Ha a fiatalok megértenék, hogy mennyi jót tudnának elvégezni, ha Istent tennék meg erejüknek és bölcsességüknek, akkor nem folytatnák tovább a hanyag közöny útját vele szemben. Nem ingatná meg őket a megszenteletlenek rossz hatása. Ahelyett, hogy megértenék a rajtuk nyugvó egyéni felelősséget, hogy igyekezzenek másokkal jót tenni, az igaz életre vezetni őket, átadják magukat a szórakozásoknak. A társadalom haszontalan tagjai ők, s olyan céltalan életet élnek, mint a pillangók. A fiatalok talán ismerik az igazságot, s talán el is hiszik, mégsem élnek a szerint. Az ilyeneknek halott a hite. Nem éri el szívüket, hogy kihasson viselkedésükre és jellemükre Isten előtt, s nem állnak közelebb az Úr akaratának cselekvéséhez, mint a hitetlenek. Szívük nem szabja magát Isten akaratához, hanem szembeszegül vele. Akik élnek-halnak a szórakozásokért, akik az élvhajhászók társaságát kedvelik, azok húzódoznak a vallás gyakorlatoktól. Kimondja-e a Mester e nevét valló fiatalokra: Jól van, ti hűséges, derék szolgák, ha csak tényleg nem hűek és derekasak?

Súlyos veszély fenyegeti a fiatalokat. Könnyű olvasmányaikból nagy gonoszságok fakadnak. Rengeteg időt elvesztegetnek vele, melyet hasznos foglalkozással kellene tölteniük. Némelyek az alvástól is megfosztják magukat, hogy végigolvassanak valamely képtelen szerelmes történetet. Mindenféle regények árasztják el a világot. Némelyik kevésbé ártalmas, mint a többi. Van, amelyik erkölcstelen, alantas és közönséges; másokat kifinomultságokba csomagoltak, mégis mind ártalmas. Jaj, bárcsak a fiatalok gondolnának arra, hogy az izgató történetek hogyan hatnak gondolkodásukra! Az efféle olvasmányok után ki tudják-e nyitni Bibliájukat, tudnak-e szíves örömmel olvasni belőle? Nem elég érdekes nektek az Isten könyve? A szerelmes történetek varázsa telepedett rátok, pusztítva az egészséges kedélyállapotot, s lehetetlenné teszi, hogy azokra a fontos, komoly igazságokra rögzítsétek értelmeteket, melyek örök javatokkal függnek össze. Vétkeztek szüleitek ellen, mert ily semmiségekkel töltitek el az időt, melyet nekik kellene szentelnetek, s vétkeztek Isten ellen is, mert ezzel töltitek el az időt, amit imával, elmélkedéssel kellene töltenetek.

Az ifjak kötelessége ápolni magukban a józanságot. A könnyelműsködés, bohóckodás, tréfálkozás sivárrá teszi a lelki életet, és eljátssza Isten jóváhagyását. Sokan úgy vélitek, hogy nem vagytok rossz hatással másokra; nagyjából meg vagytok elégedve magatokkal. Ámde megkérdem – jó benyomást tesztek-e másokra? Igyekeztek-e beszédetekkel és tetteitekkel az Úrhoz vezetni őket? Vagy ha már vallják Krisztust, hogy szorosabban járjanak nyomában?

A fiatalok ápolják az odaadás és ima lelkületét! Csak akkor tudjátok Istent magasztalni, ha törekedtek meglett emberré válni, Krisztus teljességének mértékében. Éljenek s viruljanak bennetek a krisztusi erények. Adjátok Üdvözítőtöknek legjobb s legszentebb szereteteteket. Engedelmeskedjetek teljesen akaratának. Kevesebbet nem fogad el. Ne mozdítson ki állhatatosságtokból azok hahotája, akiknek csak hiábavaló hiúságokon jár az eszük. Kövessétek Megváltótokat az ócsárlásokon csakúgy, mint a jó hírnéven át. Tekintsétek örömnek és szent megtiszteltetésnek, ha Krisztus keresztjét hordozhatjátok. Jézus szeret titeket. Értetek halt meg. Hacsak oszthatatlan szeretetekkel nem igyekeztek őt szolgálni, nem tudjátok Isten félelmében teljessé tenni megszentelődésetek. Akkor kénytelenek lesztek meghallani az utolsó, félelmetes szót: Távozzatok!