Angyalok állnak Krisztus minden munkása mellett. — Amikor Jézus Krisztus követője arra törekszik, hogy az Istentől nyert világosságot továbbadja másoknak, az Úr mind nagyobb világosságban részesíti; s ha megteszi a tőle telhetőt, egyedül csak Isten dicsőségéért munkálkodva, akkor felismeri, milyen hatalmas érték egyetlen ember is. Míg házról házra látogat, s feltárja az Írásokat azok előtt, akiknek értelme elhomályosult, Isten angyalai állnak majd mellette, hogy befolyásolják a hallgatók szívét, akik szomjaznak az élet vizére (Review and Herald, 1896. X. 6.).
Az Úr munkálkodik a bibliaoktatókkal. — Hitünknek erős alapelveittárjuk fel Istennek Igéjéből. Engedjük, hogy az igazság megszentelő ereje törjön utat a meggyőződése alatt állók szívéhez-elméjéhez. Míg az oktatók a családok körében bibliaórákat tartanak, az Úr éppen úgy befolyásolja gondolataikat, mint a nyilvános előadásokon (Letter, 1901, 160.).
Az Ige csodákat művel. — Mindenkor küzdelmekkel jár a tudatlanok és a bűnösök szívéhez utat törni. Vajon mi olyan komolyan és híven törekszünk-e erre a személyes munkára, ahogyan kellene? Nem ölthetnénk fel Krisztus mélységes komolyságát, s nem tehetnénk többet?
Félek, hogy nincs bennünk valóságos hit. Vajon ne vértezzük-e fel magunkat a csalódások és a kísértések ellen, hogy ne csüggedjünk el? Isten irgalmas hozzánk, ha örülünk az igazságnak, amely megtisztítja és nemessé teszi az életet. Istenért így végezhetünk teljes értékű munkát. Ima és hit által csodákat lehet művelni. A mi hadviselésünk fegyvere: az Ige. Az Ige által tehetünk csodákat (Letter, 1896, 75.).
A lélek értéke. — Az az ember, aki átadta magát Krisztusnak, az Ő szemében mindennél drágább (The Desire of Ages, 1898, 480. o.).
Ha csak egyetlenegy lélek fogadta volna el a kegyelem evangéliumát, Krisztus ennek az egynek a megmentéséért is választotta volna a megaláztatás életét és a szégyenletes halált (The Ministry of Healing, 1905, 135. o.).
A munka haladjon előre. — Sokan hallják az üzenetet, de visszautasítják. Ennek ellenére mindenkit figyelmeztetnünk kell világosan, egyszerűen. Az igazságot nem csak nyilvános előadásokon kell feltárnunk. Házról házra is munkálkodnunk kell az Úr nevében. Akik ebben a munkában tevékenykednek, azoknak mennyei angyalok a kísérői. Az ellenség támadásainak ellenállnak azok, akik Istennel együtt munkálkodnak (Letter, 1903, 140.).
Isten ígéreteiben bízva. — Bár a jó mag egy ideig észrevétlenül fekszik a hideg, önző világot szerető szívben, mintha nem verne ott gyökeret, de Isten Lelke később érinti a szívet, és az elrejtett mag kikel, s végül gyümölcsöt terem Isten dicsőségére. E földi életben sosem tudhatjuk, melyik mag fog kikelni? Ezt a kérdést nem mi döntjük el. Tegyük meg, ami rajtunk múlik, s az eredményt bízzuk Istenre. „Reggel vesd el a te magodat, és este se pihentesd kezedet…” (Préd 11:6).
Isten a velünk kötött szövetségekor ezt mondta: „Míg a föld lesz, vetés és aratás (…) meg nem szűnnek” (1Móz 8:22). Bízva ebben az ígéretben, a gazda szánt és vet. Ugyanilyen bizalommal vessük el a lelki magvakat, tudván, hogy: „Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem” (Ésa 55:11). „Aki vetőmagját sírva emelve megy tova, vigadozással jő elő, kévéit emelve” (Zsolt 126:6) (Christ’s Object Lessons, 1900, 35–36. o.).