Mai kötelességünk. — A harmadik angyal üzenete hangos kiáltássá fokozódik. Neked azonban nem szabad jelenlegi kötelességedet elhanyagolni, olyasmit feltételezni, hogy valamikor a jövőben nagy áldásban részesülsz, amikor minden erőfeszítésed nélkül csodálatos megújulás mutatkozik. Ma kell az edényedet megtisztítanod, hogy a mennyei harmat számára készen álljon, készen a késői eső záporaira, mert a késői eső jön, és Isten áldása betölt minden lelket, aki megtisztult minden szennytől. Ma az a feladatunk, hogy lelkünket átadjuk Krisztusnak, hogy alkalmasakká váljunk a felüdülés idejére, amely az Úr színétől árad, és alkalmasakká a Szentlélek keresztségére.

Ahelyett, hogy az elragadtatás rendkívüli időszakára várnánk, inkább használjuk ki bölcsen jelenlegi alkalmainkat, tegyük meg a tőlünk telhetőt a lelkek megmentése érdekében. Ahelyett, hogy az elragadtatás rendkívüli időszakára várnánk, inkább használjuk ki bölcsen jelenlegi alkalmainkat, tegyük meg a tőlünk telhetőt lelkek megmentése érdekében. Ahelyett, hogy értelmi képességeinket kimerítenénk abban, hogy idők és időszakokra nézve okoskodunk, amelyeket az Úr saját magának tartott fenn, az emberek elől pedig elvonta, inkább engedelmeskedjünk a Szentlélek irányításának, végezzük kötelességeinket: törjük meg az élet kenyerét az igazságot nélkülöző veszendő lelkeknek, emberi véleményektől mentesen (Review and Herald, 1892. III. 22.).

Korlátlan lehetőségek, alkalmak. — Az utazási lehetőségek e korszakában sokkal jobbak a lehetőségeink, hogy minden rendű és rangú emberrel és minden néppel kapcsolatot teremtsünk, mint Izráel napjaiban. A közlekedési útvonalak megszázszorozódtak. Isten csodálatosan előkészítette az utat. A sajtó, a könyvnyomtatás sok-sok lehetőségével rendelkezésünkre áll. Bibliák és más kiadványok – nyelvek százain – az időszerű igazságot tartalmazva kezünkben vannak, és gyorsan küldhetők a világ minden részébe.

Istennek utolsó üzenetét el kell juttatnunk az emberekhek. Milyen komolyan kellene tanulmányoznunk az Írást, milyen buzgón kellene a világosságot terjesztenünk (Review and Herald, 1906. I. 25.)!

Isten gondoskodott ezekről az alkalmakról. — Válság küszöbén állunk. Most kell a Szentlélek erejében az utolsó napokra vonatkozó nagy igazságokat hirdetnünk. Nemsokára ott tartunk, hogy mindenki meghallja az üzenetet, és dönteni fog. S akkor jön el a vég. Isten a nagy Munkavezető, gondviselése által utat készít műve bevégzésére. Ő gondoskodik az alkalmakról, a befolyás útját nyitja meg, és munkalehetőségeket ad. Ha népe éberen ügyel gondviselésének jeleire, és készen áll Vele együtt munkálkodni, akkor nagy dolgok teljesedését láthatják majd (Testimonies, 6., 1900, 24. o.).

Nemzeti válságok vallási ébredést hoznak. — Napjainkban embereket és nemzeteket próbál meg Isten. Ő sosem téved.

Ma az idők jelei harsogják, hogy nagy és ünnepélyes események küszöbén állunk. Világunkban minden feszült iramban halad. Szemünk láttára teljesednek be Üdvözítőnk jövendölései, azok az események, amelyek az Ő eljövetelét megelőzik. „Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről (…) mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok és földindulások mindenfelé” (Mt 24:6–7).

