Világos kijelentésünk van arról, hogy Sátán munkálkodik az engedetlenség fiaiban. Nemcsak bejárása van elméjükbe, hanem dolgozik tudatos és nem tudatos befolyásuk által, hogy másokat is ugyanabba az engedetlenségbe vonjon. Ha a gonosz angyaloknak ilyen hatalmuk van az engedetlen emberek felett, akkor milyen hatalmuk van a jó angyaloknak azok felett, akik engedelmességre igyekeznek? Amikor Jézus Krisztusba helyezzük bizalmunkat, és engedelmesség által az igazságra törekszünk, akkor Isten angyalai munkálkodnak szívünkben, hogy igazságra segítsenek...

Angyalok mentek Urunk szolgálatára a megkísértés pusztájába. Mennyei angyalok vették körül Őt minden időben, amikor a sátáni támadásoknak ki volt téve. Ezek a támadások kegyetlenebbek voltak, mint amivel ember valaha is találkozott. Az emberiség jövője forgott kockán. E csatában Krisztus még csak meg sem fogalmazta szavait. Arra hagyatkozott, ami "meg van írva" (Mt 4:4). E harcban Krisztusra olyan teher nehezedett, melyet egyikünk sem fog átélni. Az élet és a sötétség fejedelme szörnyű küzdelemben találkozott, de Sátán semmilyen előnyre nem tudott szert tenni. Nem tettetett, hanem valódi kísértések voltak. Krisztus "szenvedett, maga is megkísértetvén" (Zsid 2:18). A helyszínen lévő mennyei angyalok magasba tartották a zászlót, hogy Sátán ne léphesse át korlátait és ne győzhesse le Krisztus emberi természetét.

Az utolsó kísértésben Sátán az egész világot és annak dicsőségét ajánlotta fel Krisztusnak, ha imádni fogja őt, akit állítása szerint Isten küldött. Ekkor Krisztusnak ki kellett adnia parancsát. Hatalmat kellett gyakorolnia minden sátáni erő felett. Az isteni természet átvillant az emberin és Sátán ellenkezés nélkül visszahőkölt. "...Eredj el Sátán - mondta Krisztus -, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj" (Mt 4:10).

Ennyi elég volt. Sátán nem mehetett tovább. Angyalok mentek a Megváltó szolgálatára. Enni adtak neki. Emberi értelem nem képes felfogni ennek a harcnak a komolyságát. Az egész emberiség és maga Krisztus volt a tét. Ha Krisztus csak egy szóval is elismert volna valamit, Sátán a sötétség fejedelme magáénak vallhatta volna a világot, és megkezdhette volna uralmát. A küzdelem végét jelezve egy mennyből jövő angyal jelent meg Krisztus előtt. Az emberi erő elfogyott, de a menny örök győzelemről énekelt.

A Sátán elleni küzdelemben minden ember megkaphatja azt a segítséget, amivel Krisztus rendelkezett. Nem szükséges elbuknunk. Több, mint győztesek lehetünk Ő általa, aki szeretett minket és életét adta értünk. "Mert áron vétettetek meg..." (1Kor 6:20). Milyen áron! Isten Fia emberként ugyanazokkal az ellenállhatatlannak látszó kísértésekkel küzdött, melyek az embereket érik - az étvágy kielégítése, magabiztosan olyan útra térni, amelyet nem Isten választott számunkra, e világ istenének imádása; s mindez azért, hogy az örökkévaló örömöt feláldozzák az élet csábító élvezetei miatt. Mindenki kísértetik, de a Biblia kijelenti, hogy nem kísértethetünk feljebb, mint azt elszenvedni tudnánk. Visszaverhetjük és legyőzhetjük a ravasz ellenséget.

