Krisztus, isteni Bűnhordozónk

Bűnbánatunkhoz nincs szükség arra, hogy Lutherhez hasonlóan cellába vonuljunk vezekelni bűneinkért, azt gondolván, hogy így nyerhetjük el Isten tetszését. A kérdés így hangzik: "Kedvét leli-e az Úr ezernyi kosokban, vagy tízezernyi olajpatakokban? Elsőszülöttemet adjam-e vétkemért, vagy méhem gyümölcsét lelkemnek bűnéért?! Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó és mit kíván az Úr tetőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel." (Mik 6:7-8.) A zsoltárszerző pedig így szól: "A töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg" (Zsolt 51:19.) János ezt írja: "Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minden hamisságtól." (1Jn 1:9.) Ha nem részesültünk bűnbocsánatban, annak egyedüli oka az lehet, hogy vétkességünket és kegyelemre való szükségünket nem ismertük be az előtt, akit a mi bűneink sebeztek meg és feszítettek keresztre. A lélek mélyéről feltörő bűnvallomás mindenképp eltalál a szánakozó isteni szívhez, mert az Úr közel van a bűnbánó lélekhez és megváltja a töredelmes szívűeket.

Nagyot tévednek azok, akik azt gondolják, hogy a bűnvallomás megfosztja őket méltóságuktól és gyengíti az embertársaikra gyakorolt befolyásukat. E hibás elgondoláshoz ragaszkodva sokan, noha látják vétkeiket, mégsem vallják meg azokat, s inkább figyelmen kívül hagyják a másoknak okozott rosszat. Ezzel megkeserítik saját életüket és mások életét is beárnyékolják. Nem fogja bántani a méltóságod, ha megvallod bűneidet. Nincs szükség az efféle álméltóságra. Ess a sziklára és törj össze, és Krisztus valódi, mennyei méltóságot ad neked. Büszkeség, önbecsülés vagy önigazultság senkit ne válasszon el a bűnvallomástól, hogy ne veszítse el az ígéretet, mely szerint: "Aki elfedezi az ő vétkeit, nem lesz jó dolga; aki pedig megvallja és elhagyja, irgalmasságot nyer." (Péld 28:13.) Semmit ne tarts vissza Istentől, és hibáid megvallását a testvéreid irányába se hanyagold el. "Valljátok meg bűneiteket egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok" (Jak 5:16). A végső elszámolás napján a bűnösöknek sok megvallatlan bűnnel kell szembesülniük. Sokkal jobb most szembesülni a bűnökkel, megbánni és elhagyni azokat, amíg engesztelő áldozatunk, Krisztus közbenjár értünk. Ne hanyagold el Isten akaratának megismerését e tekintetben! Lelked egészsége és mások üdvössége múlik állásfoglalásodon. "Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. Minden gondotokat őreá vessétek, mert néki gondja van reátok" (1Pt 5:6-7). Az alázatos és megtört szív tudja értékelni Isten szeretetét és a Kálvária keresztjét. Hatalmas áldásban lesz része annak, aki eleget tesz azoknak a feltételeknek, melyek által elnyerheti Isten jóakaratát.

Át kell adnunk szívünket Istennek, hogy megújítson, megszenteljen és képesítsen bennünket a mennyben való lakozásra. Nem várhatunk valami különleges alkalomra! Ma kell elutasítanunk a bűn szolgaságát! Ma kell átadnunk magunkat Istennek! Ne gondold, hogy bűneidet elhagyhatod apránként! Hagyd el az átkozott dolgot egyszerre! Gyűlöld azokat a dolgokat, melyeket Krisztus gyűlöl és szeresd azokat, amelyeket Ő szeret. Halála és szenvedése által nem tette-e lehetővé a bűnből való megtisztulást? Amikor felismerjük bűnösségünket és a sziklán összetörünk, az örökkévaló karok körülfognak bennünket és Jézus közelségébe kerülünk. Szeretete megindítja szívünket, s utálattal fordulunk el saját igazságunktól. Jöjjünk közel a kereszthez! Minél jobban megalázzuk magunkat, Isten szeretete annál dicsőségesebbnek tűnik majd. Krisztus kegyelme és igazsága nem használhat azoknak, akik egészségesnek és jónak vélik magukat, ezért elégedettek saját állapotukkal. Nincs hely Krisztus számára abban a szívben, mely nem ismeri fel az isteni világosságra és segítségre való rászorultságát.

Jézus mondja: "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyeknek országa." (Mt 5:3.) Isten kegyelme hatalmas, s mi nagy mértékben részesülhetünk lelkéből és erejéből. Ne tápláld magad az önigazultság polyváján, hanem menj az Úrhoz, aki a legjobb ruhába öltöztethet téged, és nyitott karokkal vár. Krisztus így fog szólni: "Vegyétek le róla a szennyes ruhákat... és ünnepi ruhákba öltöztetlek téged!" (Zak 3:4.)

