1861. augusztus harmadikán, míg a New York állambeli Roosevelten tartózkodtam, az Úr megmutatott nekem néhány gyülekezetet és családot. Láttam, a különféle áramlatokat s csüggesztő körülményeket. Sátán ügynökeiként használt fel egyéneket, akik vallják, hogy hisznek a jelenvaló igazság egyes részeiben, de más részekkel nem értenek egyet. Ezeket jobban fel tudja használni, mint akik hitünk összes pontjával szemben állnak. Ügyes módszere, mely segítségével tévhitet csempészett be az igazságban részben hívő embereken át, sokakat megtévesztett, megzavart; szétdúlta hitüket. Ez a nézeteltérések oka Észak-Wisconsinban. Némelyek befogadják az üzenet felét, másik részét viszont elvetik. Van, aki elfogadja a szombatot, de nem hisz a harmadik angyal üzenetében. De, mert elfogadták a szombatot, igényt tartanak azok közösségére, akik hisznek a teljes jelen igazságban. Azután igyekeznek másokat is sötét álláspontjukra vezetni. Senkinek sem tartoznak felelősséggel. Önálló, független hitük van. Megengedik, hogy másokra hassanak, pedig állítólagos becsületességük ellenére sem lenne szabad helyet adnunk nekik. A becsületes látni fogja a jelen igazság egyenes láncolatát; meglátják összecsendülő kapcsolatukat, amint szem-szem után fonódnak egyetlen fenséges egésszé; és meg is ragadják azt.

Nem nehéz megérteni a jelen igazságot. Akiket Isten vezet, egységbe tömörülnek a széles, szilárd alapzaton. Isten nem használ fel más-más hitű, véleményű és nézetű embereket, hogy szétdúljanak, és szakadást idézzenek elő. A menny és a szent angyalok azon fáradoznak, hogy egységet teremtsenek, egyetlen testületen belül hozzák létre az egységes hitet. Sátán ellenzi ezt, és eltökélten igyekszik szétzilálni, megosztani, s különféle nézeteket behozni, hogy Krisztus imája ne valósuljon meg: „De nem csak őértük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd én bennem. Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk; hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.” (János 17:20-21) Jézus azt tervezte, hogy népének hite egységes legyen. Ha az egyik elmegy, és ezt hirdeti, és valaki más, aki nem ért vele egyet, mást hirdet, hogyan lehetnek egyek, akik szavukra hisznek? Nézeteik különbözni fognak.

Láttam, hogy ha Isten népe Wisconsinban fel szeretne virágozni, határozott álláspontra kell helyezkedniük ezekben az ügyekben, s ezzel ki kell vágniuk azok hatását, akik zavart és megoszlást okoznak, mert a testülettel ellenkező véleményeket tanítanak. Ezek az emberek bolygó csillagok. Úgy tűnik, mintha vetnének valamelyes fényt; vallanak és hirdetnek valamelyes igazságot, és ezzel orruknál fogva vezetik a tapasztalatlant. Sátán felruházza őket lelkületével, de Isten nincs velük; Lelke nem él bennük. Jézus könyörgött, hogy tanítványai egyek legyenek, amint Ő is egy az Atyával, „és elhiggye a világ, hogy te küldtél engem”. Isten igazságban hívő, maradék népének egysége s egységes nézetei hatalmasan meggyőzik a világot, hogy náluk az igazság, s hogy ők Isten különleges, választott népe. Az egységes nézetek és az egység megzavarja az ellenséget, és eltökéli, hogy ennek nem szabad létre-jönnie. A meggyőződésbe gyökerezett, és az életben megvalósított jelen igazság Isten népét eggyé teszi, és erős áldásos hatást kölcsönöz nekik.

