Drága az a gondolat, hogy Krisztus igazságát nekünk tulajdonítják, nem bármiféle érdemünkre való tekintettel, mert Isten ingyen ajándéka ez. Isten és az ember ellensége nem akarja, hogy ezt az igazságot tisztán hirdessük, mert tudja: hatalmának elvesztését jelenti, ha ezt az emberek tökéletesen elfogadják. Ha tud az elmén uralkodni annyira, hogy kétely, hitetlenség és sötétség keríti hatalmába azokat, akik Isten gyermekének tartják magukat, akkor kísértéseivel legyőzheti őket.

Az az egyszerű hit bátorítson bennünket, amelyet Isten szavaiban elénk tár. Isten népének olyan hite legyen, amely megragadja az isteni erőt: "Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez." (Ef. 2:8) Mindenki, aki hiszi, hogy Isten Krisztusért bűneinket megbocsátja dacára a kísértéseknek, folytassa bátran a hit nemes harcát. Hitük egészen addig erősödjön, míg keresztény életük és szavaik ki nem nyilvánítják, hogy "Jézus Krisztus vére... megtisztít minket minden bűntől." (I. Jn. 1:7)

Ha mi a hármas angyali üzenet erejét és lelkét akarjuk, akkor a törvényt és az evangéliumot együtt kell feltárnunk, mert ez a kettő elválaszthatatlan. Ahogy az alvilági hatalom a hitetlenség gyermekeit arra sarkallja, hogy Isten törvénye érvénytelen és hogy Krisztust, a mi igazságunkat lábbal tapossák; úgy egy másik hatalom befolyásolja a hűségesek szívét, hogy a törvényt magasra emeljék és Krisztust mint a tökéletes Üdvözítőt felmagasztalják. Ha Isten gyermekeinek életét nem hatja át Isten ereje, akkor hamis tanok és vélemények ejtik foglyul gondolataikat. Krisztus és igazsága hiányozni fog tapasztalataikból és hitük nélkülözi az éltető erőt.

Isten szolgái mind a munkaterületeken, mind a gyülekezetekben Krisztus teljességét hirdessék, hogy a hallgatók értelmes hitre tegyenek szert. Az embereket tanítsák meg arra, hogy Krisztus az ő megmentőjük és igazságuk. Sátán kifejezett szándéka az, hogy visszatartsa az embereket attól a hittől, hogy Krisztus az egyetlen reménységük. Az Üdvözítő bűntörlő vére csak azokért munkálkodik hatalmasan, akik ebben a szolgálatban hisznek és erre az Atya előtt hivatkoznak, mint Ábel tette áldozatánál.

Kain áldozata nem volt kedves Isten előtt, mert Krisztus nélküli áldozat volt. Üzenetünk súlypontja nem Isten törvénye önmagában, hanem ezzel együtt a Jézusba vetett hit. Ösvényünket ma egy ragyogó fény világítja meg, amely Krisztusba vetett hitünket növeli. Minden fénysugarat magunkévá kell tennünk és aszerint élnünk, nehogy az ítéletkor vádolónk legyen. Feladataink és kötelességeink egyre fontosabbá válnak számunkra, ahogy egyre tisztábban látjuk az igazságot. Amikor ránk árad a világosság, megmutatja és megfeddi a tévedéseket, amelyek a sötétségben voltak elrejtve, és arra késztet, hogy az ember élete és jelleme megváltozzék, az Istentől nyert világossággal összhangba kerülve. Bűnök, amelyek egykor a lelki vakság miatt a tudatlanság bűnei voltak, többé nem követhetők el anélkül, hogy vétkessé ne tennének. A világosság növekedésével az embereknek át kell alakulniuk, emelkedetté és nemessé válva, különben még eltévelyedettebbé és makacsabbá lesznek, mint azelőtt.