Nagy események állnak előttünk. Ki kell mozdítanunk az embereket a közömbösségből, hogy felkészülhessenek a ránk váró időre... Ne vessük el magunktól bizodalmunkat! Szilárdabb bizonyosságra van szükségünk, mint valaha. Idáig megsegített minket az Úr, és mindvégig segítségünkre lesz. Tekintsünk azokra az emlékoszlopokra, melyek felidézik az Úr értünk tett cselekedeteit! Ezek segítségünkre lesznek vigasztalásunk és a pusztító kezéből való megszabadításunk érdekében.
A közelgő küzdelemre várva új bajokkal kell számolnunk, de figyelmünket éppúgy irányíthatjuk a múlt felé, mint a jelen felé, és így szólhatunk: „Mindeddig megsegített minket az Úr” (1Sám 7:12)! „Élteden át tartson erőd” (5Móz 33:25)! A megpróbáltatás nem fogja meghaladni azt az erőt, melyet az Úrtól kapunk annak elhordozására. Munkálkodjunk hát zúgolódás nélkül mindenütt, ahol csak tudunk. Gondoljunk arra, hogy semmi baj nem történhet, mert a próbáknak súlyához mérten erőt kapunk majd az Úrtól...
Jelenlegi békénkből ne zökkentsenek ki a várt megpróbáltatások, mert Isten soha nem hagy és vet el egyetlen benne bízó lelket sem. Isten jobb hozzánk félelmeinknél...
Ne hozzuk előre a nyomorúságos időt! – Sokan leveszik szemüket jelenlegi munkájukról, békességükről és áldásaikról, és gondokat kölcsönöznek az eljövendő válság idejéből. Ezzel közelebb hozzák a nyomorúság idejét, de Isten nem árasztja rájuk kegyelmét az ilyen idő előtti nehézségek közepette. ... Mielőtt a maró küzdelem ránk tör, meg fogjuk tanulni a szent és áldott bizalom leckéjét. Kezünket Krisztus kezébe helyezzük, lépteinket a Sziklára rögzítjük, s így mentesek leszünk az ádáz vihartól. Várnunk és figyelnünk kell az Úrra! Jézus minden nehézségben jelenvaló segítséget biztosít (11a. Levél, 1884).
Azt kérdezed, hogyan biztosíthatnánk-e valahogy népünk jogait a lelkiismeretük szerinti Istentisztelet gyakorlására. Egy ideje már lelkemre nehezedik az a kérdés, hogy ez vajon hitünk megtagadása volna-e, és annak bizonyítéka, hogy nem bízunk teljességgel Istenben? Ugyanakkor Isten sok hasonló jellegű dolgot megmutatott nekem a múltban, mint például a hadseregbe hívást [az amerikai polgárháború idején] és egyéb kérdéseket. Isten félelmében mondom, hogy helyénvaló minden lehetséges erőnket bevetni a népünkre gyakorolt nyomás visszaszorítására...
Ne ingereljük fel azokat, akik Isten szent szombatja helyett a hamis szombatot, a pápaság intézményét fogadják el! Mivel a Biblia érvei nem mellettük szólnak, ez még mérgesebbé és eltökéltebbé teszi őket arra, hogy az Igéből hiányzó bizonyítékok helyét saját hatalmi erejükkel töltsék be. A sárkány lépteit erőszakos üldözés követi, ezért elővigyázatosnak kell lennünk, hogy ne adjunk okot a harag felgerjedésére. Ismét azt mondom, hogy mint nép, amennyire lehetséges tisztítsuk meg a tábort az erkölcsi szennyeződéstől és a szörnyűséges bűnöktől...
Ha bűnt melengetünk magunkban, a világ összes politikai manővere sem menthet meg a szörnyűséges rostálástól, és a nagy tekintélyek megnyerésére tett minden igyekezetünk se emelheti le rólunk Isten ostorát. Ha mint nép, nem őrizzük magunkat a hitben, és Isten parancsolatainak írásos és szóbeli hirdetése mellett mi magunk nem tartjuk meg azokat egytől egyig, egyiket sem rontva meg tudatosan – az elgyengülés és romba dőlés áldozatai leszünk...
A Szentlélek munkája nélkül kérleléseink mit sem érnek. – Bármennyire igyekszünk kéréseinket földünk nagyjai elé vinni, bármennyire komolyak, erőteljesek és ékesszólóak is fogalmazványaink pártfogásuk elnyerésére, ez nem fogja elérni a kívánt hatást, ha a Szentlélek nincs ott az igazság hitvallóinak szívében. Küzdjünk bár hatalmas és erős férfiként, aki a Niagara hullámaival szemben úszik, ha az Úr nem képvisel bennünket, elveszünk. Isten meg akar dicsőíttetni népe által. Népének meg kell tisztulnia, és meg kell szabadulnia énjétől. Legyünk állhatatosak és rendíthetetlenek, mindenkor az Úr művében foglalatoskodván...
Törvények a hamis szombat felmagasztalására. – Készen kell várakoznunk Isten parancsszavára. Forrongás fogja áthatni a nemzetek teljes egészét. A támogatást meg fogják vonni azoktól, akik Isten igaz zsinórmértékét, a jellem és szentség egyedüli biztos próbáját hirdetik. Mindazok, akik nem hajtanak fejet a nemzeti szervezetek rendeletének, akik nem engedelmeskednek a bűn embere által bevezetett szombat megtartását előíró törvényeknek, nem csak a pápaság, de a protestáns világ, azaz a fenevad képe elnyomó hatalmát is meg fogják érezni életükben...
