Prédikátoraink és tanítóink Isten szeretetét hirdessék a tévelygő világnak. Tapintattal szóljuk az igazság szavait. Minden bűnössel Krisztus szelídségével bánjunk. Ha az emberek nem értik meg azonnal az igazságot, ne korholjátok, ne bíráljátok vagy rágalmazzátok őket. Gondoljatok arra, hogy nektek Krisztust az Ő szelídségében, alázatosságában és szeretetében kell ábrázolnotok.

Számítanunk kell arra, hogy hitetlenséggel és ellenállással találkozunk. Az igazság mindig küzdött ezekkel az elemekkel. De ha a legelkeseredettebb ellenállásra is találtok, ne ítéljétek el ellenfeleiteket. Lehet, hogy azt gondolják, mint Pál - a megtérése előtt -, hogy Istennek szolgálnak. Ezért türelmet, szelídséget és jóságot kell tanúsítanunk irántuk.

Ne uralkodjon bennünk az az érzés, hogy nehézségeket kell elviselni és küzdelmeket végigszenvedni, mert népszerűtlen igazságokat hirdetünk. Gondoljatok Jézusra és arra, hogy mennyit tűrt érettetek, és hallgassatok! Még ha megsértenek vagy hamisan vádolnak benneteket, se panaszkodjatok, ne zsörtölődjetek; ne engedjétek, hogy a szemrehányás vagy az elégedetlenség gondolatai uralkodjanak rajtatok. Egyenes úton járjatok, "magatokat a pogányok között jól viselvén, hogy amiben rágalmaznak titeket, mint gonosztevőket, a jócselekedetekből, ha látják azokat, dicsőítsék Istent, a meglátogatás napján." (I. Pt. 2:12)

A tévelygők iránt szelídek legyetek, hiszen ti is még röviddel ezelőtt nem a sötétségben voltatok-e, bűneitektől megkötözve? Nem akartok-e azért a türelemért, amelyet Krisztus értetek tanúsított, mások iránt gyöngédek és türelmesek lenni? Isten többször figyelmeztetett bennünket, hogy legyünk nagyon kedvesek azok iránt, akik visszautasítanak minket, nehogy egy lelket is rossz irányba befolyásoljunk.

Krisztussal Istenben elrejtett életünk legyen. Csak azután mutathatjuk be Őt helyesen a világ előtt. Állandóan imádkozzunk: "Uram, taníts engem úgy cselekedni, mint ahogyan Jézus cselekedett volna az én helyemben." Bárhol is vagyunk, világosságunk Isten dicsőségére jó cselekedetek által ragyogjon. Ez életünk nagy, fenséges hivatása.

Az Úr azt kívánja, hogy népe más módszert kövessen, mint eddig, az igazságtalanság elítélésében, még ha jogos lenne is annak elítélése. Többre akar bennünket használni, mint vádakat szórni az ellenfeleinkre. Ezáltal még távolabb űzzük őket az igazságtól. Krisztus nem azért jött, hogy válaszfalakat emeljen, és állandóan azt vesse az emberek szemére, hogy tévedtek. Aki a becsapottakat fel akarja világosítani, annak közeledni kell hozzájuk és szeretettel munkálkodni értük. Szent befolyás központjává kell váljanak.

Az igazság védelmezésekor a legelkeseredettebb ellenfeleket is tisztelettel és kímélettel kezeljük. Néhányan fáradozásainkat nem méltányolják, és az evangélium meghívását lebecsülik. Mások azonban, akikről azt gondoljuk, hogy Isten kegyelmének határát már átlépték, megnyerhetők Krisztus számára. A nagy küzdelem utolsó munkája azok felvilágítása legyen, akik a világosságot és a bizonyságtételt nem vetették el, azonban mégis éjszakai sötétségben éltek és tudatlanságból az igazság ellen harcoltak. Mindenkivel mint őszinte emberrel foglalkozzatok. Ne szóljatok és ne tegyetek olyat, ami valakiben a hitetlenséget szilárdítaná meg.

Ha megkísérli valaki, hogy Krisztus szolgáit vitába vonja politikai vagy más kérdésben, ne hallgassatok se rábeszélésre, se kihívásra. Szilárdan és határozottan vigyétek előre Isten munkáját, de Krisztus szelídségével és oly nyugodtan tegyétek, amennyire csak lehetséges. Ne hallgassatok emberi dicsekedésre. Ne vegyétek figyelembe az önhittség jeleit. Látsszon meg rajtatok, hogy Isten hívott el benneteket a szent igazság hirdetésére; prédikáljátok Isten Igéjét, legyetek szorgalmasak, komolyak és buzgók.