Ha a wisconsini szombattartók komolyan törekedtek s fáradoztak volna, hogy Krisztus imájának megfelelően egyek legyenek, amint ő is egy az Atyával, Sátán erőlködése vereséget szenvedett volna. Ha mindenki törekedne egy lenni a testtel, soha fel nem ütötte volna fejét a vakbuzgóság, mely oly szégyenteljes foltot ejtett a jelen igazság ügyén Észak-Wisconsinban, mert ez a testülettől való elhúzódás az eredetieskedő, önálló hit keresésének következménye, mely mit sem törődik a testület hitével.

Az utolsó Battle Creekben nyert látomásban az Úr megmutatta nekem, hogy meggondolatlan útra léptek …-ban az ottani gyülekezet megszervezésének idején nyert látomásokkal kapcsolatban. Voltak néhányan …-ban, akik Isten gyermekei voltak, mégis kételkedtek a látomásokban. Mások nem szegültek a látomások ellen, de határozott álláspontra sem mertek helyezkedni. Némelyek nem hittek bennük, és volt is erre elég okuk. A hamis látomások, a vakbuzgó gyakorlatok és az azt követő nyomorúságos gyümölcsök olyan hatással voltak az ügyre Wisconsinban, mely gyanakvóvá tett itt minden iránt, ami a látomás nevet viselte. Mindezt figyelembe kellett volna venni, és bölcsen cselekedni. Nem szabad fegyelmi elé állítani vagy rábeszélni azokat, akik sosem voltak tanúi annak, hogy valakinek látomása volt, és akiknek nincs személyes tapasztalatuk a látomások hatásáról. Az ilyeneket, ha keresztény útjuk máskülönben kifogástalan, és jó keresztény jellemet alakítottak, nem szabad megfosztanunk a gyülekezet jótéteményeitől és kiváltságaitól.

Néhányan – láttam – el tudnák fogadni a kiadott látomásokat, gyümölcseiről ítélve meg a fát. Mások, akár kétkedő Tamások; képtelenek hinni a kiadott bizonyságtételekben, sem mások bizonyságtételén át fogadni el a bizonyítékot, hanem saját szemükkel kell meggyőződniük arról. Az ilyeneket ne söpörjük félre, hanem legyünk hosszútűrők, és gyakoroljunk irántuk testvéri szeretetet, míg meg nem találják álláspontjukat, és mellette vagy ellene nem döntenek. Ha küzdenek a látomások ellen, melyeket nem is ismernek; ha annyira viszik álláspontjukat, hogy küzdenek az ellen, amiről nincs tapasztalatuk, és bosszantja őket, ha azok, akik hiszik, hogy a látomások Istentől származnak, beszélnek róluk az összejöveteleken, és megnyugvást merítenek a látomásokban nyert utasításokból, a gyülekezet biztos lehet, hogy nincs igazuk. Isten népe ne riadjon vissza, ne legyen engedékeny, és ne hagyja megkötni magát az ilyen elhidegültek által. Isten azért helyezte az ajándékokat a gyülekezetbe, hogy a gyülekezet javára váljanak. Mikor az igazság állítólagos hívei ellenzik az ajándékokat, küzdenek a látomások ellen, és befolyásuk másokat veszélybe sodor, akkor ideje foglalkoznunk velük, nehogy tévútra vezessék a gyöngéket.

Isten szolgáinak nehéz dolga volt …-ban, mert néhány bőbeszédű, zabolátlan álszent Isten munkájának útjába állt. Ha befogadnánk őket a gyülekezetbe, darabokra szaggatnák azt. Nem vetnék alá magukat a testületnek, s nem nyugodnának, míg markukba nem kaparintanák a gyülekezet gyeplőit.