A küszöbön álló nagy esemény ki fogja gyomlálni mindazokat, akiket Isten nem hívott el. Tiszta, igaz, megszentelt szolgálat várja majd készen a késői esőt...
A Sátáni eszközök olyan megújult erővel dolgoznak, amilyet idáig nem tapasztaltunk. Vegye hát Isten népét is birtokába egy felülről származó új hatalom (55. Levél, 1886)!
Hamarosan országunk erői ellen kell küzdenünk, és minden okunk megvan félni attól, hogy a hazugság fog győzelmet aratni. Az Úr nevében fel kell szólítanunk gyülekezeteinket, hogy lássák valódi fényében ezt a küzdelmet.63 [Lásd Bizonyságtételek, 5. köt. 711–718 o. A közelgő harc, 1889. – Az összeállítás válogatói.] A harc az Ó- és Újszövetség kereszténysége, valamint az emberi hagyományok és hamis koholmányok között folyik majd.
Ez a harc fogja eldönteni, hogy nemzetünkben teret nyer-e a tiszta evangélium, vagy a protestantizmus jobbját élvező pápaság hatalma kerül uralomra, és korlátozza a vallási szabadságot. ... Az üzenetnek mindenütt hangoznia kell, hogy akik gyanútlanul és tudatlanul közösködnek a pápasággal, felfigyelhessenek az igazságra. Olyan kompromisszumokat kötve és engedményeket téve barátkoznak a pápasággal, melyek még a pápaság híveit is meglepik...
Isten gyermekei más egyházakban. – Istennek sok olyan gyermeke van a protestáns és katolikus egyházakban, akik legjobb tudásukhoz képest hűségesebbek az engedelmességben sok olyan adventistánál, akik nem járnak a világosságban. Az Úr akarata szerint az igazság üzenetének hangoznia kell, hogy a protestánsok meghallhassák a figyelmeztetést, ráébredhessenek a valóságra, és fel tudják mérni a már régóta élvezett vallásszabadságuk értékét.
Vasárnaptörvények az Egyesült Államokban. – Hazánk otthont adott az elnyomottaknak, bizonyságot tett a lelkiismereti szabadságról, és a bibliai világosság nagy központjává vált. Isten hírnököket küldött64, akik tanulmányozták a Biblia igazságait és azokat a próféciában megjövendölt mozgalmakat, melyek vallási törvényhozása semmibe veszi Isten törvényét, és a magasba emeli a bűn emberét. Ne emeljük-e hát fel szavunkat, hogy közvetlenül figyelmeztessük a veszélyben lévő egyházakat? Szabadjára engedjük-e a folyamatot, hogy Sátán minden ellenállás nélkül diadalt arasson? – Távol legyen...
Sokan mellénk állnak majd más felekezetekből. – Sok lélek fog kijönni a világból és a különböző egyházakból, még a katolikusok közül is, akiknek a buzgósága messze meghaladja majd azokét, akik addig az igazság hirdetőiként csatasorban álltak. A tizenegy órás munkások ezért nyerik majd el méltó fizetségüket. Meglátva a közelgő harcot, határozott hangon fújják majd a trombitát. Amikor a válság ránk tör, amikor a nyomorúság ideje elérkezik, ezek a munkások a frontvonalra törve magukra öltik Isten teljes fegyverzetét, felmagasztalják törvényét, ragaszkodnak Jézus hitéhez, és küzdenek annak a vallásszabadságnak a fenntartásáért, melyért a reformátorok fáradságos küzdelmet vívtak és életüket áldozták...
A hamis szombat a középpontban. – A hamis szombat törvénybe iktatásával egy olyan szombat megtartására akarják kényszeríteni az embereket, melyet nem Isten adott. A protestantizmus és a pápaság összekapcsolódásakor még fokozottabban életre fog kelni a római egyház keresztényüldözése, mely majdnem eltörölte a földről a Jézus Krisztus vallását. ...
Saját hazánk a vallásszabadságért vívott küzdelem csatamezejévé válik, hogy az emberek saját lelkiismeretük szerint imádhassák Istent. Ismerjük fel az ellenség munkáját, amint alvásba ringatja azokat az embereket, akiknek ébren kellene lenniük, akik nem áraszthatnak semleges befolyást, és akiknek teljességgel az Úr oldalára kellene állniuk! Ne hirdessünk békességet és biztonságot, amikor hirtelen nyomorúság tör a világra, és Isten haragja hamarosan kitöltetik (30. Kézirat, 1889)!
Amerika..., ahol a legnagyobb mennyei világosság ragyog az emberekre, a legnagyobb sötétség és veszedelem térségévé válhat, mert az emberek felhagynak az igazság gyakorlásával, és nem járnak az Úr világosságban...
Minél közelebb kerülünk a földi történelem záró eseményeihez, Sátán munkája annál erőteljesebbé válik. Sátán tevékenységén keresztül a legkülönfélébb hazugságok próbálják majd elvonni az emberek figyelmét Istenről (23c. Levél, 1894).
