Ha a prédikátorok eredményesen akarnak munkálkodni a lelkek üdvére, akkor Biblia-kutatókká és az ima embereivé kell válniuk. Bűnös dolog megkísérelni másokat az Igére oktatni, miközben magunk elhanyagoljuk a tanulmányozását. Hatalmas igazságok vannak ránk bízva? Akkor a prédikátorok kezeljék azokat ügyesen. Jelentőségüket világosan és határozottan adják elő. A korunknak szóló üzenet hordozóinak jobban kell érteniük Bibliájukat, mint bárkinek a Földön; ismerjék meg jól hitünk alapvető bizonyítékait! Aki nem ismeri alaposan az Élet Igéjét, annak nincs joga, hogy másokat az Isten országához vezető útra oktassa.

A Biblia a mi hitünk zsinórmértéke. Semmi sem alkalmasabb, hogy értelmünket megelevenítse és lelkünket megerősítse, mint Isten szavának tanulmányozása. Egy könyv sem emeli fel gondolatainkat vagy erősíti elménket úgy, mint a Biblia fenséges, nemesítő gondolatai. Ha Isten szavát helyes módon kutatnák az emberek, akkor olyan körültekintő gondolkodásra, nemes jellemre és céltudatosságra tennének szert, amilyet ma igen ritkán találunk.

A szószéken szolgálók ezreinek életéből hiányoznak alapvetően szükséges lelki és jellemtulajdonságok, mert nem kutatják szorgalmasan a Szentírást önmaguk számára. Megelégszenek az igazság felületes ismeretével, és inkább elszenvedik a veszteségeket, semhogy szorgalmasan kutatnák az elrejtett kincseket.

A zsoltáríró mondja: "Szívembe rejtettem beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened." (Zsolt. 119:11) Pál ezt írja Timótheusnak: "A teljes írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített." (II. Tim. 3:16-17)

Isten élete, amely a világnak életet ad, az Ő szavában van. Az Ő szava által gyógyított Jézus betegeket és űzött ki ördögöket. Szava által csillapította le a vihart és támasztotta fel a halottakat, s a nép bizonyította, hogy beszédében hatalom volt. Isten Igéjét szólta úgy, ahogyan azt az Ószövetség íróival közölte. Az egész Biblia Krisztus kinyilatkoztatása. Számunkra ez az erő egyedüli forrása.

Az Ige nem akadályozza meg a tevékenységet, ellenkezőleg, utat nyit a lelkiismeretes kutatónak az igyekezetre. Az embereket nem hagyja bizonytalanságban, hanem a legmagasabb célt tárja eléjük - lelkek megnyerését Krisztus számára. Lámpást ad kezünkbe, amely megvilágítja a mennybe vezető utat. Végéremehetetlen gazdagságról és felmérhetetlen kincsről beszél.

Isten szava a jellem zsinórmértéke. Általa Isten a megváltáshoz szükséges minden igazságot megadta nekünk. Ezrek merítettek már e forrásból élő vizet, és a tartalék mégsem fogyatkozott meg. Ezrek fogadták el az Urat példaképül azáltal, hogy Őt szemlélték, átalakultak az Ő képmására; mindezzel azonban nem merítették ki e nagy és szent témákat. Még sok ezren feladatukká tehetik, hogy a megváltás titkait kutassák.

Amint az evangélium szolgája Krisztus életét szemléli és belemélyed missziójának természetébe, minden friss kutatáskor még szebb és vonzóbb ismeretek tárulnak fel előtte. Ez a tárgy kimeríthetetlen. Jézus Krisztus testtélétele, áldozata és közbenjárói szolgálatának tanulmányozása a szorgalmas kutató gondolatait állandóan foglalkoztatja majd, és amikor a menny örökkévalóságára gondol, felkiált: "Nagy a kegyességnek eme titka!" (I. Tim. 3:16)

Beszélünk az első, második angyali üzenetről, és úgy véljük, hogy valamennyire értjük a harmadik angyali üzenetet is. Addig azonban, amíg megelégszünk a korlátozott ismeretekkel, képtelenek leszünk világosabban megérteni az igazságot. Aki az Élet Igéjét magasra emeli, az szakítson időt arra, hogy a Bibliát áttanulmányozza, és így saját szívét megvizsgálja. Ha ezt elmulasztja, nem tudja, hogyan szolgálhat a rászoruló lelkeknek. A szorgalmas, alázatos tanítvány, aki imádkozó lélekkel kutatja a Jézus Krisztusban megnyilvánult igazságot, bizonyosan elnyeri majd jutalmát. Nem emberi szerzők műveiben keres segítséget, hanem a bölcsesség és ismeret forrásánál, s a szent lények vezetése által az igazság megismerésére jut.