G. testvér igen óvatosan igyekezett viselkedni. Tudta, hogy a látomásokat ellenző csoportnak nincs igaza, és hogy nem igazán hisznek az igazságban. Azért, hogy e koloncokat lerázza, azt javasolta, hogy ne fogadjunk be a gyülekezetbe senkit, aki nem hitt a harmadik angyal üzenetében s a látomásokban. Ez kirekesztett néhány becses lelket, akik nem harcoltak a látomások ellen. Nem mertek csatlakozni a gyülekezethez, mert féltek, hogy olyasmire kötelezik magukat, amit nem értenek, s amiben nem egészen hisznek. Ott voltak kéznél azok, akik készen álltak előítélet kelteni ezekben a lelkiismeretes emberekben, s a legsötétebb színben tüntetni fel a dolgokat. Némelyeket bántott és sértett a tagság feltételhez kötése, és a gyülekezeti szervezet bevezetése óta igen megnőtt közöttük az elégedetlenség. Erős előítélet vezeti őket.

Az Úr elém tárta H. testvérnő esetét, mégpedig másik hitvalló, állítólagos testvérnővel kapcsolatban; aki erős előítélettel élt férjem ellen, ellenem, és a látomásokkal is szembeszegült. Lelkülete arra vezette, hogy szívesen halljon és melengessen rólunk s a látomásokról szóló minden hazug hírt, és továbbadja azokat H. testvérnőnek. Az ellenségeskedés keserű szelleme él benne irántam, noha nem ismer személyesen. Nem ismeri munkámat, mégis a leggonoszabb előítéletet táplálja ellenem, befolyásolja H. testvérnőt; összefognak keserű megjegyzéseikkel és beszédükkel. Akit H. testvérnővel megmutattak nekem, igen határozott asszony. Könnyen hevül, és nagyra tartja magát. Azt képzeli, hogy nézetei helytállók, s hogy másoknak is el kell fogadni, amit mond. Holott csak zavart okoz, és a sárkány seregének lelkületéről tesz tanúságot aki hadat visel azok ellen, akik Isten parancsolatai és a Jézus hite alapzatán szeretnének egyesülni.

Mióta H. testvérnő …-ba költözött, megveti a látomásokat, s kósza híreket ad tovább, mintha igaznak tartaná azokat. Nem állt ellen semmi bántásomat célzó áramlatnak. Pedig nem volt kezében bizonyíték, hogy a látomások nem Istentől valók. Nem ismerte személyesen a szerény eszközt. Ennek ellenére …-ban meg nem szentelt életű emberekkel fogott össze, hogy tekintélyük súly át ellenem szögezzék. Azzal erősítik egymást, hogy kedvelik, s továbbadják a különböző forrásokból eredő hazug történeteket, így táplálják előítéletüket. Nem állhat fenn közösség lelkületük és azon üzenetek lelkülete között, melyeket az Úr jónak látott közölni alázatos népe javára. A szívükben élő lelkület képtelen összhangban állni az Isten-adta fénnyel.

Sok szerény lélek nem tudja, mit cselekszik. Összefognak Sátán seregeivel, és az ő tevékenységét segítik elő. Igen buzgók és komolyak vak ellenzésükben, mint akik a látomások elleni harccal Isten szolgálatát végeznék. Aki akar, megismerheti a látomások gyümölcseit. Az Úr tizenhét éve jónak látja, hogy erősödjenek, s túléljék Sátán seregeinek támadásait, és a Sátán tevékenységét támogató emberi eszközök áldatlan hatását.

Más asszonyokat is megmutattak nekem, akik harcoltak az igazság ellen …-ban. Az egyik ezek közül elfogadta az igazság néhány pontját, de azontúl nem halad előre Isten maradék népével. Nagyra tartja magát, és azt gondolja, hogy mindent ért. Isten szemében bűnös. Megmutatták nekem, hogy szüntelen hátra tekintget, valamely régi élményére hivatkozik. Mivel a múltban bizonyos fokú világosságban részesült, fejébe szállt a dicsőség. Azt képzelte, hogy elég világossággal és ismerettel rendelkezik, hogy az egész testületet oktassa. Hite széteső és összefüggéstelen. Igazságról alkotott nézetei tévesek, mégis előtérbe tolja magát, maga szemében igaz, szerénytelenül oktat másokat, de nem hajlandó másoktól tanulni. Megveti a tanítást, és semmibe veszi Istennek szolgái által küldött tanítását. Láttam, hogy szent életére, odaadására s imádkozó lelkületére hivatkozik. Akár a farizeus, felsorolj a jótetteit. „Isten! Hálákat adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, amit szerzek.” Az Úr a farizeus imáját nem vette figyelembe, de a szegény vámos, aki csak annyit tudott rebegni: „Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek”, megindította Isten szánakozását. Az Úr elfogadta imáját, az önhitt farizeusét viszont elvetette. „Mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, az felmagasztaltatik.”