Jelenünk olyan korszak, amely minden élőt feszültségben tart. Uralkodók és államférfiak, bizalmi állásokban lévő tekintélyes férfiak, minden rendű és rangú gondolkozású nők, teljes figyelmüket a bennünket körülvevő eseményekre irányítják. Éberen figyelik a nemzetközi eseményeket. Figyelik minden földi elem feszültségét, és felismerik, hogy valami nagy és döntő dolog készül, hogy a világ rettenetes válság küszöbén áll (Prophets and Kings, 1916, 536–537. o.).

Kötelességünk a haladék perceiben. — Angyalok tartják féken a háború szeleit, amíg a világot figyelmeztetjük elkövetkező végzetére; de viharfelhők gomolyognak készen arra, hogy e Földre zúduljanak. És ha Isten parancsot ad angyalainak, hogy oldják el a szeleket, a viszálynak elénk táruló jelenetét toll le nem írhatja.

Isten kegyelme percnyi haladékot adott nekünk. Istentől nyert minden képességünket az Úr által ránk szabott munka teljesítésére kell felhasználnunk, azoknak érdekében, akik tudatlanságuk miattvesznének el.

Isten népe könyörögjön az Ő segítségéért napjainkban. Egész tetterejüket abban a törekvésben egyesítsék, hogy hirdessék az igazságot a kegyelmi idő alatt.

Mindennap érintkezünk férfiakkal és nőkkel, akikre ítélet vár. Minden egyes nap határvonalat jelenthet egy-egy lélek számára. Mindennap többen olyan döntésre határozhatják el magukat, amely megpecsételi sorsukat (Review and Herald, 1905. XI. 23.).

A küzdelem jelentősége. — Nem értjük meg teljesen a láthatatlan lények között folyó küzdelmet, a hű és hűtlen angyalok közötti harcot. A jó és a gonosz angyalok küzdenek minden egyes emberért. Ez a küzdelem nem csak látszat. Nem látszatharcot vívunk. A leghatalmasabb ellenfelekkel kell szembeszállnunk, s rajtunk áll, hogy ki lesz a győztes. Erőnk forrása ugyanaz, mint az első tanítványoké volt (The Signs of the Times, 1914).

A pogányság megújulása — . Amint közeledünk az idők végéhez, a pogány hatalom mind nagyobb és nagyobb díszfelvonulásokat rendez; pogány istenségeket mutatnak fel jellegzetes hatalmukkal, a világ városaiban mutogatva magukat. Mindez hamarosan valóság lesz. Jézus Krisztus különböző képekkel ábrázolta János apostolnak a gonosz emberek jellemét és csalárd befolyását, akik arról ismerhetők fel, hogy Isten népét üldözik. Mindenkinek bölcsességre van szüksége, hogy felismerje a törvényszegés titkos bűnét, amelynek Földünk történelmében oly nagy szerep jutott.

Éppen a mi időnkben, amelyben élünk, az Úr elhívta népét, és üzenetének hirdetését bízta rá. Elhívta őket, hogy leplezzék le a bűn emberének gonoszságát, aki a vasárnapot megerősítő törvényt hatalma bélyegévé avatta, aki úgy véli, hogy megváltoztatja az időket és a törvényt, elnyomja Isten népét, akik szilárdan állnak, hogy Őt tiszteljék, mert csak az egyedül igaz szombatot, a teremtés emlékünnepét ünneplik meg pihenőnapként, mert szent az az Úrnak (Testimonies to Ministers, 117–118. o.).

Isten rettenthetetlen hírnökei. — Napjainkban, amikor minden gyorsan a végéhez közeledik a Földön, Sátán kétségbeesett erőfeszítéseket tesz a világ behálózására. Terveket kovácsol és eltereli a figyelmet az üdvösség elnyeréséhez szükséges fontos igazságokról.

A gonoszság tetőfokára hág. — Mégis az evangélium pásztorai gyakran hangoztatják: „Béke, béke, nincs veszély.” Azonban Isten hűséges hírnökei folytassák csak munkájukat. A menny fegyverzetét felöltve mindvégig bátran és győztesen haladjanak előre; a harcot ne adják fel, amíg minden lélek, akihez eljutnak, meg nem ismerte a napjainknak szóló evangéliumi üzenetet (The Acts of the Apostles, 1911, 219–220. o.).