Azt kérdezed tőlem, mi oka van annak, hogy felébredsz éjjel és úgy érzed, a sötétség hatalma vesz körül. Én is gyakorta érzek így, de ezek a csüggeteg érzések még nem bizonyítják, hogy Isten elvetett volna téged vagy engem... A szomorú érzések nem bizonyítékok arra, hogy Isten ígéretei hatástalanok lennének.
Érzéseidre tekintesz, és mivel nem látsz mindent ragyogó csillogásban, még szorosabbra fogod a búsongás köpönyegét lelked körül. Önmagadba nézel, és úgy véled, Isten elfordult tőled. Tekints fel Krisztusra!...
Amint kapcsolatba lépünk a Megváltóval, a békesség térfelére állunk. ... Hitünket állandó működésben kell tartanunk, és legyenek bármilyenek is érzéseink, bíznunk kell Istenben. ... Legyünk jó kedélyűek, hiszen Krisztus legyőzte a világot. E világban nyomorúságban lesz részünk, de Jézus Krisztusban békességet találunk. Testvérem, fordítsd el tekinteted önmagadról, és tekints fel egyetlen segítségedre, Jézusra (26. Levél, 1895)!
Keresztény utam során már áthaladtam azon a szakaszon, amelyen most te utazol. Úgy tűnt, mintha a csüggedés bilincseibe lettem volna verve. Elég fiatal voltam, mintegy tizenkét éves, amikor hónapokon át teljesen kétségbeesett voltam, de az Úr nem engedte, hogy abban az állapotban maradjak. Kegyelme és irgalma által magához vont, és megmutatta nekem a világosságot. Neked is segíteni fog.
Ne önmagadra figyelj! Ne gondolkozz és beszélj magadról! Nem válthatod meg magad egyetlen jó cselekedettel sem. Az Úr Jézus nem tett téged bűnhordozóvá. Erre a célra egyetlen emberi vagy angyali személyt sem tudott találni. Így szól: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.” Hiszel-e Krisztus szavaiban, aki arra kér: „Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű.”
Gondolj a Megváltóra! Vesd bűneidet a Bűnhordozóra, akár mulasztásokról, akár elkövetett vétkekről van szó. Tudod jól, hogy szereted az Urat, ezért ne merítsd ki magad aggodalmakkal, hiszen csak Sátán gyötör hazugságaival. Hidd, hogy Jézus meg akarja bocsátani, és meg is bocsátja törvényszegésedet. Ő elhordozta az egész világ bűneit. Jézus örül annak, amikor a gyönge és bajban levő lélek hozzá jön és rá hagyatkozik. Keresd Istent egyszerű hittel, miközben így szólsz: „Hiszek Uram! Légy segítségül az én hitetlenségemnek.”
Angyalok szolgálnak a bízó lelkeknek. – Az Úr nem igyekszik elvetni magától tévelygő gyermekeit. Türelemmel van irántuk. Angyalai szolgálnak minden hívő és bízó léleknek. Nos, amikor olvasod ezeket a szavakat, higgy abban, hogy az Úr elfogad olyannak, amilyen vagy, tévelygőnek és bűnösnek. Tudja, hogy önmagadban egyetlen bűnt sem vagy képes kivetni életedből. Tudja, hogy a bűnösért kiontott drága vére teszi a megfáradt, aggódó és vívódó lelket Isten gyermekévé.
Isten Igéje olyan, mint egy gyönyörű és illatozó virágokkal teli kert. Testvérem! Szedegesd össze Isten ígéreteinek virágait, rózsáit, liliomait és szegfűit! Pihenj meg szeretetében! Egyetlen nyelv sem képes kifejezni, egyetlen véges elme sem képes felfogni Isten ígéreteinek nagyságát és gazdagságát. Ezek az ígéretek olyan gyönge és reszkető lelkekhez szólnak, mint te vagy. A te részedről egyszerű hitre és bizalomra van szükség, az Úr pedig soha nem mulasztja el betölteni az Ő részét. Ne aggodalmaskodj, mert ez semmivel nem visz előbbre! Higgy abban, hogy maga Krisztus dorgálja meg az ellenséget, hogy többé ne uralhasson téged. Hidd, hogy Sátánt megintette az Úr! Amikor az ellenség áradatként tör rád, az Úr Lelke zászlót von föléd ellene.