[Lásd Tapasztalatok, látomások, lelki ajándékok, 1860, 32–34. o. – 1847-es látomás!]
Láttam, hogy keveset ismertünk fel és éreztünk meg a szombat jelentőségéből és dicsőségéből ahhoz képest, amit még meg kell tanulnunk arról. Láttam, hogy még nem tudjuk, mit jelent a föld magaslatain járni és Jákób örökségével élni. Ezeket akkor ismerjük majd meg, amikor a felüdítő késői eső eljön az Úr színétől és hatalmának dicsőségétől. Akkor tisztábban meglátjuk a szombat jelentőségét és dicsőségét.
A szombat jelentőségét és dicsőségét mindaddig nem láthatjuk meg teljességgel, amíg Isten hangja ki nem jelenti velünk kötött békeszövetségét, amíg Jeruzsálem ragyogó gyöngykapui meg nem nyílnak, és a drága Jézus örömteli, minden zenénél csengőbb hangja be nem tessékel bennünket örök hazánkba (3. Levél, 1851).
Szilárdan el kell tökélnünk magunkban, hogy a hét első napját nem fogjuk szombatként tisztelni, mert az nem az Isten által megáldott és megszentelt nap. A vasárnap tisztelésével a nagy csaló oldalára helyeznénk magunkat. A szombat körül folyó harc megismerteti az emberekkel ezt a tárgykört, és lehetőséget ad a valódi szombat igazságának bemutatására...
Az Istenfélő és parancsolattartó nép ne csak az imádság, hanem a cselekedetek terén is legyen szorgos, hogy azok is megismerhessék az igazságot, akik még soha nem hallottak arról...
Amikor Isten törvényét semmibe veszik, és a hitehagyás bűne nemzeti mértéket ölt, az Úr cselekedni fog népéért. Szorult helyzetük lehetőséget ad az Úrnak a cselekvésre. Meg fogja mutatni hatalmát egyháza javára...
Időszerű bizonyságtevés. – Az Úr azért tárta fel előttünk a földre váró eseményeket, hogy a kapott világosságot másokkal is megoszszuk. Az Úr nem fog felmenteni a bűn alól, ha összekulcsolt kézzel és nagy megelégedéssel ülünk, és jelentéktelen kérdésekben csépeljük a szót...
Nem hagyhatjuk, hogy az emberek a sötétségben botladozzanak, nem tudván mi vár rájuk, készületlenül állva a nagy események előtt. Jelenlegi munkánk, hogy alkalmassá tegyünk egy népet a nyomorúság napján való megállásra. Ebből a munkából mindnyájunknak ki kell vennünk részünket. Krisztus igazságosságába kell öltöznünk, és annyira meg kell erősödnünk az igazság által, hogy Sátán csalásait ne téveszthessük össze Isten hatalmának valódi megnyilvánulásaival...
Ünnepélyes idő ez Isten népe életében, de ha szorosan állunk Krisztus vérző oldalán, Ő meg fog védelmezni minket. Isten ajtókat fog nyitni annak érdekében, hogy a világosság üzenete a föld nagyjai, vezetői és törvényhozói elé kerülhessen. Olyan lehetőségeink lesznek, melyekről ma nem is álmodnánk. Némelyek bátran fogják hirdetni Isten megtaposott törvényének rendeléseit...
Sátán munkamódszere a végső harcban. – Komoly, a lelkek üdvösségét kereső munkásokra van szükség, mert Sátán hatalmas vezérként lépett a harcmezőre, hogy ebben az utolsó időben mindenféle módszert bevessen annak érdekében, hogy Isten világossága ne juthasson el népéhez. Saját soraiba hajtja az egész világot. Csak azon kevesek állhatnak ellene, akik hűségesek Isten rendeléseihez, de még ezek felett is igyekszik győzelmet aratni...
Kérdezzétek Istent magatok! Imádkozzatok Isteni világosságért, hogy bizonyosságot nyerjetek az igazság felől, hogy amikor a hatalmas csodatévő erő megjelenik, és az ellenség világosság angyalaként jön el, különbséget tudjatok tenni Isten valódi munkája és a sötétség erőinek utánzása között...
Az egész világot figyelmeztetni kell, és amikor a harmadik angyal üzenete hangos kiáltással halad előre, az emberek értelme teljesen fel lesz készítve az igazság mellett vagy ellen való döntéshozatalra. Sátán és gonosz angyalai nagy változtatásokat fognak eszközölni, gonosz emberekkel egyesítve munkájukat. Ezek örökre megpecsételik sorsukat azáltal, hogy semmibe veszik Isten törvényét, holott az Ige meggyőző bizonyítéka annak örök és változhatatlan voltáról tesz tanúságot.
A harmadik angyal üzenetének hangos kiáltása. – El fog jönni az idő, melyről a próféta írt. A harmadik angyal hatalmas kiáltása hallhatóvá válik a földön. Dicsősége betölti a világot, és az üzenet diadalmaskodni fog, de azok, akik nem járnak annak világossága szerint, nem fognak együtt diadalmaskodni azzal...
