Testtélétel - Krisztus természete
Elengedhetetlenül fontos, hogy minden gondolkodásra képes ember megértse Istenhez való viszonyát. Iskoláinkban nem tanulmányozzák alaposan a megváltás munkáját. Sok diáknak nincs valóságos elgondolása a megváltási tervről. Isten Szava ígéretet tesz számunkra. Ő, akit megérint gyengeségünk érzése, így hív bennünket: "Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek fel magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugodalmat találtok a ti lelkeiteknek. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű." (Mt 11:28-30.)
Diákok! Csak akkor vagytok biztonságban, ha teljesen átadva magatokat Krisztusnak, engedelmességben jártok Vele. Az iga könnyű, mert Krisztus az, aki hordozza a terhet. A kereszt könnyűvé válik mihelyt felemelitek, és ez a kereszt az örök életetek záloga. Mindannyiótok kiváltsága, hogy örömmel kövessétek Krisztust, minden lépésnél örvendve: "Kegyelmed naggyá tett engem" (2Sám 22:36). Ha a menny felé kívánunk haladni, akkor Isten Igéjét tankönyvünkké kell tennünk. Az ihletett szavakban naponta olvasnunk kell feladatunkat.
Pál apostol mondja: "Annakokáért az az indulat legyen bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is, aki, mikor Istennek formájában volt, nem tekintette zsákmánynak azt, hogy ő az Istennel egyenlő, hanem önmagát megüresítette, szolgai formát vévén föl, emberekhez hasonlóvá lévén; És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, mégpedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, amely minden név fölött való; hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és föld alatt valóké" (Fil 2:5-10).
Krisztus megaláztatása felfoghatatlan az emberi értelem számára, de istenségében és a világ alapítása előtt való létezésében nem kételkednek azok, akik hisznek Isten Szavában. Pál apostol így beszél közbenjárónkról, Isten egyszülött Fiáról, aki valamikor Isten dicsőséges formájában a mennyei seregek parancsnoka volt, és aki később, amikor istenségét emberi formába öltöztette, szolgaként jött közénk. Ésaiás pedig kijelenti: "Mert egy gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk, és az uralom az ő vállán lészen, és hívják nevét: csodálatosnak, tanácsosnak, erős Istennek, örökkévalóság atyjának, békesség fejedelmének! Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége a Dávid trónján és királysága felett, hogy fölemelje és megerősítse azt jogosság és igazság által mostantól mindörökké. A seregek Urának buzgó szerelme mívelendi ezt!" (Ésa 9:6-7).
Elfogadván az emberi létformát, Krisztus olyan alázatot tanúsított, mely a mennyei lények csodálatára van. Az emberré válás elfogadása nem lett volna megalázó, ha azt megelőzően Krisztus élete nem lett volna oly dicsőséges. Gondoljuk át és értsük meg, hogy Krisztus királyi palástját, koronáját és parancsnokságát tette félre azért, hogy istenségét emberi formába öltöztesse, s így ott érje el az embereket, ahol azok elérhetőek voltak, s hogy erkölcsi erővel ruházza fel őket arra, hogy Isten fiai és leányai legyenek. Hogy megváltsa az embert, Krisztus engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszt haláláig.
Isten Fiának emberi formában való megjelenése számunkra maga a mindenség! Olyan arany kötél ez, mely egybeköti lelkünket Krisztussal, és általa az Atyával. Tegyük ezt tanulmányunk tárgyává! Krisztus valóságos ember volt. Emberré válásával bebizonyította alázatát. Ugyanakkor testben megjelent Isten volt. Amikor ehhez a tárgyhoz közeledünk, jól tesszük, ha figyelmezünk Krisztus Mózeshez intézett szavaira az égő csipkebokornál. "Oldd le a te saruidat lábaidról; mert a hely, amelyen állasz, szent föld" (2Móz 3:5). A kérdező alázatával és töredelmes szívvel kellene közelednünk ehhez a témához. Krisztus testtélételének témája gyümölcsöző terület, mely meg fogja jutalmazni az igazságért mélyre ásó kutatót.
A biztonságos, örök életre vezető ösvény útmutatója a Biblia. Isten az igazság vonzó megírására késztetett embereket, hogy annak gyakorlása által a befogadók erkölcsi erőt nyerjenek ahhoz, hogy a legtanultabb elmék között is megállják helyüket. Mindazok gondolkodása gyarapodni fog, akik a Bibliát teszik tanulmányuk tárgyává. A Szentírás minden másnál jobban növeli a felfogóképességet, és minden képességet új életerővel ruház fel. Az igazság nagyszerű, nemesítő alapelveit juttatja az elmékbe. Közeli kapcsolatba hoz minket a mennyel; bölcsességet, ismeretet és megértést nyújt.
Az értelem beszűkül és szegényessé válik, ha azt közhelyszerű dolgokkal és nem ihletett emberek írásaival tápláljuk. Ily módon nem ismerhetjük meg az örökkévaló igazság mélységes alapelveit. Az értelem öntudatlanul is azoknak a dolgoknak a befogadásához igazodik, melyek szokványosak számára. Az efféle dolgok meggyengítik az értelmi képességeket.
Isten akarata az, hogy kutassuk a Bibliát, az emberi elméletek felett álló tudomány forrását. Arra vágyik, hogy az ember ásson mélyre az igazság bányáiban, hogy hozzájuthasson azok értékes kincseihez. De túl gyakran emberi elméletek és bölcsességek kerülnek a Biblia tudományának helyére. Az ember újra próbálja szervezni Isten terveit. Meg akarja különböztetni a Biblia könyveit. Újításaik által némelyek hazugság alátámasztására használják a Bibliát.
Isten nem tette emberi gondolatok függvényévé az evangélium elfogadását. Az evangélium lelki eledelként szolgál, hogy kielégítse az ember lelki étvágyát. Pont azok tartották szükségesnek, hogy iskoláink diákjai sok írót tanulmányozzanak, akik a legkevesebb tudással rendelkeznek a Biblia nagy témáiról. A tanároknak kézbe kell venniük a Könyvek Könyvét és meg kell tanulniuk, hogy az evangéliumnak van hatalma arra, hogy igazolja saját isteni mivoltát az alázatos, töredelmes lélek előtt.
Az evangélium Isten hatalma és bölcsessége. Krisztus isteni jellemről tett bizonyságot a földön, és a tőle kapott evangéliumot követői számára tanulmányozás tárgyává kell tenni az iskolákban, hogy a tanárok, a gyerekek és az ifjúság megismerjék az egyedül igaz és élő Istent, hitüknek, szeretetüknek és imádatuknak tárgyát. Az Igét tisztelet és engedelmesség illeti. Azt a könyvet kell erőforrásunkká tennünk, mely tartalmazza Krisztus életének, munkájának, tanainak, szenvedéseinek és végső diadalának leírását. Azért van részünk az iskolaélet kiváltságában ezen a földön, hogy alkalmassá váljunk a magasabb szintű életre - a magasabb iskola magasabb szintű képzésére, ahol Isten vezetése alatt tanulmányainkat örökkévaló korokon át fogjuk folytatni. (The Youth's Instructor, 1898. október 13.)