Iskoláink tanítóihoz és vezetőihez!
Szorgalmasan vigyázzanak magukra azok, akikre intézményeinket és iskoláinkat bízták, nehogy szavaik vagy érzelmeik hamis útra tereljék a tanulókat. Azoknak, akik gyülekezeteinkben vagy iskoláinkban Biblia-tanítással foglalkoznak, nem szabad államférfiak vagy politikai rendszabályok ellen nyilatkozniuk, mert hallgatóikat felkavarják, és arra befolyásolják őket, hogy kedvenc nézetüket védelmezzék. Még azok között is, akik azt állítják, hogy hiszik a jelenvaló igazságot, vannak egyesek, akik hagyják magukat rávenni arra, hogy érzelmeiket és politikai állásfoglalásukat hangoztassák és ezáltal a gyülekezetben szakadásokat idézzenek elő.
Az Úr azt szeretné, hogy népe napirendre térjen a politikai kérdések felett. E dolgokban a hallgatás: ékesszólás. Krisztus felhívja követőit, hogy egyek legyenek a tiszta evangéliumi alapelvekben, amelyeket Isten világosan kinyilatkoztatott a szavában. Mi egy politikai pártra sem adhatjuk szavazatunkat, mert nem tudjuk, hogy kire szavazunk. Nem is vehetünk részt semmiféle politikai megmozdulásban. Nem munkálkodhatunk azok tetszésére, akik arra használják a befolyásukat, hogy a vallásszabadságot csorbítsák, és akik nyomást gyakorolnak felebarátaikra, hogy a vasárnapot tartsák nyugalomnapnak. Ez a hét első napja és nem az a nap, amelyet tisztelnünk kell. Ez hamis nyugalomnap, és Isten népének tagjai nem vállalhatnak közösséget azokkal az emberekkel, akik ezt a napot dicsőítik, Isten törvényét áthágják, és eltiporják az Ő munkáját. Ezért Isten népe ne adja szavazatát arra, hogy ilyen emberek hivatali vezetők legyenek; mert ha ezt teszik, részeseivé válnak azoknak a bűnöknek, amelyeket e tisztviselők elkövetnek.
Semmilyen körülmények között sem kockáztathatjuk alapelveinket azáltal, hogy olyan véleményekre és előítéletekre hallgatunk, amelyeket az Isten népével való összeköttetésünk előtt vallottunk. Mi az Úr nyájához tartozunk, és ne az ellenség, hanem Krisztus oldalán harcoljunk, ahol érzésben, cselekedetben, lélekben és az Ő követésében teljes egységet alkothatunk. Az őszinte keresztények szőlővesszők az igazi szőlőtőkén, és ugyanazt a gyümölcsöt termik, mint a tő. Egy értelemben, egységben cselekszenek Krisztus követésében. Nem politikai jelvényeket, hanem Krisztus jelét viselik majd.
Mit tegyünk hát? Hagyjuk a politikai kérdéseket! "Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel? És mi egyezsége Krisztusnak Béliállal? vagy mi köze hívőnek hitetlenhez?" (II. Kor. 6:14-15) Mi közössége lehet a két pártnak? Közösség vagy összeköttetés nem jöhet létre közöttük.
A közösség szó jelentése: részt venni, résztvevőnek lenni. Isten a legvilágosabb képet használja, hogy megmutassa, világi emberek és azok között, akik Krisztus igazsága szerint igyekeznek élni, ne legyen semmi kapcsolat. Mi közössége lehet a világosságnak a sötétséggel és az igazságnak az igazságtalansággal? Semmi. A világosság az igazságot, a sötétség az igazságtalanságot jelenti. A keresztények a sötétségből a világosságra jöttek ki. Krisztus jellemét öltötték fel, s magukon viselik az igazság és engedelmesség jelét. A Krisztus földi élete által képviselt szent és fenséges alapelvek kormányozzák életüket.
Azokat a gyülekezeti vagy iskolai tanítókat, akik politikai buzgóságuk által tűnnek ki, munkájuk és felelősségük alól késedelem nélkül fel kell menteni, mert az Úr nem működik együtt velük. A tizedből ne adjunk azoknak fizetést, akik politikai kérdésekről tartanak előadást. Minden közöttünk lévő tanár, prédikátor vagy vezető, akit az a vágy vezérel, hogy politikai kérdésekben nyilvánosan fejtse ki véleményét, vagy térjen meg az igazságban való hit által, vagy hagyja abba munkáját. A vezető befolyásának azt kell mutatni, hogy együtt munkálkodik Istennel abban, hogy lelkek térjenek meg Krisztushoz. Ellenkező esetben vissza kell vonni megbízatását. Ha nem változik meg, újra és újra csak kárt okoz.
Felszólítom testvéreimet, akik a nevelésben foglalatoskodnak, hogy változtassák meg cselekedeteik természetét. Hibát követnek el, ha kapcsolatban állnak bármely politikai párttal, vagy szavazatukkal támogatják azt. Isten népének nevelői, prédikátorai, Biblia-munkásai ne vegyenek részt politikai megmozdulásokban. Polgárjogaik a mennyben vannak. Az Úr választott, szent nemzetté hívta el őket. Egyházában nem akar szakadásokat. Népe egységben éljen.
