Költözködés megmunkálatlan területekre. — Azokban a városokban, ahol Krisztus dolgozott, a lakosság kérte, hogy maradjon még náluk és folytassa munkáját. Ő azonban megmondta nekik, hogy azokba a városokba kell mennie, amelyek még nem hallották az általa hirdetett igazságokat. Ha az egyik városban már feltárta az igazságot, rájuk bízta, hogy arra építsenek, amit Tőle hallottak, Ő pedig továbbment egy másik városba. Munkamódszereit napjainkban is követniük kell azoknak, akikre művét bízta. Hirdetnünk kell az üzenetet – mennünk kell helységről helységre (Manuscript, 1903, 71.).
Csak akkor indulj, ha a felhőoszlop felemelkedik. — Ne nyugtalankodjatok, ne hitetlenkedjetek. Tartsátok készen fegyverzeteteket a harcra, erősítsétek meg lelketeket, és akkor derekasan megállhattok. Istenben bízva van erőnk és eredményünk. Ha a felhőoszlop felemelkedik, ha Isten feltárja előtted kötelességedet, hogy valamelyik új területen munkához kezdj, akkor értelmesen nekiláthatsz. De ne tagadd meg a területet, ahol oly sokat kell dolgoznunk (Letter, 1895, 77.).
Hív a kötelesség. — A kötelesség hangja: Isten szava (Counsels on Health,1896, 562. o.).
Megtudhatják, hogy Isten vezet. — Személyes felelősségeinket ne hárítsuk másokra, és ne másoktól várjuk, hogy kötelességeinkre megtanítsanak. Isten az Igéje által tanít bennünket kötelességeinkre: kinyilvánítja előttünk akaratát, valahányszor hittel közeledünk Hozzá. Aki mindjobban alkalmazkodik Isten akaratához, mind világosabban felismeri az igazság útját – erőt és bölcsességet nyer (The Desire of Ages, 1898, 446. o.).
Kötelességtudó munkások. — Minden előretörésnél, amelyre Isten késztetett, minden lépésnél, amellyel Isten népe előbbre jutott, ott álltak közöttünk Sátán eszközei, hogy meghátrálásra bírjanak, kételyeket és hitetlenkedést sugalljanak, hogy akadályokat gördítsenek utunkba, gyengítsék hitünket és bátorságunkat. Állnunk kellett, mint a harcosoknak, készenlétben arra, hogy keresztültörjünk az ellenálláson. Ez megnehezítette az előrehaladásunkat. De szilárdan kell állnunk, hajthatatlanul, mint a szikla.
Sokaknak nincs horgonyuk. — Vannak, akik nagyon sokat ártottak az igazság ügyének. Mások, úgy látszik, soha nincsenek olyan állapotban, harcra készen, ha szükséges, ha Istennek hűséges katonákra van szüksége, akiket őrhelyükön talál. Egyesek nem gondolnak arra, hogy kockázatot vállaljanak vagy maguktól valamire vállalkozzanak. De valakinek vállalnia kell a kockázatot ebben a műben (Testimonies, 3., 1873, 315–316. o.).
Az evangélisták fejezzék be előadás-sorozataikat. — Az Úr felhasználta … testvért, Los Angeles-i munkájában, és nagyon megáldotta. Munkája eredményeképpen száznál többen döntöttek az igazság mellett. Sátorelőadás-sorozatának befejezésekor meg akarta változtatni munkaterületét, de Los Angeles polgárai által aláírt kérvényt kapott, amely maradásra és előadásainak folytatására kérte. Az Úr testvérünknek alkalmazkodóképességet adott: bölcsen tervezi és kivitelezi munkáját. Megáldotta munkáját: szórólapokat adott ki, jegyzeteket, táblázatokat készített, amelyek az emberek érdeklődését felkeltették.
Jelenleg maradjon Los Angelesben; az Úr ugyanis szemmel látható eredményekkel jutalmazza munkáját, amikor az üzenetet feltárja. Adjon határozott hangot trombitája, ébressze fel azokat, akik az igazságot még nem hallották. Bátorítsa őt az Úr, hogy Los Angelesben maradjon, amíg a gyülekezet tagjai felébrednek, felöltik fegyverzetüket, s megmutatják, hogy szívükön hordják az üzenet terjesztését (Letter, 1905, 75.).
Irányelvek az evangélium szolgájának áthelyezése tekintetében. — Néha túl sokat helyezgetünk embereket ide-oda, olyanokat is elhelyezünk máshova, akik jó munkát végeznek, éppen azt a munkát, amelyet az Úr nekik rendelt. Ezeket a kérdéseket nagyrészt a szolgákra kell bíznunk. Néha, ha a sorozatok eredményesek, az érdeklődés tartós, az evangélista áthelyezése fel se merüljön, mert csak megzavarja őt. Az Úr hatalmasan megrázta Los Angeles népét a sátorelőadások eredményeképpen, tehát ezt a munkát semmi se zavarja meg (Letter, 1905, 193.).
A munkásoknak árt a felesleges költözködés. — Kár, ha a szőlőnek egyik részéből a másikba helyezünk munkásokat onnan, ahol éppen jó munkát végeznek, és azért, hogy máshova menjenek, ahol mindent újrakezdhetnek. Ezáltal a munkás túlértékelheti saját személyét – ami ártalmas. Intelek, hogy ne cserélgess munkásokat, ha nem szükséges (Letter, 1900, 179.).
A munkások korai áthelyezését új híveink nem értik meg. — Tudtam, hogy … testvérnek is vannak hibái, de törekszik a Mester akaratát megismerni és követni. Képességei alkalmassá tették őt, hogy közelebb kerüljön a felsőbb társadalmi réteghez, s munkája folytán többen érdeklődtek. Tudtam, hogy áthelyezése fontos munkaterületet fosztana meg szükséges munkástól, s azt is, hogy a költözés személyesen is sok hercehurcát jelentene számára, mert éppen most kapott megfelelő lakást. Részemről nem pártolhatom áthelyezését.
Eltávolítása ilyen körülmények között kedvezőtlen benyomást gyakorolna éppen azokra, akik munkája eredményeképpen a közelmúltban elfogadták az igazságot. Sőt, ha valóban igaz volna, hogy jellemvonásai kifogásolhatók, ezen akkor sem javítanánk, ha más munkaterületre helyeznénk őt, mert kifogásolható jellemtulajdonságait és módszereit oda is magával fogja vinni.
A munkások túl gyors költöztetése: Sátán terve. — Ha a lelkész vonakodott volna egyesek átszínezett, egyoldalú kijelentéseit elfogadni, ha a Biblia szabályai szerint adott volna tanácsot, Nehémiáshoz hasonlóan („Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá…” – Neh 6:3), akkor a gyülekezet sokkal jobb állapotban volna. Ilyesmi, hogy embereket munkaterületeiktől visszavontak, többször ismétlődött a mű történelme során. Ez a nagy ellenség terve, hogy Isten művét hátráltassa. Ha az emberek az igazság mellett éppen döntés előtt állnak, és éppen akkor veszik körül őket ilyen kedvezőtlen befolyások, elvesztik érdeklődésüket, s csak igen ritkán fordul elő, hogy ismét hasonlóan erőteljes érdeklődést keltsünk bennük. Sátán örökké kitalál valamit, hogy a lelkészt éppen az ilyen válságos helyzetekben elvonja munkahelyéről, hogy munkájának eredményét megsemmisíthesse (Manuscript, 1878, 1.).