Jelenések 3:17. „Mivel azt mondod: Gazdag vagyok és meggazdagodtam, és semmire nincs szükségem; és nem tudod, hogy te vagy a nyomorult és nyavalyás és szegény, vak és mezítelen. Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhákat, hogy öltözeted legyen, és ne láttassék ki a te mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemedet, hogy láss.”

Mikor láttam, ráismertem erre az asszonyra. Közölték, hogy L-né a neve. Láttam, hogy élete nem viseli magán az alázat pecsétjét, melynek mindig jellemeznie kell Krisztus követőit. Mikor szegény halandók a maguk szemében igazak – bármily magasztos legyen a hitvallásuk – Jézus magukra hagyja őket, hogy áltassák magukat állapotuk felől. Közölték velem, hogy ez a nő másokra hat, és néhányan összeszűrik vele a levet, hogy nevetségessé tegyék a látomásokat. Mindezért Istennek kell felelniük. Feljegyeznek minden gúnyos szót, melyet kiejtenek a világosság ellen, melyet Isten jónak lát a maga módján közölni.

Felhívták figyelmemet még egy nőre, aki nem él összhangban az Isten vezette néppel. Nem él szívében az igazság lelkülete, és szorgosan végzi az aknamunkát, amely igen tetszik a minden jó ellenségének, hogy kisiklassa és megzavarja az elméket. (Ráismertem az értekezlet utolsó napján, az összejövetel vége előtt távozott.) Jó beszélőkéje van, mindig szívesen hallgat meg, és ad tovább híreket. Szívesen időzik azon, amit mások hibáinak nevez; és aljas gyanúsításait éleslátásnak nevezi. A rosszat jónak mondja, a jót rossznak, kendőzésül pedig hosszan imádkozik. Szereti, ha dicsérik, ha igaznak tartják, és némelyeket orruknál fogva vezet. Szeret másokat tanítani, és azt gondolja, hogy Isten többre tanítja őt, mint bárki mást. Holott az igazság nem talál helyet szívében.

Még néhányat megmutattak nekem, akik a felsoroltakkal egyesítik tekintélyüket. Együttesen mindent elkövetnek, hogy elhúzódjanak a testülettől, és zavart keltsenek. Tevékenységük rossz hírét kelti Isten ügyének. Jézus és a szent angyalok összeterelik és egyesítik Isten népét a közös hitben, hogy forrjanak össze egyazon elvben, egyazon felfogásban. Míg ők a hit egységére vezetik népünket, hogy egyetértsenek a jelen komoly és ünnepélyes igazságai terén, Sátán ellenük ügyködik, hogy visszatartsa őket. Jézus eszközein keresztül tevékenykedik, hogy összetereljen, és egységet teremtsen. Sátán, eszközein át, szétszórni és megosztani igyekszik, „mert ímé, én parancsolok és szétrázom Izráel házát minden népek között, amint a rostával rázogatnak, de nem esik a földre egy szemecske sem”.

Isten most vizsgálja s próbálja népét. Fejleszti jellemüket. Angyalok mérik le erkölcsi értéküket, és vezetnek pontos feljegyzéseket az emberek tetteiről. Isten hitvalló népe között akadnak romlott szívek, de vizsgára és próbára fognak kerülni. Isten, aki mindenki szívében olvas, napvilágra fogja hozni a sötétség rejtett dolgait, ahol gyakran a legkevésbé feltételeznénk, hogy félre gördítse az igazság haladását akadályozó botránkozás köveit, és hogy tiszta és szent népe legyen, akik hirdessék parancsait és rendeléseit.

