A tábor-összejövetel munkánk fontos eszköze. Az egyik leghatékonyabb módszer a figyelem felkeltésére, és arra, hogy minden népnek közvetítsük az evangéliumot.
Ha táborozásainkat megfelelően szerveznénk, minden bizonnyal fénylő lámpások lennének a világban. Olyan helyeken - nagyvárosokban és kisebb településeken is - kell tartani, ahol az igazságot még nem hirdették. Két vagy három hetesre tervezzük az összejöveteleket. Időnként hasznos lehet, ha ugyanazon a helyen ismételjük meg a táborokat, de ez ne váljon rendszeressé. Évről évre változtassuk a táborhelyet. A kevés helyen tartott nagy létszámú táborok helyett a táborozásokat több helyen, kevesebb résztvevővel szervezzük. Így a munka újabb és újabb területekre terjedhet ki.
Hiba, ha táborozásainkat a közlekedési utaktól távol és évről évre ugyanazon a helyen tartjuk. Talán azért van így, hogy munkát és költséget takarítsunk meg. A takarékoskodást azonban nem ezen a területen kell gyakorolni. Anyagi eszközök hiányában az új területeken különösen nehéz a táborozások pénzügyi fedezése. Gazdálkodjunk gondosan, és dolgozzunk ki olyan terveket, melyek megvalósítása nem jár nagyobb költséggel. Így sok pénzt takaríthatunk meg. Vigyázzunk azonban, hogy ez ne menjen a munka rovására. Az igazság hirdetésének ezt a módját Isten tanácsolja. Amikor lelkek megmentéséért fáradozunk, és az igazságot hirdetjük azoknak, akik még nem ismerik azt, akkor munkánkat nem hátráltathatja a költségekkel való takarékoskodás.
Egy alkalommal egy olyan nagyváros közelében, ahol alig ismerték még népünket, táborozást készítettünk elő. Egyik éjszaka, mintha egy gyülekezetben lettem volna, hogy megbeszéljük a tábornyitást megelőző teendőinket. Többen azt javasolták, hogy komoly erőfeszítéssel és költséggel meghívókat osszunk szét. Már intézkedni is kezdtünk az ügyben, amikor bölcs Tanácsadónk így szólt:
"Állítsátok föl sátraitokat, kezdjétek meg a táborozást, és csak azután hirdessetek. Így munkátok eredményesebb lesz. Az élőszóban hirdetett igazságnak nagyobb lesz a befolyása, mintha ugyanazt az igazságot a lapokban hirdetnétek. A két módszer együttes alkalmazása a leghatásosabb.
Nem vezet célra, ha évről évre mindig csak ugyanazokat az erőfeszítéseket teszitek. Változtassatok ezen. Ha alkalmat és időt adtok rá, Sátán is felkészül, hogy egyesítse erőit, és arra törekszik majd, hogy a tőle telhető legeredményesebb módon tegye tönkre a lelkeket.
Ne keltsétek fel az ellenállást azelőtt, hogy az emberek meghallgatnák az igazságot, amíg meg nem ismerik, hogy mi az amivel ellenkeznek. Tartalékoljátok erőiteket a táborozás utáni időszakra, a munka nagyobb része akkor vár rátok. A táborozás ideje alatt nyomtassatok meghívókat, értesítéseket vagy újságokat, ezáltal is eleven, beszédes befolyást gyakorolva a lakosságra."
Néhány táborozásunk során hatékony munkacsoportokat szerveztünk, akik elmentek a városba és annak környékére, hogy írott anyagot osszanak szét és vendégeket hívjanak meg az istentiszteletekre. Ezzel a módszerrel százakat nyertünk meg rendszeres látogatóknak a táborozás második felére, olyanokat, akik máskülönben nem jöttek volna el. Ragadjunk meg minden becsületes eszközt, hogy eljuttassuk a világosságot az embereknek.
Az érdeklődők népszerű emberek bölcselkedéseivel és hamis tanításaival találkoznak, és nem tudják, hogyan kell ezekre megfelelni. Az élő beszéddel hirdetett igazságot a lehető legtömörebb formában kell képviselni, de széles körben kell terjeszteni. Amennyire csak lehetséges, engedjük, hogy a találkozóinkon elhangzott fontos előadásokat az újságok is közöljék. Így a korlátozott számú hallgatóság előtt elhangzott igazság sok lélekhez talál majd utat. Ahol az igazságot félremagyarázták, az embereknek majd alkalmuk nyílik arra, hogy megtudják, az miként hangzott el az igehirdető ajkáról.