Elérkezett az ünnepélyes idő, amikor a prédikátoroknak az udvar és az oltár között kellene sírniuk: „Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet” (Jóel 2:17). Olyan nap ez, melyen ahelyett, hogy a lelkészek és a tagok önfelmagasztalva dicsérik magukat, meg kellene vallaniuk bűneiket Isten és egymás előtt.
A hívők serege, mely kiállja a végső próbát. – Az emberek semmibe veszik Isten törvényét, és még azok között is előfordul a szent parancsolatok áthágása, akik hirdetik a törvény rendeléseinek kötelező érvényét. A Bibliát sok ház lakói megnyitják majd. Isten férfi és női munkásai beengedésre találnak ezekben a házakban, ahol hozzásegítik a lakókat a Biblia elfogadásához és megértéséhez. Amikorra a válság eljön, sokan készen lesznek helyes döntések meghozatalára, még azoknak a rettentő nehézségeknek az ellenére is, melyeket Sátán megtévesztő csodái idéznek elő. Noha ezek csak a tizenegyedik órában vallják meg az igazságot és válnak Krisztus munkatársaivá, azonos fizetséget fognak kapni azokkal, akik a teljes nap folyamán dolgoztak. Állhatatos hívők egész serege fogja sziklaszilárdan kiállni az utolsó próbát...
Fokozott világosság ragyog majd a prófécia nagyszerű igazságaira, melyek új és átható erővel törnek elő, mert az Igazságosság Napjának sugarai bevilágítják őket...
Mielőtt az angyal feltárta Dániel előtt azokat az érdekfeszítő próféciákat, melyek számunkra, vagyis azok teljesedésének szemtanúi számára írattak meg, így szólt: „Légy erős, és bizony erős” (Dán 10:19)! Nekünk is részünk lehet a Dániel előtt feltárt dicsőségben, hiszen számunkra, az Isten végidőben élő népe számára adatott, hogy határozott hangon szólaltassuk meg a trombitát (18. Kézirat, 1888).
Krisztus második eljövetelekor az egész világot két csoport, az igazak és hamisak, a szentek és szentségtelenek csoportja fogja jellemezni. Az Emberfia fenséges megjelenését megelőzően jelek és csodák lesznek az égen...
Isten máris engedi, hogy haragborának cseppjei a földre és a tengerre hulljanak, s ez kihat a levegő elemeire is. A szokatlan jelenségek okát komoly vizsgálatok alá vetették, de mindhiába.
Isten nem akadályozta meg a sötétség erőit a levegőszennyezés halálos munkájában. Az élet és egészség egyik forrását halálos kórokozóval fertőzték meg, mely nemcsak a növényzetre hatott ki, de az emberek is szenvednek mételyétől. ...
A világ megrázkódása fizikai és vallási értelemben. – Ezek a dolgok az Isten haragborából származó cseppek eredményei, melyek csak gyenge érzékeltetői a jövőben várható eseményeknek.
Különböző helyeken földrengéseket észleltek, de ezek a rendellenességek igencsak korlátozottak voltak... Szörnyű rázkódások érik majd a földet, minek következtében a drága pénzen épített úri paloták romhalmazokká válnak.
A föld mélyében rejtőzködő elemek kitörése meghasítja a földkérget. Amint ezek az elemek egyszer elszabadulnak, el fogják söpörni azoknak a kincseit, akik az évek során hatalmas tulajdont biztosítottak maguknak, miközben alkalmazottaiknak éhbért fizettek.
A vallási világ szintén szörnyen meg fog rázkódni, mert mindennek vége közel van... Az egész társadalom két osztály valamelyikébe sorakozik fel, az engedelmesek vagy az engedetlenek közé...
A lelkiismeretet korlátozó törvények. – Az úgynevezett keresztény világ jelentős és határozott lépések színterévé válik. Tekintélyes vezetők a lelkiismeretet korlátozó törvényeket hoznak a pápaság mintájára. Babilon minden nemzetet megitat paráznaságának haragborából. Minden nemzet inni fog belőle. Erről az időről mondja János, a Jelenések könyve írója:
„Mert az ő paráznasága haragjának borából ivott valamennyi nép, és a földnek királyai ővele paráználkodtak, és a földnek kalmárai az ő dobzódásának erejéből meggazdagodtak. És hallék más szózatot a mennyből, amely ezt mondja vala: Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben, és ne kapjatok az ő csapásaiból: Mert az ő bűnei az égig hatottak, és megemlékezett az Isten az ő gonoszságairól. Fizessetek úgy néki, amint ő fizetett néktek, és kétszerrel kettőztessétek meg néki az ő cselekedetei szerint; amely pohárból itatott, ugyanabból két annyit töltsetek néki. Amennyire dicsőítette magát és dobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek néki; mert ezt mondja az ő szívében: Úgy ülök, mint királynéasszony, és nem vagyok özvegy, és semmi gyászt nem látok” (Jel 18:3-7).
Egyetemes szövetség. – „Ezeknek egy a szándékuk; erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják. Ezek a Bárány ellen viaskodnak, és a Bárány meggyőzi őket, mert uraknak Ura és királyoknak Királya; és az ővele való hivatalosok és választottak és hívek is” (Jel 17:13-14).
