Krisztus megmutatta, hogyan segítsünk az embereken. — Olvasd el a Bibliából azt a történetet, hogyan táplálta az Üdvözítő a tömeget öt cipóval és két hallal. Testi szükségleteik irgalmas betöltése arra szolgált, hogy elméjükbe vésse az igazság Igéit, melyeket feltárt előttük.

Krisztus ezzel a csodájával megmutatta, hogy az orvosi missziómunkát hogyan egyesítsük az Ige szolgálatával. Tanítványai vegyék az élet kenyerét és az üdvösség vizét, s adják azoknak, akik lelki segítségre vágyakoznak. S ahogyan a szükséglet mutatkozik, táplálniuk kell az éhezőket, és ruházni a mezíteleneket. Így kétszeres szolgálatot tesznek a Mesterért. Annak a munkának szépsége és hasznossága, amit Istenért végzünk arányosságában és összhangjában, teljes körű alkalmazhatóságában és hatásosságában rejlik (Manuscript, 1901, 5.).

Kerülj közel a szenvedő emberiséghez. — Krisztus példát mutatott nekünk, kövessük nyomdokait. Mindig a legínségesebbekhez került közel, a legreménytelenebbekhez, és mert rokonszenve által Magához vonzotta őket, ők közeledtek hozzá. Minden szenvedő, ínséges, bűnterhelt lelket arról biztosít, hogy a nagy Orvos mindig készen áll lelki segítséget nyújtani! Mi nagyon eltávolodtunk a szenvedő emberiségtől. Közeledjünk jobban Krisztushoz, hogy lelkünk megteljék kegyelmével azért, hogy kegyelmét másokkal is megoszthassuk (Letter, 1903, 17.).

Gyakorlati síkon. — Mindig gondoljunk arra, hogy az emberekhez közelebb jutást nem szabad egy bizonyos módszerre korlátoznunk. Az evangéliumi orvosi missziót nem egyetlen ember körülírt elgondolása szerint kell folytatnunk, hanem Krisztus útmutatása szerint. Mindannak, amit teszünk, a Szentlélek pecsétjét kell viselnie. Úgy kell dolgoznunk, ahogyan Krisztus is tevékenykedett: azokon a gyakorlati területeken, mert akkor biztonságban leszünk.

Az isteni parancs nem szorul reformra. Azon, ahogyan Krisztus feltárta az igazságot, nem javíthatunk. Az a munkás, aki olyan módszerekkel kísérletezik, amelyekkel a világias gondolkozásúakat szeretné vonzani, mert feltételezi, hogy így eloszlathatja a kereszthordozás ellen emelt kifogásaikat, saját befolyását csökkenti (Letter, 1903, 125.).

Felkészülve egyszerű kezelésekre. — Az igehirdetésben gyakorlott lelkészeink tanulják meg az egyszerű kezelések alkalmazását, s azután mint orvos missziós evangélisták tevékenykedjenek. Most evangéliumi orvosi misszionáriusok kellenek (Manuscript, 1903, 141.).

Az egészséges életmód elveinek tanítása. — Az evangélium szolgái legyenek arra is képesek, hogy az egészséges életmód elveit tanítsák. Mindenütt betegségek terjednek, amelyeknek nagy része megelőzhető volna, ha az egészség törvényeit figyelembe vennék. Az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy jólétük az egészség elveinek megvalósításától függ itt, ebben az életben, és az eljövendő életben is. Szükséges, hogy felelősségeik tudatára ébredjenek földi mivoltukról testükkel kapcsolatban, amelyet a Teremtő alkalmas lakhelyéül teremtett meg, s azt szeretné, hogy annak hűséges sáfárai legyenek.

Ezrek érzik szükségét, és szívesen fogadnák, ha megtanítanák őket az egyszerű betegkezelési módszerekre, olyan módszerekre, amelyek a mérgek használatát kiküszöbölik. Nagyon szükséges volna, hogy az étrend reformját tanítsuk. A helytelen étkezési szokások, az egészségtelen ételek nem csekély mértékben járulnak hozzá a világot átokként sújtó mértéktelenséghez, bűnözéshez és nyomorúsághoz.

Az egészséges életmód elveinek tanítása folyamán tartsd szem előtt a reform nagy célját: az egészséges életvitel testünk-lelkünk legtökéletesebb fejlődését biztosítja. Mutass rá, hogy a természet törvényei Isten törvényei, és a javunkat szolgálják. Engedelmességünk e törvények iránt a boldogságunkat biztosítja ebben az életben, s hozzájárulnak az eljövendő életre való előkészületünkhöz.

Biztasd az embereket, hogy tanulmányozzák ezt a csodálatos szervezetet, az emberi testet és törvényeit, amelyek uralják. Akik felfogják Isten szeretetének bizonyítékait, akik megértettek valamit törvényeinek bölcsességéből és áldásaiból, az engedelmesség eredményeiből, azok kötelességeiket és felelősségeiket egészen más szempontból ismerik majd fel. Ahelyett, hogy az egészség törvényei iránti engedelmességet áldozatnak vagy önmegtagadásnak tekintenék, annak tartják majd, ami a valóságban: felértékelhetetlen áldásnak.