Üdvösségünk parancsnoka lépésről-lépésre vezeti népét, tisztogatja és elkészíti őket az elváltozásra. Hátrahagyja azokat, akik félrehúzódnak a testülettől, akik nem akarják, hogy vezessék őket, és megelégednek igazságosságukkal. „Ha tehát a világosság benned sötétség, mekkora lesz maga s sötétség?” Nagyobb káprázat nem csalhatja meg az emberek gondolkodását, mint ami arra vezeti őket, hogy az önteltség lelkületébe merüljenek; azt képzelve, hogy igazak, és a világosságban járnak, mikor valójában távolodnak Isten népétől. Melengetett világosságuk pedig sötétség.

…-ban a testülettől eltávolodó csoport kemény, keserű lelkülettel viselkedik azokkal szemben, akiket Isten eszközéül használ, hogy az egyedül igaz állásponton vezesse egységre népét. Ez a lelkület szembeszegül Isten munkájával, szégyent hozott és hoz Isten ügyére, megutáltatja hitünket a hitetlenekkel, és ujjongásra készteti Sátánt. A gyülekezet oszlopos tagjai, akik Istent próbálják szolgálni, időről-időre bosszankodhatnak a közöttük levő nem egyenes emberek miatt, akiket önhittek, és álszentekként mutattak meg nekem; de ha türelmesek, ha alázatosan járnak Isten előtt, buzgón imádkoznak erejéért és lelkületéért – haladni, fejlődni fognak. Az ingadozó hitűek pedig lemaradnak.

Megmutatták nekem J. testvért. Láttam, hogy eljárásai nem Istennek tetszők. A testvér ingatag. Az eljövendő kor elmélete elhomályosította értelmét. Mivel az eljövendő kor elmélete és a harmadik angyal üzenete között a legkisebb összhang sincs, kiábrándult, nem hisz többé az üzenetben, idegesíti, hogy oly sokat beszélnek róla. A harmadik angyal most hirdeti a legkomolyabb üzenetet a föld lakosainak. Isten választott népe nem lehet közönyös. Egyesült erővel kell harsogniuk ezt a komoly üzenetet. J. testvér tévútra tért, és félrevezet másokat. Vesszőparipája a megszentelődés, holott nem él Istennel összhangban. Gondolkodása felemás. Nincs horgonya, ami tartaná. Megalapozott hit hiányában hánykolódik a habokon. Ideje jó részét azzal tölti, hogy híreket és történeteket ad tovább ennek és amannak, melyek szándékosan tévútra terelik és megzavarják a gondolatokat. Sok mondani valója akadt férjemről, rólam, meg a látomások ellen. Álláspontja az volt: jelentsétek, s majd mi is jelentjük. Isten nem adott neki ilyen megbízást; nem tudja, kit szolgál. Sátán használja fel az elmék megzavarására. Ami kis tekintélye volt, arra használta, hogy előítéletet keltsen a harmadik angyal üzenete ellen. Hazug hírek segítségével rossz fényben tűntette fel a látomásokat; és az ingadozó lelkek, akik nem alapozódtak meg a jelen igazság valamennyi pontján, ezzel táplálkoznak, ahelyett, hogy szórólapáttal megtisztított eleségen élnének. A megszentelődés felől tévhitben él. Ha most irányt nem változtat, ha nem hajlandó tanulni másoktól, és ápolni a nyert világosságot, Isten magára fogja hagyni, hogy a maga feje után járjon, kövesse tökéletlen okosságát, míg hite hajótörést nem szenved, és balga útja feltűnő figyelmeztetés nem lesz azok előtt, akik a testülettől függetlenül akarnak járni. Isten meg fogja nyitni a becsületes emberek szemét, hogy megértsék a szakadásokat előidézők könyörtelen ügyködését, hogy a becsületesek kimenekülhessenek Sátán csapdájából.

