Hívjuk meg az érdeklődőket a fórumokra. — Az időszerű, próbára tevő üzenetet hirdetnünk és magyaráznunk kell. Minden társadalmi osztály, a magas rangúak és az alacsony sorsúak is eljönnek előadásaink-ra, nekünk pedig munkálkodnunk kell mindenkiért. Miután az intő üzenet elhangzott, keressétek meg a különösen érdeklődőket, és munkálkodjatok megtérésük érdekében. A munkának ez a része a legmagasabb rendű missziómunka (Letter, 1900, 86.).

Tanítsátok az embereket, hogyan válhatnak keresztényekké. — Kívánom, hogy ezt a pontot különösen értsd meg. Lelkeket tartunk vissza attól, hogy engedelmeskedjenek az igazságnak, mert összezavarjuk az eszméket, és mert nem tudják, hogyan adják át akaratukat és gondolataikat Jézusnak. Különleges tanítást szeretnének arról, hogyan válhatnak keresztényekké. A Krisztusért végzett munka e világon nem nagy tettekből és csodálatos vívmányokból áll. Erre majd sor kerül. Azonban munkánk akkor a legeredményesebb, ha teljesen megfeledkezünk az énünkről. Munkánk: „parancsra új parancsot, szabályra új szabályt, itt egy kicsit, ott egy kicsit” – együtt érzően, közelebb jutva az emberek szívéhez. Ez az a Jézus Krisztusnak tett szolgálat, amelyet elismer ő majd az ítélet napján (Letter, 1886, 48.).

Az előadásokat követő megbeszéléseken kerülj közel a szívekhez. — Fennáll a veszélye annak, hogy rohamosan haladunk át a hitpontokon. Legyenek a tanítások rövidek, de gyakoribbak… Miután feltártad az emberek előtt az igazság értékes bányáit, még nagy munkát kell elvégezned azokért, akiket érdekelnek az előadott témák.

Rövid előadás után változtass gyakorlatod rendjén. Adj mindenkinek, aki szeretné, lehetőséget, hogy megbeszélésekre, vagyis bibliaórákra ott maradhassanak. Ezeken az órákon a számukra fontos, aggasztó vagy nyugtalanító dolgokról kérdéseket tehetnek fel. A legeredményesebb akkor leszel, ha ezeken az alkalmakon közelebb jutsz az emberekhez. A lelkésszel együtt munkálkodó bibliatanítók rendkívüli erőfeszítései arra irányuljanak, hogy türelmesen és jóindulattal ismertessék meg az igazsággal az érdeklődőket.

Ha csak egyetlen lelket kell tanítanod, az az egy, ha alaposan meggyőződött róla, eljuttatja a világosságot másokhoz is. Ezek a szívet vizsgáló igazságok annyira fontosak, hogy ismételten és ismételten előadhatók, mert így befolyásolják a hallgatók gondolatvilágát (The Signs of the Times, 1874, 7. o.).

Alkalom kérdések felvetésére. — Ahol csak keresztülvihető, ott minden egyes fontos előadást bibliaóra kövessen. Itt a feltárt hitpontokat alkalmazhatjuk, kérdések tehetők fel, helyes eszmék véshetők az érdeklődők lelkébe. Több időt kell szentelnünk az emberek türelmes nevelésére, s alkalmat kell adnunk, hogy szívüket kiönthessék. Az emberek tanításra szorulnak.

Külön összejövetelek tartandók az igazság iránt érdeklődők számára. Ezekre az összejövetelekre meg kell hívni őket. Mindenkinek, hívőnek és hitetlennek, alkalmat kell adnunk a meg nem értett vagy homályos kérdések felvetésére. Adj mindenkinek alkalmat, hogy elmondhassa aggodalmait, küzdelmeit. Minden prédikációban, minden bibliatanulmányban ismerjék fel, lássák meg az emberek, hogy minden általunk hirdetett hittételre, hitpontra kaphatnak világos, bibliai alapú feleletet: „Így szól az Úr.”

Így tanított Krisztus. — Miközben Krisztus a néphez beszélt, kérdéseket tehettek fel neki. Azoknak, akik alázatosan a világosságra törekszenek, mindig készségesen adott magyarázatot. Azonban nem engedte meg, nem bátorított fel senkit bírálgatásra vagy gáncsoskodásra; mi se engedjük ezt meg. Ha egyesek vitát akarnak provokálni az általuk ellenzett hitpontokat illetőleg, mondd meg nekik, hogy az összejövetelnek nem ez a célja.

Ha kérdésre adsz választ, ismerjék fel, lássák be a hallgatók, hogy feleletet kaptak. Egyetlen kérdést se hagyj ki, ne halogasd a választ. Lépésről lépésre haladj előre, s mindig tudjad, hogy hol tartasz.

