A fiatalok, akik a korunknak szóló igazságról csak kevés tapasztalattal rendelkeznek, legyenek elővigyázatosak: ne foglaljanak állást azok ítélete és véleménye ellen, akiknek egész élete az Istennel végzett munkához kapcsolódott és hosszú évekig tevékenyen részt vettek a munkában. Isten a szent és fontos munkához nem választ olyan vezetőket, akiknek ítélete éretlen és nagy az önbizalmuk. Akik még nem tűrtek el szenvedéseket, nehézségeket, ellenállást, nem szenvedtek szükséget - amelyeket el kell viselni, hogy a munkát az üdvös magaslatra emeljük -, gyakoroljanak szerénységet és alázatosságot! Legyenek elővigyázatosak, ne magasztalják fel magukat! Felelősséggel tartoznak az igazság tiszta fényéért, amely rájuk világít.

Láttam, hogy Istennek nem tetszik, ha olyanok ellen zúgolódnak, akik a legnehezebb küzdelmet vívták az üzenet hirdetésének kezdetén, és sok nehézséget elviseltek, amikor a munka még nehezen haladt. Isten becsüli Krisztus tapasztalt szolgáit, akik a súlyos terheket viselték, amikor még kevesen segítették őket. Az Úr gondosan őrködik azok felett, akik hűségesnek bizonyulnak. Fájlalja, ha a fiatalok szívesen fedeznek fel hibákat és gáncsolják Isten szolgáit, azokat, akik a korunknak szóló igazság terjesztésében őszültek meg. Gáncsoskodásotok és zúgolódásotok ellenetek szól majd az Úr napján!

Amíg Isten nem ruház rátok nagyobb felelősséget, addig maradjatok a helyeteken, ne bízzatok saját, önálló ítéletetekben, és ne vállaljatok olyan felelősségeket, amelyek meghaladják erőtöket! Arra van szükségetek, hogy képezzétek magatokat éberségben és alázatosságban, s imádkozzatok szorgalmasan. Minél közelebb juttok Istenhez, annál világosabban fogjátok felismerni gyengeségeiteket és a benneteket fenyegető veszélyeket. Isten törvényének gyakorlati megismerése, Krisztus közbenjárói hivatalának megértése önismeretet ad és feltárja mulasztásaitokat a tökéletes keresztény jellem kialakításában...

Bizonyos mértékben elkerüli figyelmeteket annak szükségessége, hogy állandóan isteni befolyás alatt álljatok - pedig e nélkül nem tudjátok Isten ügyét munkálni. Ha ezt elhanyagoljátok, s önbizalommal, önelégülten mentek előre, akkor nagy hibákat fogtok elkövetni. Ápoljátok a szív szelídségét és az Istentől való függőség lelkületét! Aki ismeri gyengeségét, följebb néz - érezve, hogy szakadatlanul szüksége van a fentről jövő erőre. Isten kegyelme által az állandó hála érzületét gondozza. Ha pontosan ismeri saját gyengeségét, akkor azt is tudja, hogy egyedül Isten páratlan kegyelme képes legyőzni ellenszegülő szívét.

Meg kell ismernetek jellemetek gyenge és erős oldalait, hogy állandóan résen legyetek, nehogy olyan vállalkozásba kezdjetek vagy olyan felelősséget vállaljatok, amelyre nem hívott el Isten. Tetteiteket és életeteket ne emberi álláspontokhoz szabjátok, hanem a kötelességteljesítés szabályaihoz, amint a Biblia kinyilatkoztatja azokat...

Túlságosan függtök környezetetektől! Ha nagy gyülekezet előtt álltok, emelkedett hangulatba kerültök és kívántok is szólni hozzájuk. Néha azonban kevesen vannak jelen, s ekkor bátorságotok csökken és nincs kedvetek a munkához. Itt valami nincs rendben! Istenbe vetett bizalmatok nem elég szilárd...

Krisztus mindenütt kereste az embereket, hol találkozhatna velük - az utcákon, a lakóházakban, a zsinagógákban, a tenger partján. Egész nap munkálkodott, prédikált a tömegnek és gyógyította a betegeket, s gyakran - miután hallgatósága hazatért pihenni és aludni - az egész éjszakát imában töltötte el, hogy reggel ismét folytassa munkáját...

Lelketeket komoly imával, amely élő hitből fakad, kössétek szorosan össze Istennel. A hitben elmondott ima mindig átsegíti a könyörgőt az elbátortalanító helyzeten, a kételyeken és az emberi szenvedélyeken. Az ima erőt ad, hogy ismét felvegyük a harcot a sötétség hatalmaival, türelmesen szenvedjük el a próbákat, és - mint Krisztus jó katonái - elviseljük a nehézségeket.

