Az evangélium egyszer már megrázta a világot. — Az apostolok a Szentlélek segítségével olyan munkát végeztek, amely a világot alapjaiban rengette meg. Egyetlen nemzedék alatt eljuttatták az evangéliumot minden néphez.

A kiválasztott apostolok szolgálata dicső eredményeket érlelt.

Nem saját erejükben végezték munkájukat az apostolok, hanem az élő Isten hatalma támogatta őket. Munkájuk nem volt könnyű. A keresztény egyházat megalapozó munka sok nehézséggel, viszontagsággal és keserű csalódással járt. A tanítványok munkájukat állandóan nélkülözések, rágalmak és üldözések között végezték, de életüket sem kímélték, nem volt drága előttük az sem: örvendtek, hogy a Krisztustért szenvedhettek. Határozatlanság, kétely és elvi elgyengülés ismeretlen volt előttük. Készek voltak minden áldozatra, sőt önmagukat is feláldozták. A rájuk háruló felelősség tudata megtisztította őket és gazdagította tapasztalataikat. A menny kegyelme nyilvánult meg győzelmeikben, amelyeket Krisztusért arattak. Isten a mindenhatóságával működött általuk, hogy győzelemre vigye az evangéliumot (The Acts of the Apostles, 1911, 593., 595. o.).

Sötétben fénylő csillagok. — A Föld lakosai közül minden országban lesznek szétszórtan, akik nem hajtanak térdet a Baálnak. Mint a menny csillagai is, csak éjjel fénylenek, ezek a hűséges lelkek is fénylenek majd akkor, amikor „sötétség borítja a Földet, és éjszaka a népeket”. A pogány Afrikában, Európa és Dél-Amerika katolikus országaiban, Kínában, Indiában és a tengerek szigetein, s a Föld minden sötét sarkában ott élnek készenlétben Isten választottai, akik a sötétségben világítani fognak. Világosan kinyilatkoztatják, a hitehagyó világnak az Isten törvénye iránti engedelmesség átformáló erejét. Már ma is ott élnek minden nép, minden nyelv és minden nemzet között; s a hitehagyás mélypontján, amikor Sátán erejét megfeszítve igyekszik „kicsinyeket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat” rábírni, hogy halálbüntetés terhe mellett az Isten-ellenes nyugalomnap jelét felvegyék – ezek a hűségesek, „Isten feddhetetlen, tiszta és szeplőtlen gyermekei fénylenek, mint a csillagok e világon” (Fil 2:15). „Minél sötétebb az éjjel, annál fényesebben csillognak” (Prophets and Kings, 1916, 188–189. o.).

A diadalmas egyház. — A mű nemsokára befejeződik. A harcoló egyház tagjaiból, akik hűségeseknek bizonyultak, kialakul a diadalmas egyház.

Parancsnokunk, aki sohasem téved, mégis így szól hozzánk: „Előre! Menjetek új területekre. Tűzzétek ki a zászlót minden országban.” „Kelj fel és világosodjál, mert eljött világosságod, s az Úr dicsősége rajtad feltámadott.”

Ütött az óra, amikor Istennek hírnökei feltárják a tekercset a világ előtt. Az első, a második és a harmadik angyal üzenetének igazságát minden nemzethez, nyelvhez és néphez el kell juttatnunk, világítania kell minden földrész sötétségén, terjednie kell a tenger szigeteire. Ebben a munkában nem szabad késlekednünk.

Jelszavunk legyen: előre, mindig csak előre! Mennyei angyalok járnak előttünk, hogy az utat készítsék. A távoli országokért érzett felelősségünket mindaddig le nem tehetjük, amíg az egész világot el nem árasztja az Úr dicsősége (Gospel Workers, 1915, 470. o.).