Ragadd meg Jézust, és ne ereszd el! – Újra kérlek, hogy ne magadra tekints, hanem Jézusra! Ragadd meg a Fenséges karját, és soha ne ereszd el! Az Úr Jézus kifejezte irántad érzett szeretetét abban, hogy megváltásodért odaadta saját életét. Ne légy bizalmatlan ez iránt a szeretet iránt! Ne az árnyakra tekints! Légy reményteljes Istenben! Ha Jézusra tekintesz, mint bűnbocsátó Megváltódra, az Ő képére változol el. Szólj ekként: „Kértem Megváltómat, és Ő szabaddá tett engem. Teljesen szabad vagyok. Az Úré vagyok, az Úr pedig enyém. Nem félek. Tudom, hogy gyengeségeim ellenére szeret engem, és nem akarom elszomorítani bizalmatlanságommal. Elfordulok az ellenségtől. Krisztus elvágta rabláncomat, és én hálát adok az Úrnak mindezért.”
Így nevelheted és erősítheted meg elmédet. Segítsen az Úr és áldjon meg minden pillanatban! Érezd magad szabadnak az Úrban ettől a perctől, és örvendezz szabadságodban (36. Levél, 1900)!
Jézus él, Jézus feltámadott! Feltámadott, és mindörökké él. Ne érezd úgy, mintha te hordoznád a terhet. Igaz, hogy igát viselsz, de kivel hordozod azt az igát? – Nem kisebb személlyel, mint Megváltóddal. Sátán ösvényedre fogja bocsátani pokoli árnyékát, de mi mást várhatnál? Ugyanezt az árnyékot vetette Krisztus útjába is. ... Mindössze annyit kell tenned, hogy a sötét árnyékról Krisztus világosságára tekintesz... Ne a tövisekre tekints! Gondolj Jézus nagyszerűségére!
A Szentlélek fel fogja frissíteni emlékezetedet. Ne felejtsd el, mit tett érted Jézus... Elfordított önmagadtól, hogy legmélyebb és legédesebb gondolataid drága Megváltódon, az Ő gondoskodásán, ígéretein és szeretetén csüggjenek. Mennyire egybekapcsolódtak vele vágyaid!
Minden reménységed belé vetetted, minden várakozásod vele volt kapcsolatban. Az Úr most is szeret téged. Balzsama minden sebet meggyógyíthat, nyugodtan rábízhatod magad…
A Vigasztaló mindaz lesz számodra, amire vágysz. Át fogja járni életed a Szentlélek, valamint az üzenet és a mű jelentősége. Tudom, hogy az Úr kész feltárni előtted csodálatos dolgokat törvényéből. Hadd lássa meg mindenki, hogy Jézus mellett időztél (30a. Levél, 1892).
Tekints a világosságra! – Nem engedem meg magamnak, hogy gondolataim az árnyakon időzzenek. Jézusnál világosság, vigasz, remény és öröm van számomra. A világosságra akarok nézni, hogy az Igazságosság Napjának fénye szívembe ragyoghasson, és másokra is kiáradhasson. Minden kereszténynek kötelessége világítani és szétárasztani a Krisztustól kapott kegyelem világosságát. Isten azt szeretné, ha még fájdalmamban is Őt dicsérném, s ezzel kifejezném, hogy tudatában vagyok szüntelen jelenlétének életemben (Róm 5:1 és Jn 5:11 idézve – 19. Kézirat, 1892)!