Mindenki elnyerheti a mennyet és elkerülheti a poklot. Az angyali seregek készen állnak, hogy a megpróbált és megkísértett lélek segítségére jöjjenek. A végtelen Isten Fia kiállta a próbát értünk. A Kálvária keresztje mindenki számára világosan látható. Amikor elhangzik az ítélet, és az elveszettek átadatnak, hogy elszenvedjék Isten iránti tiszteletlenségük és engedetlenségük büntetését, senkinek nem lesz mentsége. Senkire nézve nem szükségszerű, hogy elvesszen. Mindenki maga dönti el, hogy fejedelméül Krisztust vagy Sátánt választja. Minden ember részesülhet abban a segítségben a megpróbáltatás idején, amiben Krisztusnak része volt. A kereszt bizonyítéka annak, hogy senkinek sem szükségszerű elvesznie, és hogy minden ember számára óriási segítség áll rendelkezésre. Választásunkon áll, hogy győzünk-e a sátáni seregek felett, vagy pedig annak erőihez csatlakozva, Isten munkájának ellenlábasaivá válunk.

Van közbenjárónk, aki esedezik értünk. A Szentlélek pedig szüntelenül figyelemmel kíséri tetteinket. Értsük meg, hogyha gyakorlati életünk Isten szerinti lenne, akkor az igazságot Jézus igazságaként mutathatnánk be az embereknek. Az angyalok a mennyet és a földet állandó összeköttetésben tartó küldöttként járnak föl s alá. Ezek a küldöttek minden lépésünket figyelemmel kísérik. Mindenkor készen állnak a gyengeségekkel küszködők megsegítésére. Az isteni gondviselésnek megfelelően, a testi és a lelki veszélyektől egyaránt óvják az embert. Amikor az angyalok munkája eredményeként valaki enged a Szentlélek lágyító, szelídítő befolyásának, a mennyben öröm van. Maga Jézus is énekben örvendezik.

Az emberek túlságosan nagy dicsőséget tulajdonítanak maguknak, holott munkájukban a mennyei angyalok támogatják őket, és ez az Isten terve szerinti együttműködés az, ami megtérést és megszentelődést eredményez az ember életében. Ha az angyalok dicsősége nem lenne elfátyolozva emberi gyengeségünknek megfelelően, akkor szolgálatuk nem lenne elhordozható számunkra. A világosság angyalait körülvevő mennyei dicsőség fénye megemésztené a földi halandók életét. Angyalok csiszolják az emberi értelmet, s ezt a feladatot Isten jelölte ki számukra. Értékes emlékeket idéznek fel gondolatainkban, mint ahogy tették ezt a sziklasírnál lévő asszonyok esetében.

A természetünk megújítására kidolgozott mennyei tervben teremtett közvetítők működnek közre, hogy az engedetlenség gyermekeiben engedelmességet munkáljanak. A mennyei sereg védelmében mindazok részesülhetnek, akik Isten terve szerint munkálkodnak és élnek. Kérjük komoly, töredelmes imában a mennyei seregek segítségét! A világosság és az erő láthatatlan seregei együtt fognak működni az alázatos és szelíd emberekkel (116. Levél, 1899).

Amíg Sátán arra használ embereket, hogy másokat kísértésbe sodorjanak, addig Isten angyalai olyanokkal kívánnak együttműködni, aki által megszabadíthatják a kísértésben lévőket. Az angyalok olyan embereket keresnek, akik hajlandók Krisztus oldalán munkálkodni, mert Krisztushoz való tartozásuk tudata készteti őket. Az ilyenek átérzik, hogy a megkísértetteknek szükségük van az ő munkájukra, és Krisztus rátekint azokra, akik mellett mások elhaladnak, akiket semmibe vesznek, megsebeznek, akik a halál küszöbén állnak. Jézust megszomorítja azoknak az embereknek a ridegsége, akik nem gyakorolják azt a hitet, amit a szeretet vezérel, mely megtisztítja a lelket.

Isten angyalai azokkal és azok által fognak dolgozni, akik készséggel működnek együtt a mennyei küldöttekkel egy lélek halálból való megmentéséért, valamint bűnök sokaságának az elfedezéséért, mely elgondolkoztatja őket saját helyzetükről, nehogy ők is megkísértessenek.

A betegnek, nem pedig az egészségesnek van szüksége orvosra. Amikor munkád azok felé irányul, akiknek nincs rá szükségük, és éppen azokat hagyod figyelmen kívül, akik áldást meríthetnének szavaidból és tetteidből, akkor nem a Krisztus hasonlatossága szerint alakítasz jellemet (70. Levél, 1894. - Notebook Leaflets, Christian Experience, No. 15).