A javak zavarba ejtő kérdése sokakat nyugtalanít. Sátán ámító és csábító terveivel újra meg újra eltorlaszolta a fejlődés útját. A gyülekezet nem állt az Istentől való függés alapzatán, hanem az ellenség kísértéseinek engedve olyan terveket próbált megvalósítani, melyek messze meghaladták a bevételt. A pénzt csak kevés helyre ruházták be. Ez megfosztotta a hittérítés területeit az őket megillető segítségtől. A munkát a maguk területén építették föl, így önző terveket követtek. Összegeket vettek föl az Úr kincstárából, feledve, hogy minden jövedelem az Úré, s hogy a szőlőskert többi részét is el kell látni. Az ilyenek olyan indokokkal hunyják be szemüket munkatársaik szükséglete előtt, melyeket nem szívesen látnak viszont az ítélet napján. Így ínséges mezők maradtak megmunkálatlanul. Hatalmas épületeket emeltek elhamarkodva, tekintet nélkül a költségekre, anélkül, hogy figyelembe vették volna, mennyibe kerül a torony fölépítése. Testvéreink adósságokat, csüggedést és zűrzavart zúdítottak az ügyre. Az új területeken pedig eltorlaszolták a fejlődés útját.

Némelyek értelmén az őrület egy fajtája lett úrrá, s arra vitte őket, hogy javakat használjanak föl a jövedelmezés bármi kilátása nélkül. Ha úgy használták volna föl a pénzt, ahogy azt az Úr jelezte, munkásokat támasztottak és képeztek volna ki a munkára, amelyet az Úr eljövetele előtt most végeznünk kell. Nem szabad emberi terveknek gúzsba kötni az Úr munkáját, hanem úgy végezzük, hogy az ő ügyét erősítse.

Helytelen tervekkel adósságokba keverték az ügyet. Ez többet ne forduljon elő. A mű vezetői legyenek óvatosabbak, ne engedjék Isten ügyét adósságok alá temetni. Senki se viselkedjék meggondolatlanul, elhamarkodottan, föltételezve, de anélkül, hogy bizonyos lenne benne, hogy minden rendben lesz.

Az indokolatlan izgalom, és a munka egyetlen helyének túlhangoztatása semmivel sem járul a munka egészének föllendítéséhez. Mikor valahol épületeket tervezünk, gondoljuk meg alaposan, hogy a többi helyen ugyanúgy kell a pénz a szükséges épületekhez. Az idő rövid, s bár építkeznünk kell, tegyük azt kellő tekintettel az Űr szőlőjének valamennyi tájára. Az építkezések vezetői legyenek megbízható, megszentelt értelmű emberek, ne pedig akik sietségükben, hogy szép épületet emeljenek, költséges beruházásokkal keltenek zavart a műben.

Isten nem a fejletlenség, hanem a rend és fejlődés szerzője. Akik fejleszteni kívánják az Úr országát, értelmes emberek módjára kétszer is fontolják meg az építkezést, Senki ne robogjon ferde elképzelésbe, mely szerint javakat kell lekötnünk, hogy bizonyságot tegyünk. Így szól az Úr: „'Nem szabad így költenünk a pénzt, mert ez emberek üdvösségének rovására megy.”

Ma tehát előttünk áll az önző igazgatás következménye, mint olyan emberek bölcsességének példája, akiknek értelme és szíve a Szentlélek irányítására szorult volna. Az Úrnak sok módja van azok próbálására és vizsgálására, akik keresztényeknek tartják magukat. Az Úr tévedhetetlen pontossággal követte nyomon az emberi bölcsességet. Kimutatta, hogy akik a múltban nagy dolgokat véltek véghezvinni, azoknak felülvizsgálat alá kell venniük a múltat. Lássák be, hogy nem a Szentlélek ihlette őket, sőt számos dologban visszautasították az Úr tanácsát! Ha az önvizsgálatot munkájuk elején tartották volna, amint az Úr utasította is őket, az Urat megszégyenítő szolgálat évei a szeretetszolgálat éveivé váltak volna. Minden házban, minden szív vizsgálja meg magát, máskülönben többen megértik majd, amint Saul, hogy pusztulás a sorsuk. Különösen vonatkozik ez a felelős tisztségek betöltőire. Azt mondja az Úr: „Nem munkálkodom együtt semmi önző elgondolással.” Mindenki keresse most az Urat. Isten népe nem állja ki a próbát, ha meg nem újhodik. Az Úr egyetlen önhitt embert sem bocsát be az igazaknak készített lakóhelyekre.

Népünk sehol, semmi körülmények között sem helyezheti összes javait egyetlen óriási, költséges kórházba. Ha sok embert zsúfolnak egyetlen helyre, ez nem kedvez sem a testi, sem a lelki gyógyulásnak. Amellett az ilyen intézmény létrehozása megrabolná a több helyeket, ahol kórházakat kellene fölállítanunk. Ahol munkához fogunk, van aki annyi javat szeretne lekötni terjedelmes építkezésekre, amennyit csak tud. De ez nem bölcs eszme. Mikor intézményt tervezünk valahol, gondoljunk a többi területre is. Legyünk takarékosak, hogy az ország más részében lakók is hasonló előnyhöz jussanak.