Isten könyörületes. Követelményei méltányosak, összhangban állnak jellemének jóságával és bőkezűségével. A szombatnak az a célja, hogy az egész emberiség áldására legyen. Isten nem azért teremtette az embert, hogy legyen, aki megünnepelje a szombatot. Hanem az ember teremtése után iktatta be a szombatot, hogy kielégítse az ember szükségleteit. Mikor Isten hat nap alatt megteremtette a földet, és a hetedik napon megnyugodott, megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mert azon nyugodott meg teremtő munkája után. Isten az ember számára különítette el e napot, hogy megnyugodjék munkájától, hogy mikor le a földre, vagy fel az égre tekint, elgondolhassa, hogy Isten mindezt hat nap alatt teremtette, a hetediken pedig megnyugodott. S mikor Isten végtelen bölcsességének kézzelfogható bizonyítékát latja, szíve megteljék alkotója iránti szeretettel és tisztelettel.

A szombatot szentnek tartásához, nem szükséges négy fal közé zárkóznunk, kizárva a természet gyönyörű látványait – s az egek ingyenes, éltető levegőjét. Semmi esetre se tűrjük meg, hogy gondok és hétköznapi ügyek eltereljék gondolatainkat az Úr megszentelt szombatján. S azt sem, hogy világias gondolatok foglalkoztassanak. Értelmünk mégsem üdül fel, támad életre, válik emelkedetté, ha csaknem egész szombatra négy fal közé zárkózunk hosszú igehirdetésekre és fárasztó, alakias imákra hallgatva. Ha így ünnepeljük meg – rosszul töltjük az Úr szombatját. Nem valósítjuk meg a célt, melyért az Úr beiktatta. A szombat lett az emberért, hogy áldására váljék, mikor a köznapi munkáról Isten jóságára s dicsőségére tereli gondolatait. Szükséges ugyan, hogy Isten népe egybegyülekezzék, hogy beszéljenek róla, kicseréljék gondolataikat, nézeteiket igéje igazságairól, s hogy helyes imára szenteljék idejük egy részét. Mégsem szabad, szombaton sem hosszasságukkal és unalmasságukkal fárasztóvá tenni ez órákat.

A nap folyamán mindenki szakítson időt a szabad ég alatt tartózkodásra. A gyermekek hogyan tehetnek szert Isten helyes ismeretére; Isten ismeretét hogyan véshetjük eredményesebben értelmükbe, mint ha idejük egy részét a szabadban töltik, nem játékkal, hanem szüleik társaságában? A fiatalok hadd emlékezzenek Istenre, a természet szépségeit látva. Tereljük gondolataikat Isten szeretetének teremtett műveiben meglátszó jeleire, s akkor gyermekeink szeretni fognak a szabadba járni, akkor majd nem untatja őket. S nem fenyegeti őket a veszély, hogy azzal kapcsolják össze Isten jellemét, ami rideg, ami szigorú. Hanem, amint eléjük tárulnak a szépségek, melyeket az Úr az ember boldogságáért teremtett, megtanulják gyöngéd, szerető atyjuknak tekinteni őt. Belátják, hogy tilalmai és parancsai nem csupán tekintélyét bizonyítják, hanem gyermekeinek boldogítása a rendeltetésük. Mikor Isten jelleme szeretetteljes, jóindulatú és szépséges lesz a gyermekek előtt, akkor vonzódni fognak hozzá, hogy viszontszerethessék. Ráterelheted figyelmüket a bájos madárkákra, melyek boldog dalokkal töltik meg a levegőt, a fűszálakra, a pompázó színes virágokra, melyek tökéletességükkel teszik illatossá a levegőt. Mindez a mennyei művész szeretetét és tehetségét bizonyítja, Isten dicsőségét hirdeti.

Szülők, miért nem használjátok ki Isten természetbe rejtett, drága tanításait, hogy helyes fogalmat nyújtson gyermekeinknek az Úr jelleméről? Akik a divat oltárán áldozzák fel az egyszerűséget, s elzárják magukat a természet szépségeitől, nem tudnak lelki gondolkodásúvá válni. Képtelenek megérteni Isten mindentudását és hatalmát, amint ez teremtett műveiben megnyilvánul. Ezért nem támad életre, nem lüktet szívük megújult szeretettel és tudásszomjjal, ezért nem tölti el őket félelemmel vegyes tisztelet, mikor a természetben felismerik Istent.

Az Istent szeretők, tegyenek meg mindent örömteljessé, szentté és tiszteltté tenni a szombatot. Ezt lehetetlen bűnös, tiltott szórakozásokkal, önző élvezeteikkel elérni. A szülők sokat tehetnek, hogy felmagasztalják családjukban, s a hét legkedvesebb napjává tegyék a szombatot. Szenteljenek időt rá, hogy gyermekeik jól érezzék magukat. A változás jó hatással lesz rájuk. Kisétálhatnak a szabadba; lepihenhetnek a lugasokban vagy ragyogó napsütésen, s olyasmivel táplálhatják a gyermekek nyugtalan gondolatait, amin el lehet mélyedni, mikor Isten alkotásairól beszélgetnek velük. Mikor ráterelitek figyelmüket a természet szépségeire, szeretetet és tiszteletet ihlettek bennük.

Tegyük a szombatot olyan érdekessé, hogy gyermekeink örömmel fogadják hetenként a visszatérését. A szülők nem tudják jobban felmagasztalni, megtisztelni a szombatot, mintha arra találnak módokat, hogy a helyes ismereteket terjesszék családjukban azzal, hogy felkeltik bennük az érdeklődést a lelki dolgok iránt, így helyes képet nyújtva Isten jelleméről. S arról is, amit az Úr elvár tőlünk, hogy tökéletes keresztény jellemet alakítsunk ki, és elnyerjük az örök életet. Szülők, tegyétek a szombatot örömtelivé, hogy a gyermekeitek várva várják, és szívből örüljenek a szombat beköszöntésének.