Van aki azt hiszi, hogy legjobb lenne a gazdagok negyedeiben építenünk kórházainkat, mivel ez kedvező színben tüntetné föl munkánkat és biztosítaná kórházaink látogatottságát. Holott ebből az elgondolásból hiányzik a világosság. „Az Úr nem azt nézi, amit az ember.” (1Sárnuel 16:7) Az ember a külső látszatra néz, Isten pedig a szívet tekinti. Minél kevesebb előkelő épület áll intézményeink környékén, annál kevesebb bosszúságban lesz részünk. A gazdag háztulajdonosok közül sokan vallástalanok és tiszteletlenek. Gondolataik világiasak, idejüket világi szórakozás, mulatozás és hangos jókedv foglalja el. Pazarló öltözködés és fényűző élet emészti föl gazdagságukat. Nem szívesen látják otthonaikban a mennyei hírnököket. Istent messzire óhajtják tudni. Nehéz az embernek alázatot tanulni, de különösen nehéz a gazdagoknak és annak, aki mindent megenged magának Aki nem hiszi, hogy mindennel el kell számolnia Istennél, az én fölmagasztalásának kísértésébe esik. Azt képzelik, hogy ingatlanjaik és bankrészvényeik függetlenné teszik őket Istentől. Kevélyek, önteltek, s vagyonnal mérik az emberek értékét.
Sok gazdag akad, aki hűtlen intéző Isten szemében. Isten lopást látott ezek vagyonának megszerzésében és fölhasználásában. Elhanyagolják a leghatalmasabb tulajdonost, s gazdagságukat nem fordítják a szenvedők és elnyomottak helyzetének enyhítésére. Haragot halmoznak fel Isten haragjának napjára, mert Isten minden embert tettei szerint jutalmaz. Nem Istent imádják, hanem magukat bálványozzák. Gondolkozásukból kivetik az igazságot és a könyörületet, pénzéhséggel és versengéssel helyettesítik ezeket. Isten mondja: „Ne fenyítsem-e meg őket ezekért?” (Jeremiás 9:9)
Nem tetszene Istennek, ha ilyen környezetbe helyeznénk intézményeinket, akármilyen jelentősek is a látszólagos előnyök. Az önző gazdagok hatnak az emberekre, s az ellenség fölhasználná őket, hogy elállják előttük az utat. Azonfelül az istenfélelemnek és vallásos gyakorlatnak mindig ártalmas a rossz társaság. Ilyen társulások alááshatják az Istennek tetsző elveket. Az Úr nem akarja, hogy bármelyikünk Lót helyzetébe kerüljön, aki olyan helyen választott otthont, ahol ő is, családja is állandóan gonoszokkal érintkezett. Lót gazdagon ment Sodomába, de nincstelenül vezette ki őt az angyal míg a harag küldöttei várakoztak, hogy tüzes robbanásokkal emésszék meg a sok jóval megáldott várost; eltöröljék bájoló szépségét, üressé és pusztává tegyék az Isten által gyönyörűnek teremtett helyet.
Ne helyezzük kórházainkat a gazdagok lakhelyei közé, ahol betolakodónak, szemet sértő látványnak tekintik, s megszólják azokat, mert a szenvedők minden osztályát befogadják. A tiszta és szeplőtlen vallás egyetlen családdá teszi Isten gyermekeit, akik Krisztusban Istenhez kapcsolódnak. A világ lelkülete viszont kevély, részrehajló és zártkörű.
Amikor építünk, tartsuk magunkat távol a világ nagyjaitól. Hadd keressék azzal a szükséges segítséget, hogy csöndesebb helyekre vonulnak félre barátaiktól. Nem járunk Isten tetszése szerint, ha olyanok szomszédságába építjük kórházainkat, akik költekezőn ruházkodnak és élnek, akik a nagy hivalkodást rendezőkhöz vonzódnak.