Evangélistákra és lelkipásztorokra egyaránt szükség van. — Isten evangélistákat hív el. Az őszinte evangélista szereti az embereket. Emberekre vadászik és halászik. Pásztorok is szükségesek, hűséges pásztorok, akik nem hízelegnek Isten népének, sem nem bánnak vele nyersen, hanem akik táplálják az élet kenyerével.

Minden hű munkás Krisztus szívén fekszik, aki önmagát adta az emberiség megmentéséért (Letter, 1903, 21.).

Evangélista-lelkipásztor. — Egy ember látja el azt a munkát, amit kettőnek kellene; mert az evangélista munkája szükségszerűen egybeforr a pásztoréval, ami a területi munkásra kettős terhet ró (Testimonies, 4., 1876, 260. o.).

Bizalom az új munkás iránt. — A munkások ne féljenek attól, ha új munkást mutatunk be a népnek, hogy az érdeklődés törést szenved, s az általuk végzett munkának árt.

El a kezekkel a frigyládától! — Isten gondját viseli művének. Az Isten által elküldött emberek több világosságot sugároznak. A régi munkások fogadják szívesen Isten hírnökeit, bánjanak velük tisztelettel, hívják meg őket, hogy együtt beszéljenek az emberekhez (Manuscript, 1894, 21.).