„Ezeknek egy a szándékuk.” Sátán erői egyetemes szövetséget, egyetlen nagy egységet alkotnak. „Erejüket és hatalmukat is a fenevadnak adják.” Ugyanolyan önkényes és elnyomó hatalom nyilatkozik majd meg a vallásszabadság és Isten lelkiismeret szerint való imádása ellen, mint amikor a pápaság üldözte azokat, akik bátorkodtak elutasítani a római vallás rítusait és ceremóniáit.
Az utolsó napok harca idején Isten népe ellen támadó egységet képez majd minden olyan hatalom, amely hitehagyóként felbontotta Isten törvényéhez kötődő szövetségét. Ebben a harcban a negyedik parancsolat szombatja lesz a központi kérdés, mert a szombat parancsolatában a hatalmas Törvényadó az egek és a föld Teremtőjének nevezi magát...
A Jelenések könyvében ezt olvassuk Sátánról: „És nagy jeleket tesz, annyira, hogy tüzet is hoz alá az égből a földre, az emberek láttára. És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, amelyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, aki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett. És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek, Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma” (Jel 13:13-17)...
„És láték a sárkány szájából és a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lelket kijőni, a békákhoz hasonlókat; Mert ördögi lelkek azok, akik jeleket tesznek; akik elmennek a földnek és az egész világnak királyaihoz, hogy egybe gyűjtsék azokat a mindenható Isten ama nagy napjának viadalára. Imé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháit, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát” (Jel 16:13-15)...
Sátán látszólag diadalt arat. – Az egész természetet és a világot fokozott komolyság hatja át. Az angyalaival és gonosz emberekkel együttműködő Sátán minden erejét összeszedi a győzelem érdekében, és látszólag már-már diadalt arat. Mégis az igazságé és a szentségé lesz a győzelem. A hazugság hívei vereséget szenvednek, mert Isten véget vet a hitehagyás napjainak (24. Kézirat, 1891).
Konferenciánkon komoly figyelmet érdemlő kérdések merültek fel. Az egyik ilyen, hogy az üldöztetés elkerülése érdekében nem lenne-e jobb tartózkodni a vasárnapi munkától a déli államokban, ahol a törvények elnyomó követeléssel írják elő a vasárnapi pihenést? [Az 1889-es Generál Konferencia Battle Creekben került megrendezésre október 18. és november 5. között. November 2-án, szombaton, Ellen White a Jelenések 13. fejezetéről beszélt, és „világosan felvázolta Isten népének helyzetét a vasárnap törvényekkel kapcsolatban.” Délután a Bizonyságtételekből és egy 1883-as Generál Konferenciai prédikációból olvasott fel, mely ehhez a témához kapcsolódott. Egyik beszéd sem került lejegyzésre. A kézirat feljegyzésének idején a hetednapi adventistákat néhány déli államban eljárás alá vonták a vasárnap törvény megrontása miatt. Az előírt bírság kifizetésének mellőzése miatt némelyiküket láncra verték.] Néhány testvérünk buzgón munkálkodik azon, hogy a Generál Konferencia intézzen felhívást a bebörtönzéssel és pénzbírsággal fenyegetett szombatünneplőkhöz, hogy tartózkodjanak a vasárnapi munkától.
Ilyen indítványt azonban nem kellene a konferencia elé tárni. Bizonyos kérdésekben minél kevesebb dolog jut köztudomásra, annál jobb – akár támogató, akár ellenző véleménynyilvánításról legyen szó...
Szükség idején Isten ad világosságot és ismeretet. – Amikor a vasárnapkérdés törvényes méretűvé válik, nem lesz többé olyan nagy veszélye annak, hogy lépéseink esetleg nem nyerik el a Menny jóváhagyását... mert a legnagyobb szükség idején az Úr világosságot és ismeretet ad...
Amikor minden szombatünneplő aggodalommal igyekszik belelátni a jövő titkaiba, és minden erejével a helyes állásfoglalás kialakítására igyekszik, ügyeljetek arra, hogy helyénvaló tanácsot kapjanak tőletek a vasárnap megtartásával kapcsolatban... A végletekbe esés veszélye mindenkor fennáll...
Ha a döntés úgy szól, hogy testvéreink ne dolgozzanak vasárnap, és az elnyomástól tartva déli testvéreink látszólag összhangba kerülnek a vasárnaptörvénnyel, mennyi idő kell majd, hogy testvéreink az egész világon ilyen körülmények közé kerüljenek? A döntésnek egyetemes érvényűnek kell lennie! Ha a kérdés rendeletek formájában lát napvilágot, és az önmagukat szombatünneplőnek vallók alávetik magukat és meghajolnak egy bálványIsten előtt, fokozatosan minden elvet feladnak majd.
Ha azt tanácsoljátok nekik, hogy ne tiszteljék az Úr szombatjának helyét elfoglaló bálványszombatot, akkor csöndesen tanítsátok őket a kérdéssel kapcsolatban. Ne biztassátok őket a jogi hatalmak ellen való szóbeli vagy cselekedetbeli lázadásra, hacsak nem Isten szólítja őket erre megtaposott törvényének védelmezése érdekében. Ne ébresszük fel szükségtelenül az ellenség indulatait és harci lelkületét!...
Nem adhatunk ellenségeink számára alkalmat arra, hogy valamely balgatag lépésünk miatt törvényszegéssel és a törvények ellen való lázadással vádolhassanak bennünket.67 Ne érezzük feladatunknak a bálványszombatot követő szomszédaink bosszantását azáltal, hogy függetlenségünk fitogtatására mindenáron valamilyen munkát igyekszünk végezni szemük láttára...
