Mikor Jézus megdicsőült, Atyja magasztalta őt. Halljuk Jézust így szólni: „Most dicsőíttetik meg az embernek Fia, az Isten is megdicsőíttetik benne.” Elárulása és keresztre feszítése előtt az Atya ezzel erősítette meg őt az utolsó, rémes szenvedésekre. Amikor Krisztus testének tagjai közel érnek utolsó küzdelmük korszakához, Jákob nyomorúságának idejéhez, meglett emberré növekednek Krisztusban, és jelentős mértékben részesülnek lelkületéből. Mikor a harmadik angyal üzenete hangos kiáltássá duzzad, s mikor nagy hatalom és dicsőség járul a záró munkához, Isten hű népe részesülni fog e dicsőségben. A késői eső felébreszti s megerősíti őket, hogy helytálljanak a nyomorúság idején. Arcuk ragyogni fog a harmadik angyalt övező dicsőségtől.

Láttam, hogy Isten csodálatos módon meg fogja őrizni népét a nyomorúság idején. Amint Jézus kínok között kiöntötte lelkét a kertben, úgy fognak buzgón és kínok közt kiáltani szabadulásért éjjel és nappal. Meg fog jelenni a rendelet, hogy semmibe kell venniük a negyedik parancsolat szombatját, és a hét első napját tisztelniük, mert ha nem, életükkel fizetnek érte. Mégsem hódolnak be, nem fogják lábbal tiporni az Úr szombatját, nem fogják tisztelni a pápaság intézményét. Sátán seregei és a gonosz emberek körülveszik őket, diadalt ülve felettük, mert úgy látszik, nincs lehetőségük a menekülésre. Ám örömük és diadaluk közben hangos mennydörgések követik egymást. Az ég sötétségbe burkolózik, és csak a mennyből jövő lángoló fény s rémítő dicsőség fog világítani, és Isten hangja szól szent lakóhelyéről.

A föld alapjai megrázkódnak, az épületek tántorognak, és ijesztő robajjal összedőlnek. A tenger forr, akár a fazék, és az egész földet rettentő háborgás szorongatja. Az igazak rabsága véget ér, és édes, ünnepélyes suttogással mondják egymásnak: „Megszabadultunk. Ez Isten hangja.” Félelemmel vegyes tisztelettel hallgatják a szavakat. A gonoszok hallják, de nem értik Isten szózatát. Félnek és reszketnek, miközben a szentek örvendeznek. Sátán és angyalai, s a gonosz emberek, akik diadalt ültek, hogy Isten népe a hatalmukban van, és eltörölhetik őket a föld színéről, most tanúi annak, hogy Isten szent törvényének tisztelőit dicsőséggel ruházzák fel. Látják felragyogni Jézus orcáját, és tükröződni az igazak arcán. Akik oly türelmetlenek voltak, hogy kiirtsák a szenteket, most nem tudják elviselni a megszabadultakon nyugvó dicsőséget, és holtként hullnak a földre. Sátán és angyalai menekülnek a megdicsőült szentek jelenlétéből. Örökre véget ért hatalmuk, hogy zaklassák őket.