Amennyire csak lehetséges, táborozásainkat rendeljük teljes egészében a lelki érdekek alá. Ne tegyük azokat üzleti vállalkozássá. A különböző területekről összegyűlt munkásokkal közösen alkalom nyílik a munka pénzügyeinek áttekintésére és egyes területeken a munkások képzésére.
Ezek fontos szempontok. De ha túlságosan lefoglalják figyelmünket a táborozás feladatai, nem marad erőnk, hogy a lelkeknek szánt igazság gyakorlati következményeivel törődjünk. Munkatársainkat elvonjuk legfontosabb feladatuktól: hogy Isten gyermekeit legszentebb hitükben építsék, így a táborozás könnyen elvesztheti eredetileg kitűzött célját.
Sok táborozást úgy vezetnek, hogy a résztvevők nagyobb része érdektelen marad, vagy ha sikerül is kapcsolatot teremteni velük, közömbösen és fásultan távoznak, ahelyett, hogy felüdültek, feltöltekeztek volna. Sokan csalódnak várakozásaikban, mert a táborozás nem segített nekik. Akik világosságért és erőért jöttek, hazatérve csak alig valamivel jobban tudják ellátni feladatukat a családban és munkájukat a gyülekezetben, mint a táborozás előtt.
A pénzügyekkel csak olyanok foglalkozzanak, akiket megbíztak ezzel a munkával. Azonban amennyire lehetséges, ne a táborozás idején foglalkozzanak ezekkel a dolgokkal. A házról házra járással, a szombatiskolával, az írásos anyagok kezelésével és a missziómunkával kapcsolatos oktatást az anyagyülekezetben adjuk meg vagy pedig a kifejezetten erre a célra meghirdetett találkozókon. Ugyanez az elv érvényes a főzőiskolákra is. A maguk helyén mindegyikükre szükség van, azonban nem foglalhatják el a táborozások idejét.
A területi vezetők és a lelkészek szenteljék magukat teljesen az emberek lelki érdekeinek, és ezért fel kell menteni őket a táborozás mindennapi gondjai alól. Ha a helyzet megkívánja, a lelkészek álljanak készen arra, hogy a táborozás alatt tanítókká vagy vezetőkké váljanak. Nem szabad azonban kifáradniuk. Legyenek frissek és derűsek, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a táborozás elérje a legfontosabb célját. Vidám szavakkal és bátorítóan beszéljenek, hogy az igazság magvait elhinthessék a becsületes szívek talajába.
Azok, akiket a munka valamely területén végzendő munkára képeznek, használjanak ki minden lehetőséget, hogy táborainkban dolgozzanak. Ha valahol tábor-összejövetelt szerveznek, az egészségügyi képzésben részesült fiatalok érezzék kötelességüknek a részvételt. Bátorítsátok őket, hogy ne csak az egészségügy területén dolgozzanak, hanem beszéljenek a jelenvaló igazságról is, és indokolják meg, hogy miért vagyunk h.n. adventisták. Ha ezek a fiatalok alkalmat kapnak arra, hogy az idősebb munkatársakkal dolgozzanak együtt, e lehetőség sok segítséget és áldást jelent majd nekik.
Megfelelő irányítással a táborozások olyan iskolává válnak, ahol a lelkészek, vének, diakónusok megtanulják, hogyan végezhetnek még tökéletesebb munkát a Mesterért. Legyenek iskolák, ahol az idősebb és fiatalabb gyülekezeti tagok az Úr útjait még tökéletesebben megismerhetik, és az önzetlen segítségnyújtás szolgálatára nevelik őket.
Egy szintén fontos találkozót megelőző éjszakai álomban együtt voltunk testvéreimmel, és hallgattuk azt, aki hatalma szavával szólított meg bennünket.
Sokan vesznek majd részt ezen a találkozón, akik előtt teljesen ismeretlen lesz még az itt elhangzó igazság. Figyelnek és érdeklődnek majd, mivel Krisztus vonzza őket. Lelkiismeretük megerősíti, hogy amit hallanak, az igazság, mivel a Biblia az alapja. A velük való törődés nagy figyelmet igényel majd.
