Krisztus a mi Igazságunk

A jelenlegi üzenet - a hit általi megigazulás - Istentől jövő üzenet. Isteni jelleget hordoz, mivel gyümölcse szentségre vezet. Attól tartunk, hogy némelyek, akiknek pedig nagy szükségük lett volna az eléjük tárt drága igazságra, nem részesültek annak kiváltságából. Nem nyitották meg szívük ajtaját, hogy mennyei vendégként üdvözöljék Jézust, s így nagy hiányt szenvedtek. Nagyon szűk ösvényen kell járnunk. Minden lépésnél ott van a kereszt. Meg kell tanulnunk hit által élni, és akkor a legsötétebb órákat is az Igazság napjának áldott sugarai fogják beragyogni.

Nem vagyunk biztonságban, ha nem kutatjuk naponta a Szentírást világosságért és ismeretért. A földi áldások nem érhetők el fáradozás nélkül. El tudjuk képzelni, hogy lelki és mennyei áldásokban lehet részünk elszánt törekvések nélkül? Az igazság bányáiban dolgozni kell! A zsoltáríró ezt mondja: "A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, és oktatja az együgyűeket." (Zsolt 119:130.) Nem szabad távol tartanunk életünktől Isten Igéjét. Forgassuk elménkben, fogadjuk örömmel szívünkbe - őrizzük, szeressük és engedelmeskedjünk neki! Sokkal több ismeretre van szükségünk. Világosságra van szükségünk a megváltás tervét illetően! Nincs százból egy, aki értené magának a Biblia igazságát ebben a kérdésben, mely jelenlegi és örök jólétünk szempontjából olyan fontos! Amikor világosság kezd ragyogni, hogy megvilágítsa a megváltási tervet az emberek előtt, az ellenség teljes buzgósággal dolgozik, hogy elzárja a világosságot az emberek szívétől. Ha tanulásra szomjas, alázatos lélekkel jövünk Isten Igéjéhez, akkor a téveszmék salakja megsemmisül és az igazság ékköveit, melyek régtől rejtve voltak szemünk elől, fel fogjuk fedezni.

Nagy szükség van arra, hogy Krisztust prédikáljuk mint a reménység és megváltás egyedüli forrását. Amikor a hit általi megigazulás tana elhangzott a Rome-i összejövetelen, az sokak számára olyan volt, mint a víz a szomjas utazónak. Értékes gondolatnak tűnt, hogy Krisztus igazsága nekünk tulajdoníttatik, nem azért, mert érdemünk van rá, hanem mert Isten adja azt nekünk ingyen ajándékként. (The Review and Herald, 1889. szeptember 3.)

Amikor Krisztus igazságába öltöztetünk, nem fogunk vágyni a bűnre, mert Krisztus együttműködik velünk. Követhetünk el hibát, de gyűlölni fogjuk azt a bűnt, ami Isten Fiának a szenvedéseit okozta. (The Review and Herald, 1890. március 18.)

Hatalmas igazságok rejlenek régtől a téveszmék szemétje alatt, s ezeknek fel kell tárulniuk az emberek előtt. A hit általi megigazulás tanát sokan szem elől tévesztették azok közül, akik azt vallották, hogy hisznek a harmadik angyal üzenetében. A kegyeskedő fanatikusok nagy szélsőségekbe estek ezen a ponton. Nagy buzgósággal tanították, hogy "csak higgy Krisztusban és üdvözülsz. Az Isten törvényére nincs szükség." Ez nem a Szentírás tanítása. Az efféle hitnek nincs alapja. Ez nem az igazság drágaköve, amelyet Isten erre az időre adott népének. Ez a tanítás őszinte lelkeket vezet félre. Isten Igéjének világossága feltárja azt a tényt, hogy a törvényt hirdetni kell. Krisztust a magasba kell emelni, mert Ő a Megváltó, aki megbocsátja a törvényszegést, hamisságot és bűnt, de semmiképpen nem menti fel a bűnös és a bűnbánatot mellőző lelket. (The Review and Herald, 1889. augusztus 13.)

Csodálatos összejöveteleink vannak. A Minneapolisban tapasztalt lelkület nincs itt. Minden összhangban történik. Sok küldött van jelen. A reggel öt órai összejövetelen sokan vannak; az alkalmak jók. Minden bizonyságtétel, amit én is hallottam, felemelő volt. Azt mondják, hogy az elmúlt év volt életük legjobb éve. Az Isten Igéjéből ragyogó világosság - a hit általi megigazulás, Krisztus a mi igazságunk - tiszta és egyértelmű volt. A tapasztalatok nagyon érdekesek voltak.

Kettő kivételével minden reggeli összejövetelen jelen voltam. Nyolc órakor Jones testvér beszél a hit általi megigazulásról, melyet nagy érdeklődés kísér. Növekedés tapasztalható a hitben, az Úr és Megváltó Jézus Krisztus ismeretében. Sokaknak nem volt lehetőségük korábban hallani erről a tárgyról, de most befogadják és nagy falatokat kapnak az Úr asztaláról. A beszélők egyetemes bizonyságtétele az volt, hogy a világosságnak és igazságnak a népünkhöz küldött üzenete erre az időre szól, és bárhová mennek a gyülekezetekben, a világosság, a felüdülés és Isten áldása minden bizonnyal jelen van.

