békében a meggyőződött lelket, amíg hamis állításaikkal nem győzik meg őket.

Mi tehát a teendő? Miután a táborozás véget ért, létesíts misszióállomást. A legjobb munkásokat lehetőleg csoportokba kell szervezni, hogy irodalmunkat árusítsák s ajándékozzanak folyóiratokat azoknak, akik nem vásárolhatják meg. Az előkészítő munka félannyit sem ér, mint az azt követő munka.

Miután az emberek már hallották hitünk alapvető igazságait, kezdődjék meg a munka házról házra. Ismerkedj meg az emberekkel, s olvasd fel nekik Krisztus drága szavait. Magasztald Jézust, aki közöttük megfeszíttetett, s nemsokára azok, akik hallották az evangélium szolgájának intő üzenetét, s meggyőződtek az igazságról, érdeklődni fognak a hallottak iránt. Itt van tehát az ideje hitünk alapelveinek ismertetésére, szelídséggel és félelemmel. Nem szolgai félelemmel, hanem óvatos félelemmel, nehogy meggondolatlanul beszélj. Tárd fel az igazságot, ahogyan Jézusban van szelíden, alázatosan, ami egyszerűséget és őszinteséget jelent. Adj enni kellő időben, s mindenkinek a maga részét (Letter, 1898, 18.).

A prédikációt a házról házra járás munkája teszi eredményessé. — …-i munkások tapasztalataiból tudjuk, hogy a táborozások utáni fáradozások sokkal eredményesebbek, mint az előtte végzett munka. Isten már évekkel ezelőtt megmutatta nekem, hogy a házról házra végzett munka teszi eredményessé az Ige hirdetését. Ha az érdeklődőket a munkások fel nem keresik, más egyházak lelkészei zavarhatják meg őket, helytelenül idézve és elcsűrve-csavarva az Írásokat. Ezek az emberek nem ismerik az Írásokat; azt gondolják, hogy lelkészeik őszinte és előítélet-mentes emberek, s feladják meggyőződésüket. Azonban ha munkásaink meglátogatják az érdeklődőket, s az igazság Igéjét jobban feltárják előttük, ha kimutatják az igazságot a tévedéssel szemben, akkor megalapozódnak a hitben.

Ha ezt a munkát komolyan és éberen végeztük volna, ha a munkások kitartóan őrködtek volna a lelkek felett mint akiknek számot kell adni róluk, a gyülekezéseinkben elhintett magvaknak több kévényi termését láthattuk volna.

Ilyen munkát folytattunk …-ban. Öt új szombatünneplő az eredménye ennek a személyes munkának. Ha Istennek ezek a választott munkásai nem keresik a legnagyobb érdeklődéssel az elveszett juhokat, Sátánnak sikerül a pusztítás munkája, emberek vesznek el, akiket megtalálhattunk és megmenthettünk volna (Letter, 1896, 18.).

Akik nyilvános előadásokat nem látogatnak. — Világvárosokban élnek embertömegek, akik nyilvános előadásokra nem járnak el. Ezeket úgy kell megkeresnünk, mint ahogyan a pásztor keresi elveszett nyáját. Érdekükben szorgalmas, személyes munkát kell végeznünk (Gospel Workers, 1915, 364. o.).

Akik nem akarnak elmenni a vacsorára. — Ha az evangélium vendégségébe nem akarnak eljönni, melyre Krisztus meghívása szólítja őket, akkor Isten hírvivőinek kell a körülményekhez alkalmazkodniuk, házról házra végzett munkájukkal kell az üzenetet hozzájuk eljuttatni. Így terjesztik a szolgálatukat a főutakra és az ösvényekre, hangoztatják a világnak szóló utolsó üzenetet (Letter, 1899, 164.).

Még azokhoz is, akik nem érdeklődnek. — Menj el azokhoz is, akik nem mutatnak érdeklődést. Míg a kegyelem édes szava hívja a bűnösöket, szíved, agyad minden erejével dolgozz, mint Pál, „aki nem szűnt meg inteni minden lelket éjjel és nappal, könnyek között”. Isten nagy napján hányan állnak majd szembe velünk, s kiáltják: „Elvesztem! Elvesztem! Te pedig sohase figyelmeztettél engem. Te sosem kértél, hogy jöjjek Jézushoz. Ha hitem olyan lett volna, mint a tied, akkor utánajártam volna környezetemben minden ítéletre szánt léleknek imáimmal, könnyeimmel és figyelmeztetéseimmel” (Review and Herald, 1884. VI. 24.).

Vidd el Isten Igéjét minden házhoz! — A sajtó az az eszköz, mely által sokakhoz eljuthatunk, akiket lelkész nem kereshet fel. Nagy munkát végezhetünk, ha az embereknek a Bibliát feltárjuk a maga valóságában. Vidd el Isten Igéjét minden házhoz, világos kijelentéseit vésd szívükbe, lelkiismeretükbe, ismételd el mindenkinek az Üdvözítő parancsát: „Kutassátok az Írásokat!” Intsd őket, hogy fogadják el a Bibliát valóságában. Könyörögjenek mennyei világosságért, s azután, ha a világosság fénylik, fogadják el minden drága sugarát, ne féljenek a következményektől (Review and Herald, 1883. VII. 10.).

Isten vezet családokhoz. — Az embereknek az Isten Igéjéből származó világosságra, fényre van szükségük. Ha az Ige tanítói készségesek, akkor az Úr szoros kapcsolatba hozza őket az emberekkel. Elvezérli őket azok otthonaiba, akik sóvárogják az igazságot; s míg Isten szolgái az elveszett juhokat keresik, lelki képességeik felelevenednek és megerősödnek. Tudják, hogy Istennel összhangban munkálkodnak, örvendeznek, és boldogok. A Szentlélek vezetése által olyan tapasztalatokat szereznek, melyek szinte felértékelhetetlenek. Szellemi és erkölcsi erőik a legmagasabb fokot érik el, mert Isten szükség szerint adja a kegyelmet (Review and Herald, 1904. XII. 29.).