Ha kételyeitek és félelmeitek miatt emberektől kértek tanácsot, vagy megkísérlitek, hogy mindent tisztán lássatok - ami hit nélkül lehetetlen -, nehézségeitek egyre nagyobbak és bonyolultabbak lesznek. Ha a gyámoltalanság és függőség érzésével járultok Isten elé, amint a valóságban vagytok, és alázatosan, bizalommal tárjátok fel szükségleteiteket az előtt, akinek tudása végtelen, aki a teremtés minden dolgát látja, s akaratával és szavával mindent kormányoz, Ő figyel kiáltásotokra. Szívetekre és környezetetekre fény derül, mert lelketeket az őszinte ima által az örök értelemmel kötöttétek össze. Lehet, hogy egész idő alatt nem lesz bizonyítékotok arra, hogy Megváltónk szeretettel és részvéttel hajol felétek, de ez a valóság. Lehet, hogy nem érzitek jelenlétét, pedig szeretettel és irgalmas szelídséggel tartja fölöttetek kezét...

Állandóan legyetek éberek, nehogy Sátán megrontsa értelmeteket, megcsaljon és mély sötétségbe vezessen benneteket! Mi jellemzi ezt az éberséget? Az Istentől való alázatos függőség tudata, lelkülete. A büszkeséget és önbizalmat száműzzétek, személyes gyengeségetek tudata és Isten ígéreteibe vetett gyermeki bizalom hassa át életeteket!

Most könnyű és kényelmes feladat a hármas angyali üzenet hirdetése, ha összehasonlítjuk azzal, amilyen az első üzenet terjesztésének kezdetén volt, amikor kevesen voltunk és fanatikusoknak tartottak bennünket. Mindazok, akik a munka indulásakor felelősséget viseltek, tudták, mi a küzdelem, szenvedés és lelki gyötrődés. Éjjel és nappal súlyos terhek alatt görnyedtek. Nem gondoltak pihenésre vagy kényelemre még akkor sem, ha szenvedések és betegségek látogatták őket. Az idő rövidsége tevékeny életet követelt és a munkások kevesen voltak.

Gyakran, ha nehéz helyzetbe kerültünk, egész éjjel komoly, tusakodó imákat küldtünk Istenhez, könnyek között könyörögve segítségért, hogy világosság ragyogjon ránk az Ő szavából. Milyen öröm és hálás boldogság töltötte be a kutatók szívét, amikor a világosság kiáradt és a sötét fellegek szétoszlottak! Hálájuk éppoly tökéletes volt, mint amilyen komoly és vágyódó volt kiáltásuk a világosságért. Néha egész éjszaka nem tudtak aludni, mert szívük túláradt az Isten iránti szeretettől és hálától.

Azoknak a férfiaknak, akik most indulnak hirdetni az evangéliumot, nem kell már olyan nélkülözéseket átélniük, mint amilyeneket az igazság hajdani szolgái szenvedtek el. Az igazságot láncszemenként fűztük össze, amíg kialakult a világos forma, egy összefüggő lánc. Ez gondos keresést követelt. Az elkeseredett és határozott ellenállás Isten szolgáit az Úrhoz és Bibliájukhoz űzte. Az Istentől nyert világosság nekik valóban értékes volt...

A végső győzelem kivívásakor Isten nem használja fel azokat, akik a veszély és szükség idején sehol sem voltak megtalálhatók, amikor erőt, bátorságot és befolyást kért mindenki, aki szembe akart szállni az ellenséggel. Azok, akik mint hűséges katonák ellenállnak a gonosznak és védelmezik az igazságot, akik a levegőbeli fejedelemségek és hatalmasságok ellen, e világ sötétségének uraival szemben, az ég alatt lévő gonosz szellemek ellen harcolnak, hallani fogják a Mester dicsérő szavait: Jól vagyon, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe."" (Mt. 25:21)"" (Testimonies III., 320-327. o.)

Aki szem elől téveszti Istentől való függőségét, biztosan elbukik. Olyan hatalmakkal küzdünk, amelyek erősebbek nálunk. Sátán és seregei állandóan figyelnek, hogyan kísérthetnek bennünket. Saját erőnkkel és bölcsességünkkel lehetetlen ellenállnunk, ezért biztosan vereséget szenvedünk, ha szívünket elidegenítjük Istentől, s helyet adunk az önfelmagasztalásnak és a képzelt függetlenségnek.

A világ egésze sohasem fogja megismerni azt a munkát, amely Isten és a lélek között titokban folyik: a lélek benső elkeseredettségét, undorát önmaga iránt és az állandó erőfeszítéseket, hogy ellenőrizze magát - sokan lesznek azonban a világban, akik ezeknek az erőfeszítéseknek az eredményeit elismerik majd.

Akik az isteni dolgokban gazdag tapasztalatokat szereztek, azok vannak a legtávolabb a büszkeségtől és az önelégültségtől. Minél magasztosabb fogalma van az embernek Krisztus dicsőségéről, annál kevésbé becsüli önmagát, s érzi, hogy Isten szolgálatában a legalacsonyabb hely is megtisztelő számára.

Az Úr azt kívánja, hogy menjünk fel a hegyre, az Ő legközvetlenebb jelenlétébe. Olyan válsághoz közeledünk, amely a világ kezdete óta bármely korszaknál jobban megköveteli a Krisztus nevét viselőktől a tökéletes megszentelődést.

Bárcsak az Úr az isteni világosság által bölccsé tenné szolgáit, hogy az előttük lévő nagy és fontos vállalkozásokon ne lenne észrevehető az emberi befolyás!