J. testvér átvette K. vén hamis elméletét a megszentelődéről, holott ez kívül esik a harmadik angyal üzenetén, és ahol befogadják, elpusztítja az üzenet iránti szeretet. Az Úr megmutatta, hogy K. vén veszélyes területen jár. Nem áll, nem él összhangban a harmadik angyal üzenetével. Valamikor Isten áldásának örvendezett, de ez már a múlté, mert nem becsülte és ápolta az igazságnak ösvényére ragyogó fényét. Magával hozta a megszentelődés egyik metodista elméletét, és azt tolja az előtérbe, azt hirdeti a legfontosabbnak. A jelen időre szóló szent igazságokat pedig jelentéktelennek mondja. Tulajdon világosságát követi, mely egyre sötétebbé válik, egyre távolodik az igazságtól, míg az igazság alig hat rá. Sátán ellenőrzi gondolkodását, és a testvér súlyos kárt okozott az igazság ügyének Észak-Wisconsinban.

A testvérnő a megszentelődésnek ezt az elméletét vette át K. véntől, melyet azután meg akart valósítani, és amely elvezette őt a rémséges vakbuzgóságba. A megszentelődésnek ezzel az elméletével K. vén sokakat megzavart. Ahányan csak elfogadják, valamennyiük érdeklődése igen csökken, szeretetük erősen lehűl a harmadik angyal üzenete iránt. A megszentelődésnek ez a nézete igen tetszetős elmélet. Fehérre meszeli a sötétben, tévedésben és kevélységben élő szegény lelkeket. Jó kereszténynek és megszenteltnek tünteti fel őket, holott romlott a szívük. A béke és biztonság egyik elmélete ez, mely nem viszi világosságra a gonoszságot, és nem feddi és utasítja vissza a helytelenséget. Isten népe lányának sebeit hazugsággal gyógyítják, mikor azt kiáltják: békesség, békesség, noha nincs békesség. Romlott szívű férfiak és nők magukra öltik a megszentelődés palástját, s a nyáj példaképeinek tekintik őket, holott a Sátán eszközei, akiket arra használ, hogy tévútra csalogassa, s félrevezesse a becsületes lelkeket, hogy ne fogják fel a harmadik angyal hirdette ünnepélyes igazságok erejét és fontosságát.

Példaképnek tekintik K. vént, pedig károkat okoz Isten művében. Élete sem kifogástalan. Nem áll összhangban Isten szent törvényével, sem Krisztus szeplőtlen életével. Nem fékezte meg romlott természetét, mégis sokat papol a megszentelődésről, és ez sokakat megtéveszt. Felhívták figyelmemet régebbi tevékenységére. Nem vezette ki a lelkeket az igazsághoz, és nem alapozta meg őket a harmadik angyal üzenetében. A megszentelődés elméletét hirdette a legfontosabbnak, de alig becsüli valamire az eszközt, amelyen Isten áldása árad. „Szenteld meg őket az igazsággal; a te igéd igazság.” Nem tiszteli, hanem lábbal tapossa a jelen igazságot, ami az eszköz. Kiálthat valaki: Szentség! Megszentelődés! Odaszentelődés! Ugyanakkor járatlanabb lehet ezen a téren, mint a romlott hajlamú bűnös. Isten nemsokára le fogja tépni a szájjal megszentelődés fehérre meszelt köntösét, melyet némely érzéki gondolkodású ember magára öltött, hogy elrejtse torz lelkét.

