Kedves T. testvérnő,

hallottam lesújtottságodról, ezért sietve írok néhány sort. Kedves testvérnőm, bizonyítékokkal rendelkezem, hogy az Úr szeret téged. Utolsó látomásomban többek közt elém tárták esetedet is. Láttam, hogy a múltban mások helytelen útja hatott rád; bár mindig szigorúan lelkiismeretes voltál, s tudni akartad, hogy mi a helyes, mégis igen érzékeny voltál, és kedvezőtlenebb megvilágításban láttad esetedet, mint amilyen valójában volt.

Jó ideje betegség sújtott. Gyomoridegesség gyötör. Az agy szorosan összefügg a gyomorral, s gyönge emésztő szerved annyiszor igénybe vette agyad segítségét, hogy az is elgyöngült, levert, vérbőségben szenved. Amíg ez tart, borongó a hangulatod, az élet sötét oldalát látod, azt képzeled, hogy Isten elégedetlen veled. Úgy véled, hogy hiábavaló az életed; hogy csupa ballépés, csupa tévelygés volt az egész. Szeretett nővérem, romlott egészséged taszít eme elkeseredett, csüggedt állapotba. Isten nem hagyott el tégedet; még mindig szeret. Láttam, hogy meg kell bíznod benne, mint a gyermek is biztonságban érzi magát anyja karjában. Isten könyörületes és szerető, tele gyöngéd szánakozással, együttérzéssel. Nem fordította el tőled az arcát.

Ne légy annyira érzékeny. Szívedre veszed a dolgokat, és nem tudod lerázni magadról a gondot, a tanácstalanságot és a leverő gondolatokat. Láttam, hogy Isten nagyon is jelenlevő segítőd lenne, ha teljesen rábíznád magadat. Te mégis kiaggódod magad drága, szerető Üdvözítőnk karjából. „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mi módon ne ajándékozna vele együtt mindent mi nekünk?” Mily drága ígéret ez! Sokra tarthatunk igényt mennyei Atyánktól. Komoly áldásokat tartogat számunkra. Higgyünk Istenben, bízzunk meg benne, s így magasztalhatjuk nevét. Ha le is teper minket az ellenség, Isten nem vet el, nem hagy magunkra, nem utasít el. Ellenkezőleg! Krisztus áll Isten jobbján, ő jár közben értünk. „Ha valaki vétkezett, van szószólónk az Atyánál. Jézus Krisztus, az igaz.”

Azt szeretném megértetni veled, testvérem, hogy nem kell kókadoznod. Te szegény, reszketeg lélek, nyugodj meg Isten ígéreteiben. Ezzel szétzúzod az ellenség bilincseit, sugallatai pedig ártalmatlanul peregnek le rólad. Ne hallgass az ellenfél suttogásaira. Szabadulj fel, elnyomott lélek. Ne rettegj. Szólj így szegény, csüggeteg szívedhez: „Bízzál Istenben, mert még hálát adok én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek.” Tudom, hogy az Úr szeret téged. Bízzál hát meg benne. Ne gondolj szomorúságot és kétségbeesést keltő dolgokra, fordíts hátat minden kellemetlen érzésnek; gondolj inkább drága Jézusunkra. Azon legeltesd gondolataidat, hogy ő meg tud menteni, üdvözíteni; hogy örök, páratlan szeretettel szeret; igen, téged! Tudom, hogy az Úr szeret. Ha nem bírsz a magad hitére támaszkodni, támaszkodj a másokéra. Mi hiszünk és remélünk ügyedben. Isten elfogadja érted a mi hitünket.

Igyekeztél, és most is igyekszel jót tenni, ezért Isten megszán és támogat. Légy vidám, űzd el a bánatot, a kétségedet. Ha kétségeiden rágódsz, gyalázatot hozol Istenre. A hitben békesség rejlik, a Szentlélekben pedig öröm. A hit békét terem, az Istenben bízás pedig örömet. Higgy, higgy; lelkem mélyéről mondom, higgy! Találj nyugalmat Istenben! Ő meg tudja őrizni, amit rábízunk. Mindenen diadalmaskodni tudsz ő általa, aki szeret. Áldjon meg az Úr, s erősítse meg reszketeg hitedet – ez imám. Elküldjük neked ezt a néhány sort, reméljük, javadra válik.