Nagy művet egyszerű eszközökkel. — A legcsodálatosabb, hogy az Istennagy művét igen egyszerű eszközökkel végzi. Istennek az a terve, hogy kormányzatának minden része egymással összefüggésben, az egész tejes összhangban működjék. Isten hat az emberi lélekre, Lelke által láthatatlan húrokat érint, amelyek az egész világegyetemen átzengenek (Manuscript, 1897, 22.).

A siker a rend és a összehangolt munka eredménye. — Isten a rend Istene. A mennyel kapcsolatos minden dolgon a legtökéletesebb rend észlelhető; a mennyei angyalok seregeinek csapatmozdulatait is a legtökéletesebb fegyelmezettség és rend jellemzi. Mert eredmény még az Isten ügyeiben is csak rend és összhangzó cselekvés által érhető el. Azért az Isten ma is ugyanazt a rendet és rendszert kívánja meg művében, mint Izráel napjaiban. Az Ő művében foglalatoskodóknak sosem szabad semmit gondtalanul, találomra tenni, hanem mindenkor rendszeres és értelmes munkát kell végezniük. Mert az Úr csak a pontos és lelkiismeretes munkát értékeli (Patriarchs and Prophets, 387. o.).

Terv szerint dolgozz! — Fontos a rendszeres munka: lefektetett tervek és kitűzött cél szerint dolgozz. Senki sem taníthat mást, csak ha maga is hozzálát, hogy a munka befejeződjön.

Jól meghatározott terveket tárjunk mindazok elé, akiket illet, és győződjünk meg róla, hogy meg is értették. Majd pedig követeljed meg a különböző szakosztályok vezetőitől, hogy a tervek kivitelében együtt munkálkodjanak. Ha ezt a biztos és radikális módszert kellőképpen alkalmazzák és követik teljes érdeklődéssel és jóakarattal, ezzel elkerülhető lesz a sok céltalanul végzett munka, sőt még a haszontalan súrlódások is (Manuscript, 1887, 24.).

Jól megértett tervek. — A mű, amelyben dolgozol, nem végezhető másképpen, csak olyan képességekkel, amelyek a jól megértett tervek eredményei (Letter, 1887, 14.).

Előrelátás, rend és ima. — Bűn bármilyen munkában a gondatlanság, a céltalanság és a közömbösség, de különösképpen Isten művében. Az Ő művével kapcsolatos minden vállalkozást előrelátással, rendszeresen és komoly imával vezessünk (Review and Herald, 1884. III. 18.).

Alaposság és gyorsaság. — Igen könnyen követhetünk el nagy hibákat, ha a feladatainkat nem világosan és nagy figyelemmel végezzük. Ha a kezdő vagy tanuló tettre kész is, de a különböző területeken nincs felügyelő, valaki, aki kellőképpen képesített a munkára, akkor sok hiba csúszhat be. Mialatt a mű növekszik, lehetetlenné válik, hogy munkánkat még alkalomadtán is egyik napról a másikra elodázzuk. Amit nem végzünk el kellő időben, akár szent, akár világi feladatot, fennáll a nagy veszély, hogy egyáltalán nem végezhetjük el többé. De ha megpróbáljuk is bepótolni, már sosem érhetünk el olyan jó eredményt, mintha a kellő időben elvégeztük volna az adott feladatot (Manuscript, 1887, 24.).

Mindenkit a maga helyére. — Isten mindenkinek kiszabta a munkáját, az ember képessége és tehetsége szerint. Bölcs tervezés szükséges ahhoz, hogy mindenkit a megillető helyre állítsunk – azért, hogy olyan tapasztalatot szerezzen, amely nagyobb felelősségek hordozására is alkalmassá teszi (Letter, 1889, 45.).

Fegyelmezett csapatként dolgozzunk! — Gondoljunk arra, hogy Isten munkatársai vagyunk. Nem vagyunk olyan bölcsek, hogy magunk dolgozhassunk. Isten sáfáraivá tett bennünket, hogy megpróbáljon és megvizsgáljon, amiként megpróbálta és megvizsgálta hajdan Izáelt. Isten nem akarja, hogy az Ő serege fegyelmezetlen, megszenteletlen katonákból álljon, akik az Ő rendjére és tisztaságára szégyent hoznak (Review and Herald, 1908. X. 8.).

Rátermettség a tervezésre és a kivitelezésre. — Tehetségek kellenek, képességek a tervezésre és a harmonikus munkára. Azokra van szükségünk, akik dolgozni akarnak, de nemcsak a maguk javára, hanem akik Isten dicsőségét tartják a legfontosabbnak, azt, hogy a munkát a mű különböző területein minél gyorsabban előbbre vigyék. Értékes alkalom ez arra, hogy az Úr műve iránti hűségünket és egyben arra való képességüket is bebizonyíthassák. Isten minden embernek kiszabta munkáját, nem azért, hogy önmagát dicsőítse, hanem Isten dicsőségére (Manuscript, 1895, 25.).

Bölcs tervezés által elkerülhető a túlhajtott munka. — Sürgetem a munkásokat, hogy úgy tervezzék munkájukat, nehogy túlhajtás következtében kimerüljenek (Letter, 1902, 17.).