Ne képviseljük ügyünket hangoskodóan! Gondoljuk át, milyen félelmetes és szomorú csalás ejtette foglyul a világot. Minden erőnkkel igyekezzünk világosságot árasztani még legádázabb ellenségeinkre is. Ha a keresztény a Szentlélek által lelkébe vésett elvek szerint jár el, mely elvek a mennyre való alkalmasságára készítik elő, akkor semmi olyat nem tesz hirtelenkedve és felfuvalkodottan, amivel haragot és Istenkáromlást idéz elő.
A szombatkérdéshez való viszonyulás. – Bizonyos esetekben a szombattartóknak bátor bizonyságot kell tenniük férfias helytállással, és keserű üldöztetést kell elhordozniuk... Ne fogadjunk el olyan javaslattételt, mely bátorítaná a megosztott szívvel végzett szolgálatot, és azt, hogy gyáva módon véka vagy ágy alá rejtsük világosságunkat. A megpróbáltatást nem kerülhetjük el... Biztosak lehetünk felőle, hogy a szombat kérdése az a próbakő, melyhez való viszonyulásunk vagy Isten, vagy Sátán oldalára helyez bennünket. A fenevad bélyegéről szóló tanítást valamilyen módon be kell mutatnunk minden intézménynek és egyénnek egyaránt...
Sátán minden lépése kezdettől fogva a végig a hamisság felmagasztalására irányul. Fel akarja váltani Isten valódi szombatját. Munkáját eltökéltebb és elszántabb igyekezettel végzi, mint valaha. Nagy hatalommal jött le földünkre, hogy Sátáni csalásaival elhitesse annak lakóit...
A válsághoz közeledve Isten törvénye egyre értékesebbé és szentebbé válik számunkra. Minél inkább megvetik és semmibe veszik, nekünk annál inkább kell tisztelnünk azt...
A hosszútűrő Isten bizonyos mértékű próbaidőt ad a nemzeteknek, de van egy határ, melyen túllépve Isten haragja és büntetése látogatja meg őket. A világ fokról fokra haladt előre Isten törvényének elvetésében, ezért a Zsoltárban olvasható ima napjainkra is áll: „Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet” (Zsolt 119:126)...
Személyes felelősség. – Senki ne keltse azt a látszatot büszke tanításával vagy példájával, hogy semmibe veszi az állam törvényeit! Ne hozzatok határozatokat arra nézve, hogy mit tehetnek és mit nem tehetnek a testvérek a különböző államokban! Ne tegyetek semmit a személyes felelősség csökkentésére! Mindenki tulajdon Urának áll vagy esik. Senki ne érezze kötelességének, hogy olyan beszédeket tartson népünk vagy ellenségeink jelenlétében, melyek haragra ingerlik őket. Ha az ilyen szavakat felhasználva az állam lázadóinak nevezhetnének benneteket, az bezárná előttetek az utat az emberek elérésére...
Igaz, hogy nem hajolhatunk meg az önkényes hatalom és a vasárnap bálványa előtt; igaz, hogy nem ronthatjuk meg a szombatot, de bölcsen kell cselekednünk... Nem szabad olyan szavakat mondanunk, melyekkel árthatunk saját magunknak. Ez önmagában is elég volna. Amikor viszont szavaink és tetteink Isten művét is veszélybe sodorják, kifejezetten gonosz munkát végzünk, mert Sátán javára dolgozunk. Ne legyünk hirtelenkedők és zabolátlanok! Tanuljuk meg Jézustól, hogyan cselekedjünk az Ő lelkületével! Mutassuk be az igazságot úgy, ahogyan az Jézusban van...
Az elsietett, balga lépések veszélye. – Egyetlen tapintatlan, indulatos és makacs ember is sokat árthat ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Olyan benyomást kelthet az emberekben, melyet az adventisták teljes serege sem képes ellensúlyozni, mert Sátán, a főcsaló, a nagy lázadó megzavarja az elméket a kérdés valódi jelentőségét és örök következményeit illetően. ...
Némelyek elsietett, balga lépéseikkel az ellenség kezére játsszák Isten művét. Lesznek, akik magukra vonják mások bosszúját, hitehagyókká válnak és elárulják Krisztust szentjei személyében. Mindenkinek tapintatot kell tanulnia. Ugyanakkor annak is megvan a veszélye, hogy túl simulékony az ember, és engedményeket tesz Sátán javára...
Bármi olyan tettünk hűtlenséget fejez ki Isten iránt, mely az igaz és valódi szombat helyett a hamisat méltatja. Járjunk nagyon körültekintően, nehogy a bűn emberének határozatait magasztaljuk fel. Nem helyezkedhetünk semleges álláspontra ebben a komoly következményekkel járó kérdésben...
Üldöztetés a végső ütközet előtt. – A két sereg élesen különválva határolódik el egymástól, és ez az elkülönülés annyira kézzelfogható lesz, hogy sokan azok közül, akik meggyőződtek az igazságról, Isten parancsolattartó népe mellé állnak. A küzdelemnek ezen a pontján, a végső ütközetet megelőzően sokakat börtönbe vetnek, sokan kimenekülnek a városokból, és sokan mártírhalált szenvednek Krisztusért az igazság védelmében... Nem lesztek feljebb megkísértve annál, mintsem elhordozhatnátok. Jézus elviselte mindezt és még sokkal többet is ennél...
