Kedves G. atyafi!

Ideje, hogy alaposan megvizsgáljuk szívünket: hitben és Isten szeretetében élünk-e? Ha nem következik be ébredés azok között, akik soha nem látott világosságot és számos kiváltságot kaptak, az romlásba dönt, s akkor sorsunk még kevésbé lesz irigylésre méltó, mint Koraziné és Bethsaidáé. „Ha Tirusban és Sidonban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek – mondta Krisztus a két városnak –, rég megtértetek volna gyászruhában és hamuban.” (Mt. 11:21)

Itt az ideje, hogy rendkívül komolyan vedd a lelki életedet és gyermekeid üdvösségét is. Krisztus általi elhívásod megköveteli ezt. Súlyos bánat nehezedik rám, vérzik a szívem, ha állapotodra gondolok, mivel tudom, hogy ha nem alakulsz át, horgonyod szüntelen odébb siklik. „Keresd az Urat, míg megtalálható, hívd segítségül, míg közel van!” Könyörögve kérlek, alázd meg magadat Isten előtt, és addig ne hagyd abba az erőfeszítéseket, amíg más emberré nem leszel! Szívemen viselem lelkiállapotodat, s azt szeretném látni, hogy komolyan törekszel a magad és kedves gyermekeid megmentésére. Tudom, hogy eddig sajnos úgy nevelted őket, ahogyan Éli a fiait. Mostantól azonban teljes lényeddel állj át az Úr oldalára! Hadd lássák gyermekeid, hogy nem az ösztöneid hánynak-vetnek, hanem rendíthetetlen elvekkel rendelkező férfi vagy. Követni fogják a példát, amelyet nyújtasz nekik.

Közeledünk az idők végéhez. Ne csak a szószékről hirdessük a jelenvaló igazságot, hanem éljünk is annak megfelelően, miután lejöttünk a szószékről. Vedd alaposan szemügyre üdvösséged reményének alapjait. Míg az igazság hírnökeként, Sion falának őreként állsz, ne foglalkozz egyben a bányászattal vagy az ingatlanok adásvételével. Lehetetlen egyúttal eredményesen végezni a rád bízott szent hivatást. Ahol emberek üdvössége forog kockán és örökkévaló dolgokról van szó, ott nem oszthatod meg érdeklődésedet, csak súlyos veszedelmek árán. Ez kétszeresen igaz a te esetedben. Amíg az üzletelés köt le, nem műveled szívedben az istenfélelmet. Mohón vágysz az anyagi nyereségre. Sokaknak azt súgtad, hogy nagy haszonra lehet szert tenni, ha itt vagy ott vesznek házhelyeket. Ismételten ecsetelgetted előttük a vállalkozások előnyeit. Annak ellenére teszed ezt, hogy lelkedet, testedet, elmédet az emberek megmentésére használhatnád fel. Fizetést is kaptál, hogy eltartsd magad és családodat. Mégis arra törekedtél, hogy népünk pénzét elvond intézményeinktől, s attól, hogy az Üdvözítő országát építsék. Arra akartad rábeszélni őket, hogy ott ruházzák be javaikat, ahol szerinted hamar megkétszereződne. Azzal kecsegtetted őket, hogy ha rád hallgatnak, később bőkezűbben támogathatják Isten ügyét. Lehet, hogy nem tudatosan beszélted rá őket, hogy tartsák vissza javaikat Istentől, de némelyeknek csak annyi pénzük van, amennyit intézményeinkben kötöttek le. Kivették hát onnan, hogy javaslatod szerint ruházzák be.

Bizonyos értelemben testvéreink őrzői vagyunk. Mind ismerünk olyanokat, akik Krisztus érdemei által törekednek a dicsőségre, a tisztességre és a halhatatlanságra. Szavaink, tetteink, viselkedésünk, imáink, hűséges kötelességteljesítéseink kihatnak tisztaságukra, őszinteségükre, buzgalmukra, állhatatosságukra és istenfélelmükre. Krisztus ezt mondta a tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága.” Jézus Krisztus szolgáinak kötelessége, hogy azt tanítsák a gyülekezetben, de egyéneknek is, hogy a hitvallás, a hetedik napot ünneplő adventisták hitvallása is, ha nem a szívből fakadó istenfélelemben gyökerezik, önmagában erőtlen a jóra. A vallásosság fényének kell előragyognia a gyülekezetből, különösen a lelkészekből. Nem csak különleges alkalmakkor kell fellobognia, majd újra elhalványodnia, pislákolnia, mintha ki akarna hunyni. Az igazi hívők jelleméből szüntelenül Jézus Krisztus kiválósága fog előragyogni, s ékessége lesz Üdvözítőnk tanításának. Így bizonyul be az örömhír igazsága és ereje. A gyülekezet minden egyes tagjának életerős kapcsolatban kell állnia Istennel, minden világosság forrásával, lelki munkásnak kell lennie, aki igaz tettei által kiveszi részét a világosság továbbadásából.

Különösen a lelkésznek kell őrizkednie a világi ügyektől, bonyodalmaktól, s a minden fény forrásához rögzítenie magát, hogy helyesen képviselje, mit is jelent kereszténynek lenni. Szakadjon el mindattól, ami elterelné gondolatait Istentől és napjaink létfontosságú munkájáról! Krisztus elvárja tőle, mint fizetett szolgájától, hogy Őrá hasonlítson gondolkodásában, szavaiban és tetteiben. Elvárja, hogy aki mások előtt nyitja meg a Szentírást, fáradozzék megfontoltan és értelmesen, ne használja balgán az erejét arra, hogy ártson vele, hanem álljon készen Istennek tetsző munkát végezni. Jézus mindenkit tevékeny munkára hív valamely területen, és a pásztor vezetni, irányítani fogja nyáját.

Az igehirdető ne használja ajkát annak fejtegetésére, hogyan áshatják el a hívők javaikat a legelőnyösebben a földbe; inkább azt mondja meg nekik, miként ruházhatják be kockázat nélkül a mennyei vállalkozásokba. Kívánom, hogy adjon neked az Úr lelki tisztánlátást, mert elkerülhetetlenül hajótörést szenved a hited, hacsak nem küzdesz azért, hogy más lelkiállapotba kerülj. Isten átalakító hatalmára van szükséged. Ha meg nem változol, egészen biztosan el fogsz távolodni az igazságtól. Pedig még ha az egész világot megnyered is, gyöngécske ár lesz az cserébe az örök életedért. Segítsen téged az Úr, testvérem, hogy halogatás nélkül megtérj, s úgy viseld magad, mint akinek kiegyensúlyozott a gondolkodása. Bárcsak megszentelt ajakkal és szívvel vennéd fel munkádat, s alázatosan járnál Istened előtt!