A következők a battle creeki gyülekezetre vonatkoznak, de leírja a szétszórtan élő testvérek állapotát és előjogait is:

Láttam, hogy sűrű felleg veszi körül őket, de néhány Jézustól áradó sugár áttört a felhőn. Odanéztem, hogy kire ragyog a fény, és egyéneket láttam buzgón esedezni a győzelemért. Isten szolgálata volt a céljuk. Kitartó hitük kamatokat hozott. A menny világossága fénylett rájuk, de a gyülekezet túlnyomó részét körülölelő felhő sűrű maradt. Értelmetlenek és lanyhák voltak. Nagyon gyötrődtem emiatt. Megkérdeztem az angyalt, szükséges-e a felhő. Így felelt: „Odanézz!” Akkor láttam, hogy a gyülekezet talpra kezd állani, és buzgón könyörög Istenhez. A világosság sugarai át kezdtek törni a sötétségen, és a felhő elvonult. A menny tiszta fénye ragyogott rájuk; figyelmük szent bizalommal felfelé vonzódott. Az angyal szólt: „Ez kiváltságuk és kötelességük.”

Sátán leszállt nagy hatalommal, mert tudja, hogy kevés ideje van. Angyalai tevékenyek, s Isten népének jókora hányada eltűri, hogy az ördög álomba ringassa őket. A felhő visszatért és rátelepedett a gyülekezetre. Láttam, hogy csakis komoly erőfeszítéssel és fáradhatatlan imával lehet megtörni e varázst.

Isten szavának riasztó igazságai kissé fölrázták népét. Olykor ernyedten győzni próbáltak, de hamar belefáradtak, és visszasüllyedtek langyos állapotukba. Láttam, hogy nincs bennük kitartás és eltökélt határozottság. Isten üdvösségének keresője fejtsen ki olyan erőt legyen oly lelkiismeretes, mintha világi gazdagságra törekednék. Akkor eléri a célt. Láttam, hogy a gyülekezet úgy ihatna teli pohárból, mint ahogyan ürest tart szájához vagy kezében.

Nem Isten terve, ha néhánynak könnyű az élete, mások meg terhek alatt görnyednek. Néhányan átérzik a mű súlyát és felelősséget, és annak szükségét, hogy Krisztussal gyűjtsenek, ne pedig tékozoljanak. Mások felelőtlenül élnek, mint akinek semmi gondja. Ezek szétszórnak. Isten nem részrehajló. Mindannak Krisztussal kell gyűjtenie, aki üdvösségének részese idelenn, és aki részesülni remél az eljövendő ország dicsőségeiben. Tudnia kell, hogy felelős magáért, s a másokra tett hatásáért. Ha kitartanak a keresztény élet mellett, Jézus lesz bennük a dicsőség reménye, és örömük fog telni ha dicséretéről beszélnek, és így felüdülnek. A mester ügye közel áll szívükhöz – drága nekik. Isten ügyének fejlesztése, szent életükkel való tisztelése lesz a céljuk. Az angyal így szólt: „Minden kereszténynek erőről-erőre kell jutnia, és minden erejét Isten ügyére használni.”