Farkasok bárány képében. – Még közöttünk is lesznek olyan bérencek és báránybőrbe bújt farkasok, akik rávesznek némelyeket Isten nyájából arra, hogy más Isteneknek áldozzanak az Úr előtt. ... Vakok vak vezetői fogják megrontani és eltéríteni azokat a fiatalokat, akik nem alapozódtak és erősödtek meg az igazságban. A vigyázatlanok hitét rombolják majd a Sátán kezében lévő Istentelenek, akik megvetve az Öregkorú fenségét, saját elképzelésük szerint való hamis Istent helyeznek a trónra, nem mást, mint egy önmagukhoz hasonló lényt.
Az énközpontúak, akik átadták magukat a büszkeség és a divat vezérletének, gúnyolódni fognak a lelkiismeretes, igazságszerető és Istenfélő embereken, és ezáltal magán a menny Istenén is...
Az Úr nevében tanácsolom népe minden egyes tagjának, hogy bízzanak Istenben, és ne akarjanak most előkészülni és könnyű pozícióba kerülni a jövőbeli válságos helyzetek idejére, hanem engedjék, hogy Isten készítse majd fel őket...
Életünkön át tartson erőnk. – Amikor a keresztény, kötelességeire tekintve a hitvallása miatt rá váró keserű próbákra gondol, emberi természete megriad a következményektől, és ez egyre inkább így lesz a földi történelem végéhez közeledve. Isten Igéjének igazságai bátorításul szolgálhatnak. Krisztus soha nem fordult el gyermekeitől, hanem biztos Vezetőjük maradt nehézségeik idején. Hűséges feljegyzések szólnak a Sátán elnyomó hatalma miatt szenvedő emberekről. Krisztus kegyelme elegendő erőt adott nekik minden napra. Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek...
Hatalmas nehézségeit láthatjuk annak, hogy úgy engedelmeskedjünk Isten törvényeinek, hogy közben ne lázadjunk fel az állam törvényei ellen. A hívő ne gondoskodjék előre a nehézségtől való oltalmáról, hiszen ő csupán eszköz Isten kezében. Naponta őrködve testi-lelki erői felett, és céltudatosan haladva előre, nem szabad semmit feladnia egyenességéből. A keresztény ne kérkedjen, ne fenyegetőzzön, és ne fogadkozzon előre, mit fog és mit nem fog megtenni, hiszen ezt nem tudhatja mindaddig, amíg a próba ideje el nem jön...
Ne bosszantsuk a vasárnapünneplő szomszédainkat! – Állandó alázatban kell járnunk. Nem adhatunk ellenségeink számára alkalmat arra, hogy valamely balgatag lépésünk miatt törvényszegéssel és a törvények ellen való lázadással vádolhassanak bennünket. Ne érezzük feladatunknak a bálványszombatot követő szomszédaink bosszantását azáltal, hogy függetlenségünk fitogtatására mindenáron valamilyen munkát igyekszünk végezni szemük láttára! Testvérnőink ne a vasárnapot válasszák ki a mosás elvégzésére! Ne képviseljük ügyünket hangoskodóan! Gondoljuk át, milyen félelmetes és szomorú csalás ejtette foglyul a világot! Minden erőnkkel igyekezzünk világosságot árasztani legádázabb ellenségeinkre is. Ha a keresztény a Szentlélek által szívébe vésett elvek szerint jár el, mely elvek a mennyre való alkalmasságára készítik elő, akkor semmi olyat nem tesz hirtelenkedve és felfuvalkodottan, amivel haragot és Istenkáromlást idéz elő.
A próbaidő lejárta után nem lesz több halál Isten népe között. – Amikorra Jézus felkel közbenjárói trónjáról, mindenki felől megszületik a döntés, ezért az elnyomás és a halál Isten népe soraiban többé már nem lehet bizonyság az igazság oldalán...
Kérve kérünk, gondolkodjatok el a veszélyről! A névleges kereszténység az, amitől a legjobban kell félnünk. Az igazság hitvallói közül sokan legyőzetnek majd, mert nem járnak együtt az Úr Jézus Krisztussal. Nem tudják megkülönböztetni hangját az idegen pásztor hangjától. Akinek élő tapasztalata van Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus ismeretében, nem kell félnie a legyőzetéstől még széleskörű hitehagyás idején sem. Ha Jézus, a dicsőség Reménysége kiábrázolódik a szívben, akkor a tanulatlan és az iskolázott egyaránt bizonyságot tehet hitéről, így szólván: „Tudom, kinek hittem”. Lesznek, akik nem tudnak érvekkel rámutatni ellenségeik tévedéseire, mert nem részesültek azokban a kiváltságokban, melyek másoknak kijutottak. Ennek ellenére a hitehagyás nem söpörheti el őket, mert saját szívükben bizonyságuk lesz arról, hogy az igazság az ő birtokukban van. A legravaszabb érvek és Sátán támadásai sem tudják kimozdítani őket az igazság ismeretéből. Nem félnek és nem aggodalmaskodnak afelől, hogy a hamisság oldalán állnak-e vagy sem...