Az ilyen összejöveteleken azok, akik már ismerik az üzenetet, kérdéseket vethetnek fel, amelyek az igazság egyes pontjaira világosságot árasztanak. Azonban lehetnek olyanok is, akiknek ehhez nincs érzékük. Ha valaki olyan kérdést tesz fel, amely csak zavarná az embereket, s a kétség magvait hintené, tanácsoljuk, hogy ilyen kérdések felvetésétől tartózkodjék. Meg kell tanulnunk, hogy mikor szóljunk és mikor hallgassunk, meg kell tanulnunk, hogy a hit magvait szórjuk, világosságot árasszunk, és ne sötétséget (Testimonies, 6., 1900, 68–69. o.).

Kérdéseiddel ismerd meg az érdeklődő hallgatóságot! — Rövid előadás után, erődet frissen tartva, tarts bibliaórát az előadott pontokról. Kerülj közel hallgatóid szívéhez, bátorítsad őket arra, hogy tárják fel aggodalmaikat, hogy megmagyarázhasd nekik az Írásokat, amelyeket nem értenek (Letter, 1895, 8.).

Amire vigyáznunk kell. — Ha az Úr különleges munkát végez népe között azért, hogy lelküket felébressze, hogy életfontosságú igazságokon elmélkedjenek, Sátán is munkálkodik, gondolataikat eltereli, hogy csekélyebb fontosságú eltérésekre irányítsa figyelmüket. Célja az, hogy olyan hittételek tekintetében teremtsen vitát, amelyek az éppen tárgyaltak megértéséhez nem lényegesek. Így akar viszályt okozni, s a lényeges pontról a figyelmet elterelni. Ilyenkor az Úr is munkálkodik az emberek szívében, megmutatva azt, ami üdvösségük szempontjából lényeges. Sátán ujjong, ha az elmét elterelheti más lényegtelen dolgokra, ha megosztja a jelenlevőket, s szívük bezárul világosság és igazság előtt (Review and Herald, 1892. X. 18.).

A támadás, vitázás szelleme növekszik: a meggyőződés kialszik. — Sátán állandóan tevékenykedik azért, hogy az elmét földi dolgokra terelje, hogy az igazságnak a szívre gyakorolt hatása megszűnjék. Így nem lesz haladás, növekedés a világosságban és az ismeretben. Ha Krisztus követői nem érzik állandóan a késztetést, hogy az igazságot szólják, akkor nem is szentelheti meg őket. Kérdések, álokoskodások és lényegtelen dolgok foglalkoztatják az elmét, s a társalgás tárgyaivá válnak, majd szavak feletti viták keletkeznek, különféle vélemények hangoznak el nem lényeges dolgokról…

Isten munkásának bölcsnek kell lennie, hogy felismerje és visszautasítsa az ellenség tervét, az elterelést és a félrevezetést. Munkája egyedüli célja, hogy hallgatói megtérjenek, tehát kerülje a vitapontokat: hirdesse az Igét…

Sátán idézi elő a haszontalan szavak miatti viszályt és harcokat. Jól tudja, hogy majd ez foglalkoztatja az embereket, ez köti le az idejüket. A viszály szellemét ébreszti, többek meggyőződését kioltja, mert különböző véleményekre, vádaskodásokra és előítéletekre készteti, mindez pedig bezárja az ajtót az igazság előtt (Review and Herald, 1888. IX. 11.).

Imádkozzunk a megtérőkkel. — A lelkészek és az evangélisták többet és komolyabban imádkozzanak azokkal, akiket meggyőzött az igazság. Emlékezz arra, hogy Krisztus mindenkor veled van. Az Úr készségesen mutatja meg kegyelmét, hogy megerősítse és bátorítsa az őszinte, alázatos munkást (Manuscript, 1900, 78.).

Segíts a csüggedőkön, a kétségbeesetteken. — Sokan, akik az előadásokat látogatják, fáradtak, nyögnek a bűn terhe alatt. Vallási meggyőződésükben bizonytalanok. Alkalmat kell találnunk ezeknek az aggodalmaskodóknak, akik lelki nyugalmat keresnek, hogy segítségben részesülhessenek. Az előadás után hívjuk meg azokat, akik Krisztust akarják követni, hogy elhatározásukat kifejezzék. Hívd meg mindazokat, akik állapotukkal elégedetlenek, akik érzik, hogy Krisztus eljövetelére nincsenek készen, akik megfáradtak és megterheltettek, hogy jöjjenek előre. Akik közöttetek lelkiek, beszéljetek ilyen beállítottságú emberekkel. Imádkozzatok velük és értük. Sok időt szenteljetek imádkozásra és az Ige alapos tanulmányozására. Nyerjen mindenki személyes hitbizonyságot. Tanítsák meg őket, hogyan engedelmeskedjenek Istennek, hogyan higgyenek, hogyan igényeljék Isten ígéreteit. Isten mélységes szeretetét bátorító, áthidaló szavakkal juttassátok kifejezésre (Testimonies, 6., 1900, 65. o.).