A tévelygő gyülekezeti tagokkal kapcsolatban Isten népe kövesse pontosan a Megváltónak Máté tizennyolcban leírt utasításait.
Az ember Krisztus tulajdona, mert megváltotta végtelen áron s magához kötötte végtelen szeretettel, melyet az Atyával együtt tanúsít az ember iránt. Mily körültekintőn kell hát bánnunk egymással! A gyülekezeti tagoknak nincs joguk ösztöneiket, hajlamaikat követni a tévelygő tagokkal szemben. Még előítéleteiket sem szabad szellőztetni a tévedőkről, mert másokba oltják a gonoszság kovászát. Gyülekezeti tagok ne adják tovább a testvérekről szóló kedvezőtlen híreket. Tévedéseket és igazságtalanságokat követnek el, mert valaki nem követi az Úr Jézus utasításait.
Krisztus kijelentette: „Ha testvéred vétkezik ellened, menj s dorgáld meg négyszemközt.” Ne szólj másoknak a helytelenségről. Valakinek megmondod, az továbbadja, majd még tovább fut a hír. Növekedik, a gonosz gyülemlik, s az egész gyülekezet megsínyli az ügyet. Intézd el négyszemközt. Ez Isten terve. „Ne indulj fel a versengésre hirtelen, hogy azt ne kelljen kérdened, mit cselekedjek azután, amikor gyalázattal illet téged a te felebarátod. Ügyedet végezd el felebarátoddal: de másnak titkát meg ne jelentsd!" (Példa 25:8, 9) Ne hagyd, hogy testvéred vétkezzen, de ne is leplezd le mások előtt, mert csak növeled a nehézségeket és bosszúállásnak tűnteted föl a feddést. Indítsd őt jóra az Isten szavában kijelölt úton.
Ne hadd, hogy a neheztelés rosszindulattá érlelődjék. Ne engedd, hogy a seb elfertőzzön és mérgezett szavakban törjön ki, melyek megmérgezik azok értelmét, akik hallanak az ügyről. Ne engedd, hogy továbbra is keserű gondolatok töltsenek el téged, meg őt is. Menj el testvéredhez és beszélj vele alázatosan és őszintén.
A vétek jellege mit sem változtat Istennek a félreértések és személyes sérelmek rendezésére lefektetett tervén. Ha négyszemközt és Krisztus lelkületével beszélsz a tévedővel, az gyakran megszünteti a bajt. Krisztus szeretetével és megértésével szívedben menj a tévelygőhöz, s igyekezzél rendezni a dolgot. Érvelj vele nyugodtan és szelíden. Ne engedd, hogy haragos szavak hagyják el ajkadat, Föllebbezz jobb belátására s ne feledd, hogy „aki bűnöst térit meg tévelygő útjáról, lelket ment meg haláltól, és sok bűnt elfedez.” (Jakab 5:20)
Vidd el testvéredhez az elhidegülést gyógyító írt. Tedd meg, amit tudsz, segítésére. A gyülekezet békéjének és egységének kedvéért tartsátok ezt előjognak és kötelességnek. Ha hallgat rád, barátodnak nyerted meg.
Az egész menny szívén viseli a megbántott és a tévelygő közti párbeszédet. Ha a vétkes elfogadja a Krisztus szeretetével elmondott megrovást, ha beismeri vétkét, s bocsánatot kér Istentől és testvéreitől, mennyei napsütés tölti be szívét. Ha a viszály véget ért, helyreáll a barátság és bizalom. A szeretet feloldja, elmulasztja a vétkek okozta fájdalmat. Isten Lelke köt szívet a szívhez, s a mennyben örömének zendül a létrejött egység fölött.
Ha az így keresztény egységre lépett testvérek imáikkal Istenhez fordulnak, s elkötelezik magukat az igaz eljárásra, az irgalmasság szeretetére, s arra, hogy alázatosan járnak Istennel, gazdag áldásban lesz részük. Ha másokat is megbántottak, ne hagyják abba a bűnbánat, bűnvallomás és helyreállítás munkáját, hanem igyekezzenek jót tenni egymással. Ez Krisztus törvényének betöltése.
„Ha nem hallgat rád, végy magad mellé még egyet vagy kettőt, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék minden szó.” Végy magad mellé két lelki gondolkozású testvért, s beszéljetek a tévelygővel a helytelenségről. Lehet, hogy engedni fog testvérei egyesült felhívásának.