Az üzenetből csak annyit mondjatok el nekik, amennyit megérthetnek befogadhatnak. Bár sok minden különösnek és meghökkentőnek látszik majd szemükben, mégis sokan örömmel látják meg azt, hogy Isten új fényben világította meg Igéjét előttük. Ha egyszerre annyi igazságot ismernének meg, amennyit nem lennének képesek feldolgozni, néhányan elmennének, és vissza sem jönnének többé. Sokan, igyekeztükben, hogy másoknak is elmondják, elferdítenék a hallottakat. Egyesek annyira kiforgatnák a Szentírás tanítását, hogy ezzel összezavarnának másokat.
Akik tanulmányozzák Krisztus tanítási módszerét, és az Ő útja szerint képezik magukat, sokakat vonzanak majd, és éppen úgy lekötik a figyelmüket, mint ahogy Krisztus is lekötötte földi szolgálata idején a hallgatói figyelmét. Ezeken a találkozókon Sátán is jelen lesz, hogy ördögi módon falat emeljen Isten és ember közé, és megakadályozza, hogy a legkisebb fénysugár is eljusson a lelkekhez. Amikor azonban szeretetszolgálatotok által a gyakorlati igazságok munkálkodni kezdenek az emberekben, elfogadják azokat, mert szívüket Isten Szentlelke befolyásolja.
Legyetek alázatosak, imádkozzatok, hogy Isten angyalai álljanak mellétek és befolyásolják az elmét. Nem ti munkáljátok a Szentlelket, hanem Ő munkálkodik általatok. A Szentlélek adja az igazság hatóerejét. Mindig gyakorlati igazságokat tárjatok az emberek elé.
Amíg az emberek nem győződnek meg arról, hogy mi Krisztus-hívők vagyunk, hiszünk istenségében és örökkévalóságában, addig ne hangoztassuk az üzenetnek azt a részét, amely szokásaikat, gyakorlatukat ítéli el. A világ Megváltójáról való bizonyságtétel jusson el hozzájuk. Ő így szól: "Én, Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetekben." (Jel. 22:16)
Hacsak lehetséges, minden előadást kövessen Biblia-tanulmányozás. Ezeken az alkalmakon lehet az előadás egyes pontjairól beszélgetni, kérdéseket feltenni és elmélyíteni a helyes következtetéseket. Több időt kell szentelni az emberek türelmes nevelésére, s lehetőséget adni nekik, hogy ők is megnyilatkozhassanak. Kövessük ezt az útmutatást, és mintegy szabályhoz tartsuk magunkat.
Tartsunk táborozásokat azok számára, akikben felébred az érdeklődés a korunknak szóló igazság iránt és segítségre várnak. Ezekre az összejövetelekre hívjunk meg hívőket és nem hívőket egyaránt, s adjunk rá lehetőséget, hogy kérdéseket tegyenek fel mindazzal kapcsolatban, amit nem értettek meg helyesen. Adjuk meg mindenkinek az alkalmat, hogy beszélhessen az őt zavaró kérdésekről, különben ezek továbbra is bennük maradnak. Az igehirdetésekből és a Biblia-tanulmányokból világosan látsszék meg az, hogy minden hitelvi és tanbeli kérdésben az "Így szól az Úr" elvét alkalmazzuk.
Krisztus tanításának is ez volt az alapja. Amikor az emberekhez beszélt, hallgatói kérdéseket tehettek föl neki. Azoknak, akik alázattal keresték a világosságot, mindig kész volt megmagyarázni szavait. A kritika és az akadékoskodás lelkületét azonban elvetette. Ezt nekünk sem szabad támogatnunk. Ha egyesek vitát akarnak provokálni a tanítás vitás kérdéseiben, válaszoljátok nekik azt, hogy az összejövetelt nem e célból rendezték. Ha mégis válaszoltok valamelyik kérdésre, győződjetek meg arról, hogy a hallgatók megértették-e a választ. Ha a kérdés nem világos, kérdezzetek vissza. Lépésről lépésre haladva mérjétek le, hogy mennyire jutottatok.