Tanításaitok befolyása tízszerte nagyobb volna, ha gondosan ügyelnétek kifejezéseitekre. Szavak, amelyek az élet illatává lehetnének, az azokat kísérő lelkületet miatt a halál illatává válhatnak. Gondoljatok arra, hogy ha lelkületetekkel vagy szavaitokkal csak egy lélek előtt is bezárjátok az ajtót, akkor az a lélek az ítéletkor szembeszáll veletek.

Amikor a bizonyságtételekre utaltok, ne érezzétek kötelességeteknek, hogy belevéssétek azt hallgatóitok elméjébe. A felolvasás gondolataiba ne keverjétek bele saját szavaitokat, mert így hallgatóitok képtelenek lesznek megkülönböztetni Isten szavát a ti szavaitoktól. Óvakodjatok attól, hogy az Úr szavával bosszúságot okozzatok.

Reformokat szeretnénk látni; és mivel nem látjuk azt, amit szeretnénk, gyakran megengedjük egy gonosz léleknek, hogy epét csepegtessen poharunkba, másokat is megkeserítve. Meggondolatlan szavaink felizgatnak és lázadásra indítanak embereket.

Minden prédikációtok, minden mondat, amelyet leírtok - ha helyes is - egy csepp epe által a hallgató vagy olvasó számára méreggé válik. Jó és tetsző szavaitokat azért az egy méregcseppért elvetik majd, míg mások befogadják a mérget, mert szeretik a kemény szavakat. Követik példátokat, és ugyanúgy beszélnek, mint ti. a gonoszság így sokszorozódik.

Aki az igazság örök alapelveit akarja előadni, annak szüksége van a szent olajra, amely a két olajágból árad a szívbe, ahol megújító szavakká változik, amelyek sosem izgatnak. Az igazságot szeretettel szóljuk. Akkor az Úr Jézus Szentlelke által megadja majd a szükséges erőt. Ez az Ő munkája.

Jobban felhasználhatjuk időnket és erőnket, mint hogy ellenségeink sokszor gyalázó és torzító kifogásain időzünk. Mialatt a drága időt azzal töltjük, hogy tisztességtelen ellenfeleink ferdítéseit és szófordulatait követjük - hitre vágyó emberek vesznek el ismeret híján. Vannak, akik Sátán által kitalált, értelmetlen tételeket tárnak az emberek elé, miközben azok táplálékért, alkalmas időben való eledelért kiáltanak.

Az igazság gyakorlott ellenfelei olyan kibúvókat eszelnek ki, amelyeket nem bölcs dolog ezrekkel tudatni. Sokaknak eszükbe sem jutottak volna ezek a gondolatok, ha mi nem közöltük volna velük.

Krisztus tanítási módszerét kövessük. Világosan és egyszerűen beszélt, a dolgok mélyére hatolt, és ezt minden ember előtt érthetővé tette. Nem bölcs dolog az, ha túlzottan nyíltak vagyunk, és egy pontról mindent elmondunk, amit csak lehet, amikor egy kevés bizonyítékkal a dolog megmagyarázható volna, és gyakorlati célját elérve az ellenfelet meggyőzi és hallgatásra bírja.

Ha mi félre is teszünk minden akadályt ma és ellenfelünket hallgatásra bírtuk úgy, hogy már nincs ellentmondása, azért holnap ismét visszatérhet a dologra, és ezt így folytatja, mert nem szereti az igazságot és nem akarja a világosságot elfogadni, nehogy sötétségeit vagy tévedéseit valaki elvegye tőle.

Krisztus három és fél évig tanított, azonban e rövid idő alatt mégis nagy munkát végzett. Ugyanígy a történelem utolsó napjaiban is rövid idő alatt kell sokat elvégeznünk. Mialatt arra készülnek, hogy tegyenek valamit, lelkek vesznek el a világosság ismeretének hiánya miatt.

Ha emberek, akik a bibliai igazság bemutatásával és védelmével foglalkoznak, vállalják, hogy megvizsgálják és kimutatják azok érveléseit és ellentmondásait, akik Isten igazságát becstelenül hazugsággá változtatják, akkor Sátán elegendő ellenfelet támaszt, hogy állandóan lefoglalja őket az írással, miközben a munka más ágai hiányt szenvednek emiatt. Jeruzsálem falai építőinek lelkületével bírjunk! "Nagy dolgot cselekszem én, azért nem mehetek alá; megszűnnék e munka, ha attól eltávozván, hozzátok mennék!" (Neh. 6:3) Ha Sátán le tudja kötni az embereket azzal, hogy állandóan az ellenfeleik kifogásaira válaszolnak, és így megakadályozza őket a jelenkor legfontosabb munkájának végzésében, akkor elérte ördögi célját.