Ha látja, hogy a többiek egyetértenek az ügyben, világosság áradhat értelmére. Ha azokra sem hallgat, mit tegyünk? Tán a bizottság néhány tagja vegye magára a tévedő kizárásának felelősségét? „Ha azokra sem hallgat, mondd meg a gyülekezetnek.” (17. vers) A gyülekezet tegyen lépéseket a taggal kapcsolatban.
„Ha a gyülekezetre sem hallgat, legyen előtted olyan, mint a pogány és a vámszedő.” (17. vers) Ha nem hallgat a gyülekezetre, ha elutasítja a visszanyerésére irányuló összes fáradozást, akkor a gyülekezet vállán a felelősség, hogy kizárja őt a közösségből. Nevét akkor törölnünk kell a könyvekből.
A gyülekezet tisztviselője ne tanácsolja, a bizottság ne javasolja, a gyülekezet ne szavazza meg a vétkes kizárását, míg pontosan nem követték Krisztus utasításait. Ha az utasításokat követték, a gyülekezet tisztán áll Isten előtt. Hadd váljon nyilvánvalóvá a gonoszság igazi arculata, s távolítsuk azt el, nehogy tovább terjedjen. Kötelességünk megóvni a gyülekezet egységét és tisztaságát, hogy szeplőtlenül álljon Isten előtt, a Krisztus igazságos tetteibe öltözve.
Ha a vétkes megtér, s aláveti magát Krisztus fegyelmének, akkor még egy lehetőséget kell adnunk neki. De ha nem is tart bűnbánatot, ha kívül marad a gyülekezeten, Isten szolgáira kötelesség vár vele kapcsolatban. Buzgón törekedjenek bűnbánatra késztetni őt. Bármilyen súlyos volt a vétke, ha hajlik a Szentlélek szavára, ha bűnbánatot tart, bocsássunk meg, s kitárt karral fogadjuk vissza a nyájba. Testvérei buzdítsák a helyes útra, s bánjanak vele úgy, ahogy szeretnék, ha hasonló helyzetben velük bánnának. Majd ügyeljenek magukra, nehogy maguk is kísértésbe essenek.
„Bizony mondom néktek, folytatta Krisztus, amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lesz, és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lesz.” (18.vers)
Ez a megállapítás minden korra érvényes. Krisztus a gyülekezetre ruházta a hatalmat, hogy helyette cselekedjék. Ez Isten eszköze arra, hogy népe körében fenntartsa a rendet és fegyelmet. A gyülekezetre ruházta a hatalmat, hogy intézze jólétére, tisztaságára és rendjére vonatkozó kérdéseit. A gyülekezetre hárul a felelősség, hogy akik nem viselkednek méltóképpen, akik szégyent hoznak az igazságra, azokat kizárja a gyülekezetből.
Nagyfontosságú ügyek kerülnek elintézésre a gyülekezet elé. Isten szolgái, akiket népének irányítóivá rendelt, miután a rájuk eső részt megtették, vigyék az ügyet a gyülekezet elé, hogy a hozott határozatban egység legyen.
Az az Úr kívánsága, hogy követői nagy körültekintéssel bánjanak egymással. Emeljék föl, állítsák talpra, gyógyítsák egymást! De ne hiányozzék a gyülekezetből a helyénvaló fegyelem sem! A tagok tekintsék magukat iskolai tanulónak, akik magasztos hivatásukhoz méltó jellem kialakítását tanulják. Isten gyermekei készüljenek el idelenn, hogy majd odafönn találkozzanak a megváltottak családjával. Akik Krisztussal egyetértésben élnek, elvárhatják, hogy örökké éljenek a megváltottak családjában.
Isten ember iránti szeretete a szeretet különleges megnyilvánulása. Ez a szeretet könyörületből született, hiszen minden ember méltatlan. A könyörület tökéletlenséget föltételez abban, akire irányul. A bűn miatt az Úr tevékeny szolgálatba léptette a kegyelmet.
Lehet, hogy jellemed építésén sok munka vár elvégzésre, lehet, hogy durva kő vagy, melyet simára kell vágni és csiszolni, mielőtt betölthetné helyét Isten templomában. Azért ne lepődjél meg, ha Isten vésővel és kalapáccsal faragja le jellemed éles sarkait, míg csak el nem készülsz a neked szánt helyre. Ember ezt el nem végezheti; egyedül Isten képes rá. Nyugodt lehetsz, hogy egyelten fölösleges ütést sem mér rád. Minden ütés szeretetből fakad, örök boldogságod érdekében. Az Úr ismeri gyöngéidet. Helyreállításodon fáradozik, nem megsemmisüléseden.