Az emberek tetteiről pontos feljegyzéseket vezetnek. Mit sem rejthetünk el a magasságos és szent Isten szeme elől. Némelyek homlokegyenest Isten törvénye ellen haladnak, s bűnös ösvényük elrejtésére azt állítják, hogy Istennek szentelték magukat. A szentség megvallása azonban nem látszik meg mindennapi életükben. Nem teszi emelkedetté gondolataikat, nem vezeti őket arra, hogy mindentől, ami gonosznak látszik, tartózkodjanak. „Látványossága lettünk a világnak, angyaloknak és embereknek is.” Hitünk gyalázást szenved a testies gondolkodású emberek útja miatt. Vallják az igazság egyes részeit – mely tekintélyt kölcsönöz nekik – de nem egyek azokkal, akik a teljes igazságot hiszik, és a köré tömörülnek. Milyen volt, milyen most K. vén befolyása? Hány lelket hozott a hit egységébe? Nem gyűjtött Krisztussal, hanem tékozolt. Valami hiányzik igehirdetéséből, és megtértjeiből is hiányzik az, ami Isten haragjának napján sziklának és védelemnek bizonyul. Igehirdetéséből hiányzik a só, hiányzik az illat. Nem vezet az igazsághoz alaposan megtért lelkeket, nem különíti el a világtól, nem egyesíti őket Isten választott népével. Megtértjeinek nincs horgonya, ami megtartaná őket. Ide-oda sodorja őket az ár, míg sokan közülük belezavarodnak, és belevesznek a világba.

K. vén nem tudja, milyen lelkület lakik benne. Egyesíti erejét a sárkány seregével, ellenzi Isten parancsolatainak és a Jézus hitének megtartóit. Súlyos küzdelem áll előtte. A szombatról az az álláspontja, mint a hetediknapi baptistáké. Válaszd el a szombatot az üzenetektől – máris erejét veszti. De mikor a harmadik angyal üzenetével kapcsolódik össze, olyan erő kíséri, mely meggyőzi a hitetleneket és kétkedőket, hatalommal hozva ki őket, hogy álljanak, éljenek, növekedjenek s virágozzanak az Úrban. Ideje, hogy Isten wisconsini népe megtalálja álláspontját. „Kicsoda az Úré?” A hűségeseknek, a tapasztaltaknak ezt kellene kiáltaniuk minden helységben. Isten elvárja, hogy kijöjjenek és elszakadjanak a különböző hatásoktól, mely elválasztja őket egymástól és az igazság nagy alapzatától, melyre Isten az ő népét vezeti.

Feltárták előttem L. úr esetét. Sokat beszél a megszentelődésről, de megcsalja magát, és másokat is ámít. Megszentelődése talán eltart az összejövetel végéig, de nem állja ki a próbát. A Biblia szerinti szentség megtisztítja az életet. L. szíve mégsem tisztult meg. Gonoszság él szívében, és ez kihat életére. Ezért adott alkalmakat hitünk ellenségeinek a szombattartók kárhoztatására. Gyümölcséről ítélitek meg a fát.

2Korintus 4:2. „Lemondunk a szégyen takargatásáról, mint akik nem járunk ravaszságban, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, de a nyilvánvaló igazsággal kelletjük magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.”

Sokan pontosan ellenkezőjét teszik a fenti szövegnek. Álnokul járnak és meghamisítják Isten igéjét. Életük nem szemlélteti az igazságot. Különleges gyakorlataik vannak a megszentelődésről, Isten igéjét viszont hátuk mögé vetik. Megszentelődésről imádkoznak, megszentelődésről beszélnek, megszentelődésről hangoskodnak. Romlott szívű emberek adják az ártatlant, és áhítják, hogy megszentelődtek, holott ez nem biztosítja, hogy a helyes utat járják. Tetteik tanúskodnak róluk. Lelkiismeretük kiégett, Isten meglátogatásának napja mégis közeleg, és mindenki tetteinek minéműsége nyilvánvalóvá fog válni, és mindenki tettei szerint részesül jutalomban.

Az angyal L-re mutatott és így szólt: „Mért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet? Hiszen gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendeléseimet! Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velük. A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.” Vagy mai nyelven: „Törvényeimet miért sorolgatod, miért emlegeted szövetségemet? Te, aki gyűlölöd a fegyelmet és megveted szavamat. Ha tolvajt láttál, hozzá szegődtél, a házasságtörővel szövetkeztél. Szád féktelenül szórta a gonoszságot, nyelved osztotta az álnokságot.” Isten szét fogja szórni, s le fogja rázni ezeket a szakadár hatásokat. Meg fogja szabadítani népét. A teljes igazság hitvallói elő fognak sietni az Úr segítségére.

