Munkásainkat legelőször tanítsuk meg az Istentől való függés leckéjére. Mielőtt bármiben eredményesek lennének, egyénenként tanulják meg elfogadni Krisztus szavait: „Nélkülem semmit sem tehettek!”

Az igazságosság, szentség gyökere az istenfélelemből ered. Az ember csak addig cselekszik igazságosan, míg hisz Istenben, s élő összeköttetést tart vele. Amint a mező virágainak gyökere a földben van, amint megkívánja a levegőt, harmatot, záporokat és napsütést, nekünk is úgy kell nyernünk Istentől, ami a lélek életét szolgálja. Csakis Isten jellemében való részesedés által nyerünk erőt törvényei megtartására. Se gazdag, se szegény, se tapasztalt, se tapasztalatlan – senki sem képes következetesen, tisztán és erővel telten élni felebarátjai előtt, hacsak élete Krisztus által az Istenben nincs elrejtve. Minél szélesebb körű a kapcsolat az emberekkel, annál szorosabb legyen a szív Istennel való közössége.

Az Úr utasított, hogy kiadóink tanítsák alkalmazottaikat vallásos téren. Ez végtelenül fontosabb, mint a pénzügyi nyereség. A munkások lelki jóléte a legfőbb szempont. Minden reggel szakítsatok időt imával kezdeni a napot. Ne gondoljátok, hogy ez elpazarolt idő. Olyan idő ez, mely végtelen korokon át megmarad. Ezzel köszönt be a siker és lelki győzelem. A gépek engedelmeskedni fognak a Mester keze érintésének. Igazán érdemes Isten áldását kérnünk. A munka csak akkor folyik rendes mederben, ha helyesen fogunk hozzá. Mielőtt az Úr hathatósan fölhasználná a munkást, kezének előbb meg kell erősödnie, szívének megtisztulnia.

Ha hűséges keresztény életet élnénk, lelkiismeretünk életre kelne az Isten szavával való állandó érintkezéstől. Nincs áldásunkra az összes értékes kincs, melyet Isten végtelen áron rendelkezésünkre bocsátott; nem erősíthetnek meg, s nem eredményezhetnek lelki növekedést, ha nem tesszük magunkévá őket. Isten igéjét meg kell ennünk, föl kell szívnunk szervezetünkbe, hogy vérünkké váljék.

Jöjjenek össze kis csoportok, este, délben vagy kora reggel Biblia tanulmányozásra. Tartsanak imaórákat, imádkozzanak, hogy a Szentlélek erősítse, világosítsa és szentelje meg őket. Isten ezt akarja elérni minden munkás szívében. Ha magatok nyitjátok meg az ajtót, hogy befogadjátok őt, gazdag áldásban lesz részetek. Gyülekezeteitekben angyalok lesznek jelen. Az élet fájának leveleivel fogtok táplálkozni. Ezekben az értékes órákban, mikor Isten áldását keresitek, mily bizonyságtételeket tehettek a munkatársaitokkal alkotott meghitt barátságról! Ez több megnyugvást, örömet ad, mint a gyülekezetben játszott hangszerek kellemes hangja. Krisztus be fog lépni szívetekbe. Csakis ezen az úton tudtok megmaradni rendíthetetlennek.

Sokan mintha azt gondolnák, hogy elfecsérelt idő, amit az Úr keresésére fordítanak. Holott mikor az Úr működik együtt az ember igyekezetével, mikor férfiak és nők együttműködnek vele, szembeszökő változás köszönt be a munkába és az eredményekbe. Akinek szívébe beragyognak az igazságosabb napjának tündöklő sugarai, a hangjával, értelmével és jellemével Isten Lelkének tevékenységét láttatja meg. A gépezet úgy működik majd, mintha megolajozták volna, mintha mesteri kéz irányítaná. Mikor a munkás lelke olajban részesül a két olajágtól, kevesebb lesz a súrlódás. Kedvesség, gyöngédség, szeretet és bátorítás alakjában a szent légkör másokra is kiterjed.

Istenfélő örömhírterjesztők lelkesen fáradozzanak az ipari tanulók megnyerésén. Gondosan tanítsátok őket az igazságra. Buzdítsátok őket a Biblia mindennapos tanulmányozására, s az oktató is olvasson és tanuljon velük.

Ha a Szentlélek irányításával tanulmányozzuk a Bibliát, egyre jobban megismerjük Krisztust. Ez képesíti az embert az élet minden ügyében különbséget tenni a helyes és a helytelen között. Ha kiadóink munkásai elérik ezt a tudást, s meggyökereznek az igazságban, akkor megtartják az Úr útját, igazságot és törvényt cselekszenek.

A kiadóinknál s Isten ügyének ágazataiban szent dolgokkal foglalkozóknak szellemi és erkölcsi erejük legnagyobb lendületét kell latba vetniük. Szüntelen tanulmányozzák, ne az emberek, hanem Isten akaratát. Minden munkájukban Isten kegyelmének kell fölszínre jönnie.

„Igyekvésekben ne lankadjatok, legyetek buzgó lelkűek: az Úr az, akinek szolgáltok.” (Róma 12:11) Legyünk szorgalmasak; de még valaminek kell a lendületességhez járulnia. Élő buzgalomnak Isten szolgálata iránt. Vigyünk mindennapi munkánkba odaadást, jámborságot, istenfélelmet. Ha enélkül dolgoztok, életetek legnagyobb tévedését követitek el. Meglopjátok Istent, miközben állítjátok, hogy neki szolgáltok.