Miközben feslettség, tévelygés és hitetlenség hatja át a földet, lesz sok olyan alázatos otthon, ahonnan imát, őszinte és töredelmes imát küldenek Istenhez azok, akik soha nem hallottak az igazságról. Az Istennel szembeni tiszteletlenség miatt sokak szívére nyomasztó érzés nehezedik majd. Túlságosan szűk látókörűek vagyunk, és rosszul ítélünk meg dolgokat. Isten sokakat elfogad majd ezek közül az emberek közül, hiszen ők a világosság minden rájuk ragyogó sugarát szívükbe zárták (6. Kézirat, 1889).
Sátán arra ösztökél embereket, hogy vigyék véghez Isten ellen irányuló terveit. Az Úr így szól: „Az én szombatimat bizony megtartsátok; mert jel az énközöttem és tiköztetek nemzetségről nemzetségre” (2Móz 31:13). Senki ne legyen engedetlen ezzel a parancsolattal szemben az üldözéstől való megszabadulása érdekében! Gondolja át mindenki Krisztus szavait: „Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba” (Mt 10:23). Ha egy mód van rá, ne helyezzétek magatokat olyan emberek hatalmába, akiket az AntiKrisztus lelke vezérel. Ha bírság fizetésével megszabadíthatjuk a testvéreket ezeknek az elnyomóknak a kezéből, inkább fizessük meg a pénzt, minthogy szombatnapi munkára kényszerítsék őket. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk azok megmentésére az elnyomástól és a kegyetlenségtől, akik készséggel szenvednek az igazságért...
Amikor az emberek meggyőződésük ellenére elutasítják a világosságot, és saját hajlamaikat követik, többre tartva az emberi elismerést Isten jóváhagyásánál, akkor úgy tesznek, mint ahogyan Krisztus napjaiban tettek sokan...
A parancsolatok elvetése a könnyebb élet kedvéért. – Krisztus a példaképünk. Az AntiKrisztus eltökélten folytatja a mennyben megkezdett lázadó munkáját az engedetlenség gyermekein keresztül. Ezek irigysége és gyűlölete a negyedik parancsolat megtartói iránt egyre keserűbbé válik. Isten népe ne rejtse el a zászlaját, és ne vegye semmibe Isten parancsolatait! Isten gyermekei ne osztozzanak a sokaság gonoszságában életük megkönnyítése kedvéért! Óvakodjanak azoknak a hívő testvéreknek a megítélésétől, akik állhatatosak, rendíthetetlenek és szüntelen az Úr munkájában foglalatosak...
Isten el fogja vetni azokat, akik életük megmentése érdekében elvetik Őt. Ha az igazság feladása árán keresnek szabadulást, el fogják veszíteni az örök életet.
A rokonokhoz és barátokhoz való kötődés senkit ne késztessen a felismert világosság megtagadására, mert ez szégyent hoz az Atyára és egyszülött Fiára, Jézus Krisztusra. Akik inkább az emberek, mintsem Isten tetszését keresik, mindenféle mentséget koholnak majd engedetlenségük igazolására, mint ahogyan ezt Krisztus napjaiban is sokan tették. Ha valaki Krisztus fölé helyezi feleségét, gyermekeit, apját vagy anyját, választása örökre meghatározó marad...
Aki világosságot nyert az Úr szombatjáról, a teremtés emlékünnepéről, de a kellemetlenségek és rágalmak elkerülése érdekében továbbra is a hűtlenséget választja, eladta saját Urát. Szégyent hozott Krisztus nevére, és az AntiKrisztus seregébe állt. Az utolsó nagy nap is ebben a seregben találja majd őt, az Isten városán kívül, és nem a mennyei otthonban, a hűségesek, igazak és szentek oldalán.
Minden igaz hívőnek át kell mennie a próbán. Előfordulhat, hogy a keserű ellenállás miatt el kell hagyniuk házukat, földjüket, sőt még rokonaikat is. „Mikor pedig abban a városban üldöznek titeket, szaladjatok a másikba. Mert bizony mondom néktek: be sem járjátok Izráel városait, míg az embernek Fia eljövend” – mondta Krisztus (Mt 10:23).
Az AntiKrisztus – akik Isten fölé emelik magukat, meg fogják ismerni haragját. – Minél nagyobb egy ember befolyása a jóra a Szentlélek vezetése által, az ellenség annál eltökéltebben igyekszik vallásos üldözéssel kifejezni irigységét és féltékenységét. Az egész Menny azonban Krisztus, és nem az AntiKrisztus oldalán áll. Isten tisztességet szerez az Őt szeretőknek, és akik készséggel osztoznak Krisztus szenvedéseiben. Az AntiKrisztus, s ebbe beleértve mindazokat, akik Isten akarata és munkája fölé emelik magukat, az elrendelt időben meg fogja ismerni annak haragját, aki önmagát adta azért, hogy az emberek el ne vesszenek, hanem örök életük legyen. Isten mindazok nevét feljegyzi az élet könyvében, akik kitartanak az engedelmességben, és nem adják el lelküket pénzért vagy az emberek előtt való tetszelgésért (9. Kézirat, 1900).
LOADING...