Nincs bibliai megszentelődés azok számára, akik a hátuk mögé vetik az igazság egyes részeit. Isten szava elég világosságot nyújt. Senkinek sem kell tévelyegnie. Az igazság olyan magasztos, hogy a legnagyobb gondolkodók is csodálhatják, s mégis oly egyszerű, hogy Isten legszerényebb, leggyöngébb gyermeke felfoghatja, és tanulhat belőle. Aki nem látja meg az igazságban a szépséget, aki nem tartja fontosnak a harmadik angyal üzenetét, az kifogás nélkül marad, mert az igazság félreérthetetlen.

2Korintus 4:3–4. „Ha mégis leplezett a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek. Akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.”

339 János 17: 17, 20. „Szenteld meg őket a te igazságoddal. A te igéd igazság.” „Én őértük odaszentelem magamat, hogy ők is megszenteltté legyenek az igazságban.”

1Péter l :22. „Lelketeket az igazság iránt való engedelmességben képmutatás nélküli atyafiúi szeretetre tisztítván meg a Lélek által, egymást tiszta szívből buzgón szeressétek.”

2Korintus 7:1. „Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez megszentelődésünket.”

Filippi 2:12–15. „Annakokáért szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket. Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből. Mindeneket zúgolódások és versengések nélkül cselekedjetek, hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok a világon.”

János 15:3. „Ti már tiszták vagytok ama beszéd által, amelyet szóltam néktek.”

Efézus 5:25–27. „Ti férfiak, szeressétek feleségeteket, amiképpen Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta azért, hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az ige által, hogy majd maga elébe állítsa az egyházat, úgyhogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgőzés, vagy valami afféle, hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.”

Ez a bibliai megszentelődés. Nem csupán színjátszás és külső máz, hanem az igazság által nyert megszentelődés. Ez a szívbe fogadott igazság, és annak gyakorlatba ültetése életünkben.

Jézus embernek tökéletes volt, mégis növekedett a kegyességben. Lukács 2:52. „Jézus gyarapodék bölcsességben és testének állapotjában, s az Isten és emberek előtt való kedvességben.” Még a legtökéletesebb keresztény is szüntelen növekedhetik Isten ismeretében és szeretetében.

2Péter 3:14, 18. „Szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket, békességben… Növekedjetek a kegyelemben, és a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak ismeretében.”

A megszentelődés nem egyetlen pillanat, óra, vagy nap műve, hanem szüntelen növekedés a kegyességben. Nem tudjuk ma, holnap mily nehéz küzdelem vár ránk. Sátán él és tevékeny. Naponta kiáltsunk Istenhez segítségért és erőért, hogy ellene állhassunk. Míg Sátán uralkodik, le kell győznünk magunkat, felülkerekednünk gyöngeségeinken. Nincs nyugvóhely, nincs olyan pont, ahova elérkezve azt mondhatjuk, hogy teljesen megvalósítottuk a célt.

Filippi 3:12. „Nem mondom, hogy már elértem, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekszem, hogy el is érjem, amiért meg is ragadott engem a Krisztus Jézus.”

A keresztény élet szüntelen előretörés, menetelés. Jézus finomítja és tisztogatja népét. Mikor képmása tökéletesen tükröződik bennünk, akkor tökéletesek, szentek vagyunk, készen az elváltozásra. Komoly erőfeszítést várnak el a kereszténytől. Az Úr int, hogy tartsuk távol magunktól a test és lélek minden szennyét, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket. Itt látjuk a nagy feladatot. A keresztényre szüntelen munka vár. A szőlőtő minden indájának életet és erőt kell szívni a tőkétől, hogy gyümölcsöt teremjen.