Krisztus példázatai és jelképei. — Törekedjünk mindinkább követni Krisztust és a jó Pásztor példáját, ahogyan tanítványai kis csoportjával munkálkodott, ahogyan velük és az emberekkel az ószövetségi írásokat tanulmányozta. Tevékeny szolgálata nem csupán prédikálásból állt, hanem nevelte is a népet. Miközben falvakon haladt keresztül, személyesen érintkezett az emberekkel otthonukban, tanította őket, gondoskodott szükségleteikről. S amikor az Őt követő tömeg szaporodott, ha kedvező hely kínálkozott, beszélt hozzájuk, előadásait pedig egyszerűsítette, mert példázatokat és jelképeket alkalmazott (Letter, 1906, 192.).

Képeket, térképeket használjunk. — Sokat gondolkoztál azon, hogyan tehetnéd az igazságot érdekessé. Az általad készített képek, ábrázolások munkánkkal összhangban állnak, segítenek annak fejlesztésében. Ezek a képek jól szemléltetik a tanítást hallgatóságunknak. Valóban komoly elgondolásaid eredménye, hogy ezeket a szemléltető ábrákat készítetted. Nagy hatásuk észrevehető, amikor az igazság védelmében az emberek elé tárjuk. Az Úr felhasználja ezeket az emberek gondolatainak befolyásolásra. Isten utasított világosan és érthetően, hogy az igazság tanítása alkalmával ábrákat, képeket használjunk. Sőt ezeket az ábrázolásokat tegyük még hatásosabbá szavainkkal, amelyek utalnak az engedelmesség fontosságára (Letter, 1902, 51.).

Tanítsuk a próféciákat egyszerű, olcsó ábrákkal. — Az ábrák alkalmazása nagyon hatásos a próféciák magyarázásánál, vonatkozzanak akár a múltra, a jelenre vagy a jövőre. Azonban munkánkat a lehető legegyszerűbben és legolcsóbban kell végeznünk. Az igazságot egyszerűen kell magyaráznunk, de semmi esetre se kövessük a világ példáját költséges külsőségekben (Manuscript, 1905, 42.).

Jól alkalmazható szemléltetések. — Egyik testvérünk előadás-sorozatot tartott, központi helyen állította fel sátrát, s állandó, figyelmes közönség látogatja.

Testvérünk értelmes evangélista. Egyszerűen beszél, mint a gyermek. Előadásaiban semmilyen „fogást” sem alkalmaz. Közvetlenül az Igéből beszél, az Igét hirdeti minden társadalmi rétegnek. Legerősebb érvei: az Ó- és Újszövetség tanításai. Nem törekszik tanultságának fitogtatásával hatni az emberekre, hanem arra törekszik, hogy Isten Igéje szóljon szívükhöz világosan, határozottan. Ha visszautasítják az üzenetet, tudniuk kell, hogy az Igét utasították vissza.

Egy másik testvérünk különösen Dániel és a Jelenések könyvében lévő próféciával foglalkozik. E könyvekben szereplő állatokról nagy képeket készíttetett. Az állatokat papírmasszából állították elő, s leleményesen a kellő időben a hallgatóság elé vezetik. Így lebilincseli hallgatósága figyelmét, s közben az igazságot prédikálja nekik. E sorozatok által ezrek értik majd meg jobban a Bibliát, s hisszük, hogy sokan megtérnek (Letter, 1906, 326.).

Sokan még sosem hallottak ilyen ünnepélyes, komoly beszédet. — X. testvér működése emlékeztet az 1842–44-es évek tevékenységére. Csak a Bibliát használja, egyedül a Bibliát, hogy érvei igazságát bizonyítsa. Világosan tárja fel: „Így szól az Úr.” Majd ha valaki vitatja állításait, akkor rávilágít, hogy nem vele vitatkoznak, illetve nem neki állnak ellen.

Élethű, nagy képeket használ, amelyekkel Dániel és a Jelenések könyvében tárgyalt állatokat és jelképeket mutatja be. Ezeket a kellő pillanatban hozzák ki, hogy megjegyzéseit szemléltesse. Egyetlen meggondolatlan vagy szükségtelen szót sem ejt ki. Hatásosan és ünnepélyesen beszél. Hallgatói közül sokan még sosem hallottak ilyen ünnepélyes, komoly beszédeket; lelküket kitartó, ünnepélyes komolyság hatja át (Letter, 1906, 350.).

A jelképek sokakat vonzanak. — X. testvér ábráival az előadásain szép érdeklődést keltett. Minden rendű és rangú ember jár az előadásokra, hogy lássa az életnagyságú képeket, amelyeket a Jelenések könyve állatairól készített. Igen sok katolikus látogatja az előadásokat (Letter, 1906, 352.).

A mű lezárulása előtt alkalmazandó módszerek. — Tetszik az a módszer, ahogyan egy testvérünk találékonyan és tapintatosan ábrákkal szemléltette az előadás pontjait, olyan szemléltetésekkel, amelyeknek meggyőző erejük van. Munkánk befejezése előtt mindinkább alkalmaznunk kell ilyen módszereket (Manuscript, 1906, 105.).

A fiatalok tanulmányozzák, hogyan adják elő a jelképes igazságokat. — Az Úr együtt munkálkodott testvérünkkel, megtanította arra, hogyan hirdesse az embereknek ezt az utolsó figyelmeztető üzenetet. Hatásos az a módszere, hogy a Bibliával igazolja a jelenvaló igazságot; helyes ahogyan a Jelenések és Dániel könyvében szereplő szimbólumokat bemutatja. A fiatalok tanulják meg egész életükre, hogy mi az igazság, és hogyan kell hirdetni. Mi a nagy küzdelem utolsó napjaiban élünk: csak egyedül az igazság őrizhet meg bennünket biztonságban e zavaros időkben. Készítsünk utat, hogy testvérünk hirdethesse az üzenetet, s ifjaink hallgassák meg esti előadá­sait (Letter,1906, 349.).

A munkások készítsenek eredeti segédeszközöket. — Isten munkásai tapintatosan és ügyesen készítsenek terveket, segédeszközöket, amelyek segítségével eljuttathatják a világosságot közelbe és távolba. Időt vesztegettünk, értékes alkalmakat mulasztottunk el, mert embereknek nem volt világos lelki látásuk s nem voltak elég bölcsek, hogy terveket készítsenek, utakat és módokat találjanak, amelyek által előre lefoglalhatták volna a területet, mielőtt az ellenség benyomult volna (Review and Herald, 1896. III. 24.).

A segédeszközök a tanítást szolgálják – nem a szórakozást. — Térképekkel, jelképekkel és különböző szemléltetésekkel a lelkész az igazságot élesen, határozottan megvilágíthatja. Ez valóságos segítség, és megegyezik Isten Igéjével. Ha azonban az egyik munkás ezt annyira megdrágítja, hogy mások erre a célra mit sem kaphatnak a pénztárból, akkor nem munkálkodik együtt Istennel.

A nagyvárosokban a munkát Krisztus rendelkezése szerint kell végeznünk, nem színpadiasan. A színpadias előadás nem dicsőíti Istent, hanem csak az igazság hirdetése, Krisztus szeretetével (Testimonies, 9., 1909, 142. o.).