Várnunk kellene-e addig, amíg megtisztulunk? - Nem! Krisztus ígéretet tett, hogy "ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól" (1Jn 1:9). Istenről Igéjén keresztül juthatsz meggyőződésre. Nem kell csodálatos érzésekre várnod ahhoz, hogy elhidd, Isten meghallgatott. Érzések nem szolgálhatnak ismérvként, mert azok olyan változékonyak, mint a felhők. Hited alapjának szilárdnak kell lennie. Támaszkodj bátran Isten Igéjére, mely végtelen hatalommal bír! "Kérjetek, és adatik néktek" - mondta Jézus. Tekints a keresztre! Nem mondta-e Jézus, hogy Ő a te közbenjáród? Nem mondta-e, hogyha bármit kérsz az Ő nevében, meg fogod kapni? Ne támaszkodj saját jóságodra és jócselekedeteidre! Add át magad az Igazságosság Napjának és hidd, hogy Krisztus elvette bűneidet és neked tulajdonította igazságát!

Jézus, az isteni közbenjáró nevében bűnbánattal jöjj Istenhez, a kegyelmes és megbocsátó Atyához! Hidd, hogy Isten ígérete szerint fog cselekedni! Az Isten áldására vágyakozók kopogtassanak és várakozzanak a kegyelem királyi székénél szilárd bizonyossággal, így szólván: "Uram, megígérted, hogy mindenki, ‚aki kér, kap, aki keres, talál, és aki kopogtat, annak megnyittatik'". Az Úr arra vágyik, hogy mindazok, akik keresik Istent, higgyenek abban, akinek mindenre van hatalma.

Az Úr hétköznapi példával szemlélteti, hogy Isten mennyire készséges meghallgatni és megválaszolni kéréseinket. Így szól: "Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, követ ád néki? És ha halat kér, vajon kígyót ád-e néki? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!" (Mt 7:9-11.) Az Atya segítőkészségét bemutatván Krisztus a szülő gyermeke iránt érzett természetes szeretetével érvel. Melyik apa tudna elfordulni kenyeret kérő fiától? Ne kisebbítsük meg Istent azzal a gondolattal, hogy Ő nem veszi figyelembe gyermekei kéréseit. El tudunk képzelni egy szülőt, aki tréfából ígéretekkel felkelti gyermeke vágyait, csak azért, hogy később csalódást okozzon neki? Ha az apa jó és tápláló eledelt ígér gyermekének, ad-e helyette követ? Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?! Az Úr biztosítja az őt kérőket arról, hogy meg fogják kapni a Szentlelket.

Krisztus egyesíti saját igazságát a bűnbánó, hívő bűnös vallomásával, hogy az elbukott ember imája jóillatként szállhasson az Atyához, és a hívő lélek részesülhessen Isten kegyelmében. Jézus így szól a reszkető, bűnbánó lélekhez: "Fogja meg erősségemet, kössön békét velem, békét kössön velem!" (Ésa 27:5.) "No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek mint a karmazsin, olyanok lesznek mint a gyapjú" (Ésa 1:18). Megengeded-e Istennek, hogy tanácskozzék veled? Mint hű teremtődre, rábízod-e lelked megőrzését? Ha igen, akkor gyere és élj az Ő orcájának világosságában! Imádkozz Dávidhoz hasonlóan: "Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál." (Zsolt 51:9.) Vedd szívedre Jézus vérét hit által, mert egyedül az tehet téged fehérebbé a hónál! De ezt mondod: Bálványaim feladása összetöri szívemet a fájdalomtól. - Valóban, ha mindent fel akarsz adni Istenért, akkor a Sziklára kell esned és össze kell zúzódnod. Adj hát fel mindent Érte, mert ha nem törsz össze - értéktelen vagy.

Amikor elfordulsz a víztárolásra alkalmatlan repedezett kutaktól, és Jézus, közbenjáród nevében közvetlenül Istenhez jössz, azokat a dolgokat kérve tőle, melyekre szükséged van: akkor Jézus igazságossága a te igazságodként, erénye pedig a te erényedként fog feltárulni. Akkor megérted, hogy a megigazulás egyedül a Krisztusban való hit által lehetséges. Jézus megjelentette az Isten jellemének tökéletességét. Életében a szentség alapelvei nyilvánultak meg. Krisztus engesztelő vére által a bűnös kiszabadul a szolgaság és az ítélet alól. A bűntelen Helyettes és Jótálló tökéletessége által megfuthatja az Isten minden parancsának való engedelmesség pályáját. Krisztus nélkül - mindenkori bűnösként - a törvény ítélete alatt van, de Krisztusba vetett hit által igazzá lesz Isten előtt. (The Signs of the Times, 1892. december 12.)