Láttam, hogy mikor a szentek elhagyták a városokat és falvakat, csoportokba tömörültek, és a legelhagyatottabb helyeken laktak. Angyalok látták el őket eledellel és vízzel, amíg a gonoszok éhséget és szomjúságot szenvedtek. A föld vezető férfiai együtt tanácskoztak, Sátán és angyalai buzgón tevékenykedtek körülöttük. Láttam egy írást, amelynek példányait elterjesztették az ország minden részékenykedtek körülöttük. Láttam egy írást, amelynek példányait elterjesztették az ország minden részében, elrendelve, hogy ha a szentek nem adják fel különleges hitüket és a szombatot, és nem tartják meg a hét első napját, a vasárnapot, bizonyos idő múlva megölhetik őket. A szentek azonban a megpróbáltatás ebben az óráiban nyugodtak és kiegyensúlyozottak voltak. Bíztak Istenben, és ígéreteire támaszkodtak, hogy megnyitja előttük a szabadulás útját.

Egyes helyeken a gonoszok a szentekre rontottak, hogy megöljék őket, mielőtt a kiirtásukat kihirdető rendelet megjelent volna. De harcosoknak öltözött angyalok küzdöttek értük. Sátán szeretné, ha kiirthatná a Mindenható szentjeit, azonban Jézus megparancsolta angyalainak, hogy őrködjenek felettük. Isten megdicsőül azáltal, hogy szövetséget köt törvényének megtartóival az őket körülvevő pogányok szeme láttára. Jézus is megdicsőül azáltal, hogy dicsőségbe öltöznek a hűséges, várakozó szentek, akik oly sokáig várták Őt anélkül, hogy halált látnának.

Azt is láttam, hogy a szentek nagy lelki gyötrelmeket szenvednek el. Körülvették őket a föld gonosz lakói. Minden látszat ellenük szólt. Némelyek félni kezdtek attól, hogy Isten végül is megengedi, hogy a gonoszok keze által vesszenek el. Ha azonban szemeik megnyílhattak volna, észrevették volna, hogy Isten angyalai veszik körül őket. Közvetlenül utánuk jött a gonoszok sokasága, majd a gonosz angyalok tömege, akik sürgették a gonoszokat, hogy öljék meg a szenteket. De mielőtt elérhették Isten népét, át kellett törniük a hatalmas, szent angyalok seregét, ami lehetetlen. Isten angyalai meghátrálásra kényszerítették őket és a gonosz angyalokat, akik hátraestek körülöttük.

Ez az idő a szentek számára a félelmetes, szörnyű halálküzdelem órája volt. Éjjel-nappal szabadulásért kiáltottak Istenhez. Látszólag nem volt lehetőség a menekülésre. A gonoszok már ujjongva kiállásért kiáltottak Istenhez. Látszólag nem volt lehetőség a menekülésre. A gonoszok már ujjongva kiáltották: „Miért nem szabadít meg benneteket a ti Istenetek a mi kezeinkből? Miért nem keltek fel, és mentitek meg életeteket?” A szentek azonban nem ügyeltek rájuk, hanem Jézushoz hasonlóan küzdöttek Istennel. Az angyalok szerették volna megszabadítani őket, azonban még egy kis ideig várniuk kell. Isten népének ki kell innia a poharat, és meg kell keresztelkednie ama keresztséggel. Az angyalok megbízatásukhoz híven tovább őrizték őket. Isten nem engedi, hogy nevét káromolják a pogányok között. Már majdnem eljött az ideje annak, amikor ki kell nyilvánítani hatalmas erejét, hogy dicsőségesen megszabadítsa szentjeit. Nevének dicsőségéért megszabadítja mindazokat, akiknek nevét beírgesen megszabadítsa szentjeit. Nevének dicsőségéért megszabadítja mindazokat, akiknek nevét beírták a könyvbe.

Figyelmemet felhívták Noéra. Amikor megeredt az eső és eljött az özönvíz, Noé és családja bement a bárkába, és Isten bezárta őket. Noé hűségesen figyelmeztette a vízözön előtti világ lakóit, hament a bárkába, és Isten bezárta őket. Noé hűségesen figyelmeztette a vízözön előtti világ lakóit, habár ők kigúnyolták és kinevették. Amikor azonban a vizek rázúdultak a földre, és az emberek egymás után megfulladtak, még utoljára látták a bárkát, amelyet gúny tárgyává tettek, amint biztonságban úszik a vízen, és megmenti a hűséges Noét és családját. Így láttam, hogy Isten népe is megszabadul, aki figyelmeztette a világot Isten elkövetkezendő haragjára. Isten nem tűri el, hogy a gonoszok kiirtsák azokat, akik átváltozásukat várták, akik nem akartak meghajolni a fenevad rendelete előtt, és nem akarták felvenni bélyegét. Láttam, hogy ha engedélyt nyertek volna a szentek kiirtására, Sátán minden erejének és Isten minden gyűlölőjének haragja kielégült volna. Ó, mily diadalt jele ntene Sátánnak, ha az utolsó befejező küzdelemben hatalma lenne azok felett, akik oly sokáig várták, hogy meglássák Megváltójukat, akit szerettek! Azok, akik csúfolódtak arra a gondolatra, hogy a szentek felszállnak, meglátják majd Isten népe iránti gondoskodását, és szemlélik dicsőséges szabadítását.

A gonoszok üldözőbe vették a szenteket és meg akarták ölni őket, amikor azok elhagyták a városokat és a falvakat. De a kardok, amelyeket felemeltek Isten népe megölésére, eltörtek, és szalmaszálként hullottak a földre. Isten angyalai megoltalmazták a szenteket. Éjjel-nappal szabadulásért kiáltottak, és kiáltásuk feljutott Isten elé.