Bőséges lelki eledelek ünnepe ez és örvendezünk, amikor látjuk a lelkeket ahogyan megragadják az igazságot. Jézusra, hitünk szerzőjére és bevégzőjére tekintünk. Krisztus a nagyszerű példánk. Jellemének a mi jellemünkké kell válnia. Benne van minden kiválóság. Az embertől és minden más példától elfordulva, fedetlen fővel szemléljük Jézust minden Ő dicsőségében. A hallgatók gondolatait Jézus kiválóságának hatalmas és lebilincselő volta tölti ki. Minden más téma jelentéktelenné válik, valamint az erkölcsi nevelés minden olyan jellege megsemmisül számukra, mely nem a Jézus hasonlatosságára indítja elő őket. Olyan magasságokat és mélységeket látok, melyeket elérhetünk, ha elfogadjuk a világosság minden sugarát, s közben előbbre lépünk az egyre nagyobb igazságokra. A vég közel van; Isten óvjon meg attól, hogy ebben az időben álomba merüljünk.

Olyan hálás vagyok, hogy láthatom szolgáló testvéreinket saját maguk számára kutatni a Szentírást. Nagyon hiányzott a mély igetanulmányozás és az elmének az igazság drágaköveivel való megtöltése. Milyen sokat veszítünk mindnyájan, amiért nem vesszük a fáradságot arra, hogy isteni vezetésért imádkozva kutassunk, s így megértsük Isten szent Igéjét!

Hiszem, hogy határozott előrelépés lesz népünk körében, elszántabb törekvés arra, hogy lépést tartson a harmadik angyal üzenetével. (10. Kézirat, 1889.)

Kutassa mindenki a Szentírást úgy, mint soha azelőtt, ha azt állítja, hogy az Úr hamarosan eljön. Sátán eltökélt szándéka, hogy minden lehetséges eszközt kipróbáljon; sötétségben tartsa a lelkeket és elhomályosítsa az elméket azoknak az időknek a veszélyeire nézve, melyekben ma élünk. Minden hívő vegye kézbe Bibliáját komoly imádsággal, hogy a Szentlélek világosítsa meg számára az igazságot, hogy többet tudjon Istenről, és Akit elküldött, Jézus Krisztusról. Kutassátok az igazságot elrejtett kincsként! Okozzatok csalódást Sátánnak! A próba ideje közel van, mert a harmadik angyal hangos kiáltása máris megkezdődött Krisztus, a bűnbocsátó Megváltó igazságának kinyilatkoztatásával. Ez a kezdeti fénye annak az angyalnak, melynek dicsősége betölti majd az egész földet. Magasra kell emelniük Jézust mindazoknak, akik hallották a figyelmeztető üzenetet. Be kell mutatniuk Őt az árnyékképekben, a szimbólumokban, a próféták kinyilatkoztatásaiban, a tanítványoknak adott feltáró tanításokban és a nagyszerű csodákban, melyeket az emberek fiaiért vitt véghez. Kutassátok az Írásokat, mert azok tesznek Róla bizonyságot!

Ahhoz, hogy megállhassatok a nyomorúság idején, meg kell ismernetek Krisztust és élnetek kell az Ő igazságával, melyet a bűnbánó bűnösnek tulajdonít. (The Review and Herald, 1892. november 22.)

Krisztus által a megbékélés mellett helyreállítás is történt az emberért. A Kálvária keresztje átívelte a bűn okozta szakadékot. Jézus teljesen megfizette a váltságot, s így a bűnös bűnbocsánatot nyerhet, a törvény igazsága pedig helyreáll. Mindenki Krisztushoz jöhet és bűnbocsánatot nyerhet, aki hiszi, hogy Ő az engesztelő áldozat. Krisztus érdeme lehetőséget nyitott az Isten és az ember közti érintkezésre. Isten gyermekének fogadhat engem, én pedig szerető Atyámnak tartva Őt, örvendezhetek Benne. Mennyei reményeinket egyedül Krisztusra alapozhatjuk, mert Ő a mi helyettesünk és kezesünk.

Áthágtuk Isten törvényét, és a törvény cselekedetei által egy test sem igazulhat meg. Az ember legjobb törekvései is értéktelenek, ha azok saját erőből valók, és nem tudnak eleget tenni a megszegett szent és igaz törvény kívánalmainak. Krisztusban való hit által azonban, Isten Fia mindenre elegendő igazságáért folyamodhat. Krisztus - emberi természetben - eleget tett a törvény követelményeinek. A bűnös helyett elhordozta a bűn átkát, áldozatot hozott érte, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Az őszinte hit megragadja Krisztus igazságát és a bűnös győzelemre jut Krisztussal, mert isteni természet részesévé lett, s így életében az isteni és az emberi természet eggyévált.

A lehetetlent kísérli meg az, aki saját cselekedetei - a törvény betöltése - által próbálja elérni a mennyet. Az ember engedelmesség nélkül nem üdvözülhet, de cselekedetei nem lehetnek saját erejéből valók. Krisztusnak kell munkálnia benne mind az akarást, mind a véghezvitelt jókedvéből. Ha az ember képes lenne saját tettei révén megmenteni magát, akkor lehetne valami saját magában, amiben örvendezhet. Káin áldozata az embernek azt a törekvését példázza, amit saját erejéből próbál tenni üdvössége érdekében. Mindent, amit az ember Krisztus nélkül tenni képes, azt önzés és bűn szennyezi be; ami viszont hit által történik, az elfogadásra talál Istennél. Lelki fejlődésben van részünk akkor, amikor Krisztus érdemein keresztül törekszünk a menny elérésére. Jézusra mint hitünk szerzőjére és bevégzőjére tekintve győzelemről győzelemre jutunk, mert Isten kegyelme Krisztus által tette lehetővé teljes megváltásunkat.

Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Az élő hit képessé teszi az embert arra, hogy megragadja Krisztus érdemeit, lehetővé teszi számára, hogy hatalmas vigaszt és megelégedést merítsen a megváltási tervből. (The Review and Herald, 1890. július 1.)