Tanítsátok meg az embereket arra, hogy egészségünk megőrzése fontosabb és egyszerűbb, mint a betegségek meggyógyítása. Orvosaink legyenek bölcs nevelők, figyelmeztessenek mindenkit a vágyak önző kielégítésének veszélyeire, s mutassák be, hogy testünk-lelkünk pusztulását csak úgy akadályozhatjuk meg, ha tartózkodunk mindattól, amit Isten megtiltott (Testimonies, 9., 1909, 161. o.).

A főzőkörök fontossága. — Főzőköröket, az egészséges ételek elkészítési módját oktató iskolákat sok helyen kell létesítenünk. Ezt a munkát szerényen kezdhetjük meg, de ha a szakácsok megteszik a tőlük telhetőt, hogy másokat is felvilágosítsanak, az Úr ügyessé és értelmessé teszi őket. Az Úr szava így hangzik: „Ne tiltsátok el őket, mert én kinyilatkoztatom magamat nekik mint Oktatójuk.” Ő együtt munkálkodik azokkal, akik terveit megvalósítják, akik az embereket megtanítják arra, hogyan reformálják meg étrendjüket, ugyanis megtanítják őket egészséges, olcsó ételek készítésére. Így buzdítsák a szegényeket az egészségügyi reform elveinek alkalmazására; segítsék őket, hogy szorgalmasak legyenek, tanítsák meg őket a önbizalomra.

Isten megmutatta nekem, hogy jó képességű férfiakat és nőket megtanított arra, hogyan készítsenek egészséges, ízletes ételeket. Közülük többen még fiatalok voltak, de voltak középkorúak is. Isten utasítása szerint buzdítanom kell a főzőtanfolyamok létesítését mindenütt, ahol orvosi missziómunkát végzünk. Mindazt, ami az embereket a reformra buzdítja, eléjük kell tárnunk. Áradjon rájuk lehetőleg a legtöbb világosság. Tanítsátok meg őket, hogy ételeik elkészítésénél minden jobb módszert alkalmazzanak, s buzdítsátok őket arra, hogy a tanultakat másoknak is adják át (Testimonies, 7., 1902, 113. o.).

Főzéstanítás házról házra. — Egyesek házról házra járva tevékenykedjenek, oktassanak az egészséges ételek készítésének művészetére. Sokan az egészségügyi reform befolyására megmenekülnek a testi, szellemi és erkölcsi elfajulástól. Ezeket az elveket örömmel fogadják azok, akik világosságra vágyakoznak: előrehaladásuk útján pedig elfogadják az időszerű egész igazságot (Review and Herald, 1912. VI. 6.).

Nevelj, nevelj, nevelj. — Nevelnünk kell kellemes, értelmes módon. Prédikálnunk kell az igazságot, élnünk kell az igazságot, hogy kegyelmes, életadó, egészséget adó hatásai áradjanak azokra, akik még nem ismerik. Ha a betegek kapcsolatba kerülnek az Életadóval, szellemi és testi erőik megújulnak. Azonban ennek érdekében önmegtagadást és mértékletességet kell gyakorolniuk mindenben. Csak így menthetők meg a testi és lelki haláltól, s állhat helyre egészségük.

Ha az emberi test mechanizmusa Istennek életadó rendelkezéseivel összhangban működik, ahogyan az evangélium elénk tárja, a betegséget legyőzi és egészsége gyorsan kivirágzik. Ha az emberi lények egységben működnek az Életadóval, aki feláldozta életét érettünk, akkor a lélek boldog gondolatokkal telik meg – test, elme és lélek megszentelődik. Az emberi lények a nagy Tanítótól tanulnak, s mindaz, amire csak tekintenek, nemesbíti és gazdagítja gondolatvilágukat. Szeretetük örömmel és hálával száll a Teremtő felé. Aki Jézus Krisztus képmására alakult át, annak az embernek élete világosság lesz, amely megvilágítja a sötétséget (Medical Ministry, 1903, 262–263. o.).

A műről alkotott szélesebb látókör. — Tudomány kell ahhoz, hogy a különösen gyengékkel foglalkozzunk. Ha másokat akarunk tanítani, először magunknak kell Krisztustól tanulnunk. Széles látókörre van szükségünk, hogy valóságos orvosi missziómunkát végezhessünk.

Tapintattal kell bánnunk a tudatlanokkal, elesettekkel. Az érdekükben folytatott kitartó fáradozásainkkal legyünk segítségükre, hogy az Úr művében hasznavehetőkké váljanak. A türelmes, gyengéd és szerető érdeklődésnek megfelelő eredménye lesz.

Az Úr Jézussal együtt kell munkálkodnunk, hogy a gyengék és a tévelygők értelmessé és tisztává váljanak. Ez a tevékenység olyan fontos, mint az evangélium szolgálata (Medical Ministry, 1905, 208–209. o.).