Rövid előadások – több bibliaóra. — Kerüld a hosszú prédikációkat. Az emberek az előadásoknak még a felét sem képesek megjegyezni. Rövid előadásokat tarts, de több bibliaórát. Itt az ideje, hogy minden hitpontot olyan világossá tegyünk, mint a mérföldkövek (Letter, 1897, 102/a).

A munkát ne hárítsuk át a segédmunkásokra. — Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy személyes munkát végezzünk. A személyes munkát végeznünk kell még akkor is, ha ezáltal kevesebbet prédikálunk.

A pásztorkodás munkájának ezt a részét nem szabad elhanyagolni, a feleségre vagy másvalakire hárítani. Nevelned, edzened kell magad, hogy látogasd a családokat, amelyekhez kapcsolatot teremthetsz. Ennek a munkának eredménye igazolni fogja, hogy ez a leghasznosabb, amit az evangélium szolgája tehet.

Aki elhanyagolja ezt a munkát, az emberek látogatását otthonukban, az hűtlen pásztor, s Isten megrója érte, mert munkáját csak félig végezte el. Ha végzett volna személyes munkát, akkor nagy munkát végzett volna, s lelkeket gyűjthetett volna be.

Isten semmiféle kifogást sem fogad el, ha a szolgálat leglényegesebb részét elhanyagolják. Valójában ez köti össze az igazság hírnökét a nyájjal, az Úr legelőjének juhaival és bárányaival. Az Úr átérzi az emberek szükségleteit, akikért személyesen fáradozik, és a világosság közvetítőjeként küldi közéjük gyermekeit.

A nyájat kellő időben kell erősíteni vigasztaló szavakkal, meg kell alapozni őket, hogy meggyökerezzenek az igazságban. Ez az út s az eszköz, amelyet Isten rendelt el, hogy úgy fogadjuk el az embereket, ahogyan vannak. Felismertem ezt azokon a helyeken, ahol eddig dolgoztam, éppen azokon a helyeken, amelyek Isten ügye számára elvesztek, mert a hírnökök, akik az igazságot hozták számukra, nem szolgáltak nekik, mert nem volt kellemes ebben a munkaágban tevékenykedni (Letter, 1893, 18.).

Munkát helyettesekkel nem végezhetünk. — Személyes munkával kerülj közel az emberekhez ott, ahol vannak. Ismerkedj meg velük. Ezt a munkát helyettes nem végezheti. Még kölcsönzött vagy ajándékpénz sem végezheti el. A szószékről elhangzó szentbeszédek sem tehetik. Az evangélista munkája az Írások tanítása családok körében, s ezt a munkát kell prédikálással párosítani, mert különben a prédikáció nagy részben eredménytelenné válik.

Akik keresik az igazságot, kellő időben hozzájuk intézett szavakra szorulnak; mert Sátán kísértéseivel szól hozzájuk. Ne törődj azzal, ha visszautasítanak, amikor segíteni akarsz embereken. Ha munkád látszatra csak kevés jó eredménnyel járt, ne csüggedj el. Dolgozz tovább, légy tapintatos, tudjad, mikor beszélj és mikor hallgass. Őrködj lelkek felett, mint akinek számot kell adnod róluk. Őrködj Sátán tervei felett is, nehogy eltérítsen kötelességedtől. Ne engedd, hogy nehézségek elcsüggesszenek vagy megfélemlítsenek. Erős hittel, rettenthetetlen eltökéltséggel szállj szembe és győzd le ezeket a nehézségeket. Vesd a magot hittel, bőségesen (Gospel Workers, 1915, 188–189. o.).

Taníts, tarts bibliaórákat. — Alkalmat kell kapnod, hogy prédikálj, ahová csak mégy. Ezen a téren jó munkát végezhetsz, de nem ez a lényeges, az elvégzendő munka – az embereket tanítani, nevelni kell. Ha a prédikációt a felére rövidítenéd, jobbat tenne a hallgatóknak.

Végy időt a tanításra, bibliaórák tartására. A hittételeket és a szövegeket vésd a hallgatók elméjébe. Vessenek fel kérdéseket, felelj rájuk a legvilágosabb, legegyszerűbb módon, hogy elméjük felfoghassa a feltárt igazságot.

Taníts, ahogyan Krisztus tanított. Tanulmányozd példáját, tanítási módszereit. Csak kevés prédikációt tartott, de bárhová ment, tömegek gyűltek köréje, hogy oktatásait hallgassák. Lelkészeinket nevelnünk kell, hogy inkább a mennyei minta szerint dolgozzanak. Még eddig nem kezdted meg a nevelés munkáját. Az emberek hallgatják majd prédikációidat, de csak néhány pontot képesek megjegyezni az előadásból, ezek pedig elvesztik az elmére gyakorolt hatásukat. Sok minden adódik elő életükben, hogy elfojtsa az igazság magvát. Nos, az Úr útja a legjobb út, hogy az elmébe vésse pontról pontra az igazságot, melynek ismerete örök érdekük. Készítsd elő a szív talaját, s az így elültetett mag szárba szökken, s gyümölcsöt terem (Letter, 1890, 29.).