Az igazság nem emberi eszközök ereje vagy hatalma által juthat a szívbe, hanem "az én Lelkemmel, mondja a Seregek Ura" (Zak. 4:6). A prédikátori szolgálat eredményessége nem a vérmérséklettől vagy a beszélőképességtől függ. Pál plántált, Apollós öntözött, azonban az Isten az, aki adja a növekedést. Isten szavának ismerete és az Isten akarata szerinti engedelmesség ad eredményességet a prédikátor erőfeszítéseinek.

Az a szív, amely Isten szavát magába fogadta, nem hasonlít egy elpárolgó tavacskához, vagy a megrepedt edényhez, amely elveszíti tartalmát. A hegyi patakhoz hasonló, amelyet soha ki nem apadó források táplálnak, hűs, üdítő vize szikláról sziklára siet, s felüdíti az ellankadtakat, szomjazókat és megterhelteket.

A bibliai igazságok ismerete az igazság tanítójának olyan tulajdonságokat ad, amelyek őt Krisztus képviselőjévé teszik. A Megváltó tanításának befogadása erőt és határozottságot ad a prédikátor tanításainak és imáinak. Bizonysága nem lesz élettelen, előadásaiban nem használja mindig ugyanazokat az előre kidolgozott mondatokat, mert értelme nyitva áll a Szentlélek megvilágosító hatalma előtt.

Aki eszi az én testemet és issza az én véremet - mondta Krisztus -, örök élete van annak. Amiként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek, akként az is, aki engem eszik, él általam. A lélek az, amely megelevenít... a beszédek, amelyeket én szólok néktek, lélek és élet. (Jn. 6:54, 57, 63)

Amikor Isten szolgái megértik e szavak igazságát, akkor az örök élet elvei megnyilatkoznak prédikátori hivatásukban. Az egyhangú, unalmas prédikációk megszűnnek. Az evangélium alapigazságait új megvilágításban tárják fel, és a hallgatók az igazság, világosság és erő új ismeretét nyerik el. Akinek megadatik, hogy ilyen prédikációkat halljon, ha alkalmas a Szentlélek befolyására, egy új élet felemelő erejét fogja érezni. Isten szeretetének tüzét élesztik szívében, és képessé válik arra, hogy az igazság szépségét és fenségét megismerje.

Az a prédikátor, aki Isten szavát választja állandó kísérőjéül, folyton új szépségeket hoz elő az igazságból. Krisztus Lelke kiárad rá, és Isten által munkálkodik, hogy másokon segítsen. A Szentlélek betölti szívét és értelmét reménységgel, bátorsággal és bibliai események képeivel, és a prédikátor mindezt közli azokkal, akiket tanít.

A Bibliában Isten tévedhetetlen tanácsait találjuk. Ha tanait átéljük, akkor képesek leszünk teljesíteni kötelességeinket. Isten hangja mindennap szól a lélekhez a Szentírásból. A Szentlélek munkája az, hogy a homályos értelmet megvilágítsa, az önző, kőkemény szívet meglágyítsa, a lázadó törvényszegőt megfékezze, és megmentse a világ ártó befolyásától. Krisztus így imádkozott tanítványaiért: Szenteld meg őket a Te igazságoddal; a Te Igéd igazság." (Jn. 17:17) A Szentlélek kardja, amely az Isten Igéje, behatol a bűnös szívébe, és darabokra vágja azt. Ha az igazság tanait úgy ismétlik, hogy szent befolyásukat a szónokok nem érzik, akkor az a hallgatókra sem áraszt erőt, hanem elvetik mint tévedést, és így az előadó felelőssé válik a lelkek elvesztéséért." (Testimonies IV., 441. o.)