Talán az a dolga a hívőnek, hogy a politika által ellenségeket szerezzen magának? Nem, nem. Krisztus országa követeiként éljenek, és azt a zászlót lobogtassák, amelynek felirata: "Isten parancsolatai és a Jézus hite" (Jel. 14:12). Különleges munka és különleges üzenet terhét hordozzák. De ez mindnyájunknak személyes felelőssége, amelyet a mennyei világegyetem, az angyalok és az emberek előtt kell hordoznunk. Isten nem kívánja, hogy befolyásunkat a világgal összeköttetésbe lépve érvényesítsük, és politikai kérdésekkel foglalkozzunk. Isten akarata az, hogy Krisztus teste részeként személyes közösségben éljünk a fejjel. Krisztus a mi fejedelmünk, és mint alattvalói, az Isten által adott munkát kell végeznünk.
Felmerül a kérdés: egyáltalán ne tartsunk összeköttetést a világgal? Isten szava legyen a vezetőnk. Az Ige szerint tilos minden olyan kapcsolat az istentelenekkel vagy hitetlenekkel, amely hozzájuk hasonlóvá tesz bennünket. Menjünk ki közülük és különüljünk el tőlük. Terveikben soha ne vegyünk részt. Mégse éljünk elzárkózottan, tegyünk annyi jót a világgal, amennyit tehetünk.
Krisztus ebben is példát adott nekünk. Ha bűnösök és vámszedők hívták meg vendégségbe, nem utasította vissza, mert másképpen nem tudta volna őket elérni. Azonban minden alkalommal úgy vezette a társalgást, hogy az örökkévaló dolgokat tárta eléjük. Azt tanácsolja nekünk: "Úgy fényljék a ti világosságotok az emberek előtt, hogy láthassák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat." (Mt. 5:16)
A mértékletességi kérdésben tétovázás nélkül tartsunk ki álláspontunkban. Legyünk szilárdak, mint egy szikla. Ne legyünk részesei mások bűneinek.
Nagy szőlőt kell megmunkálnunk, azonban míg a keresztények a hitetlenek között munkálkodnak, ne azonosuljanak a világgal! Ne töltsék idejüket politikai kérdések megvitatásával vagy a politikában való részvétellel, mert így az ellenségnek alkalma nyílik arra, hogy nézeteltérést és egyenetlenséget támasszon közöttük. Azok a prédikátorok, akik politikai pályára akarnak lépni, adják vissza megbízatásukat, mert Isten nem adott ilyen munkát népének.
Isten elvárja, hogy akik hirdetik és tanítják az Igét, azok tisztán és biztosan fújják a kürtöt. Mindazok, akik elfogadták Krisztust - prédikátorok és laikusok -, buzgón képviseljék Őt. Nagy veszélyek előtt állunk. Sátán felbújtja a földi hatalmakat. Az egész világ zűrzavarban van. Isten felszólítja népét, hogy emelje magasra a hármas angyali üzenet lobogóját.
Isten gyermekei tartsák magukat távol a politikától és a hitetlenekkel való bármilyen szövetségtől. Érdekeiket ne kapcsolják össze a világ érdekeivel. "Tegyetek bizonyságot a velem kötött szövetségről - mondja Krisztus -, szilárdan álljatok, mint az általam kiválasztott örökség, mint oly nép, amely buzgó a jó cselekedetekben." Ne vegyetek részt politikai vitákban. Különüljetek el a világtól, és ne vigyetek a gyülekezetbe vagy az iskolába olyan nézeteket, amelyek vitát vagy bizonytalanságot okoznak. A viszály olyan erkölcsi méreg, amely önző emberek által terjed. Isten azt akarja, hogy szolgái tiszta értelemmel és nemes jellemmel rendelkezzenek, és befolyásukkal az igazság erejéről tanúskodjanak.
A kereszténység nem rendszertelen, érzelmeken alapozott élet. Az igazi keresztény az Isten által meghatározott munka elvégzésén fáradozik. Befolyása értékes erő, amelyet nem szabad összekapcsolni a politikával, vagy a hitetlenekkel való szövetséggel összekötni. Isten legyen az evangéliumhirdetés központja. A Szentlélek munkája által minden lélek választ nyer kérdéseire.
Mert közülünk senki sem él önmagának. (Rm. 14:7) Bárcsak mindazok, akiket csábít a politika, arra gondolnának, hogy minden cselekedetük befolyást gyakorol másokra! Ha prédikátorok vagy más, felelős tisztségviselők ilyen dolgokkal törődnek, akkor képtelenné válnak megérteni azokat a gondolatokat, amelyek az embereket foglalkoztatják. Sátán kísértése alatt az események olyan láncolatát indítják el, amelyek következményéről sejtelmük sincs. Egy-egy Istentől származó cselekedet, szó vagy gondolat - emberek lelkébe jutva - értékes gyümölcsöket terem majd; ha azonban Sátán sugalmazta azokat, akkor gyűlölet sarjad ki belőle, amely sokakat megfertőz majd. Isten kegyelmének sáfárai óvakodjanak attól, hogy szolgálatuk bármely területén összekössék a sze
Több esetben kérték Jézust arra, hogy jogi és politikai kérdésekben hozzon döntést; Ő azonban elhárította magától, mert nem akart ideigvaló ügyekbe keveredni. Úgy élt a világunkban mint a nagy lelki birodalom feje, azért jött, hogy megalapozza az igazság birodalmát. Tanítása világosan feltárta azokat a megnemesítő és megszentelő alapelveket, amelyek ezt a birodalmat kormányozzák. Kinyilatkoztatta, hogy Jehova birodalmának kormányzóereje az igazság, az irgalmasság és a szeretet.