A délen tevékenykedő testvérekhez így szólnék: „Ne csüggedezzetek a mű jelenlegi erőtlensége miatt. Időnként vereséggel fenyegető nehézségekkel kell ugyan megküzdenetek, Isten segítsége mégis képessé tehet az előre haladásra.” Ha sorainkban mindenki tudná, hogy a régebbi időkben mily nehéz volt megalapozni a munkát, ahol mára a mű fontos központjai nőttek föl, akkor megtudnák, hogy bátorság kell szembeszállni a nem sok ígérettel kecsegtető, helyzettel, s égre emelt kézzel kiáltani: „Nem mondunk csődöt, s el sem csüggedünk.” Akik még nem akasztották ekéjüket új és kemény mezőkbe, nem tudják, milyen nehéz az úttörő munka. Ha megértenék Isten módszerét, nemcsak annak örvendenének, hogy messzire jutottunk, hanem a munka jövőjében is okot látnának az örvendezésre.

Testvéreim nincs okunk a csüggedésre! Nem ülünk tétlenül – vetjük a jó magot. Isten majd gondját viseli kikelti és bőséges aratást ad. Ne feledjétek, hogy, a lélekmentő vállalkozások közül jó néhány kezdetben súlyos nehézségekkel küzdve haladt előre.

Utasítást kaptam, hogy így szóljak hozzátok: haladjatok előre körültekintőn, tegyétek mindenkor, amit az Úr parancsol. Haladjatok bátran! Legyetek bizonyosak benne, hogy az Úr azokkal lesz, akik szeretik és szolgálják őt. Isten fáradozni, fog szövetségét megtartó népe javára. Nem tűri el, hogy szégyenné váljanak. Az Úr megtisztít mindenkit, aki átengedi neki magát, s a föld dicséretévé teszi őket. A világon semmi sem olyan becses előtte, mint gyülekezete. Nagy hatalommal tevékenykedik az alázatos és hűséges embereken át. Krisztus így szól ma hozzátok: „Veletek vagyok, együttműködöm hűséges, bízó törekvéseitekkel, s értékes győzelmet adok nektek. Mikor szolgálatomra szentelitek magatokat, megerősítelek. Mikor a bűnöktől és vétkektől halott lelkek fölrázásán fáradoztok, eredményessé teszlek.”

A szilárd hit és önzetlen szeretet legyőzi a nehézségeket, melyek a támadó hadviselés kerékkötőiként a kötelesség ösvényein támadnak. Mikor a lélekmentés munkájában a hittől ihletettek előretörnek, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el.

Biztosítalak benneteket, hogy ha a helyes utakon fáradoztok, Isten odahat, hogy ellenségeitek békében éljenek veletek. Támogatni és érősíteni fog titeket. Kössetek szövetséget Istennel, hogy jól őrködjetek szavaitok fölött. „Aki szavában nem vét, az tökéletes férfi, aki féken tudja tartani az egész testét is.” (Jakab 3:2) Ne feledjétek, hogy a bosszútól lihegő beszéd sosem hozza magával a győzelem tudatát. Krisztus szóljon belőletek. Ne veszítsétek el az abból származó áldást, hogy nem gondoltok gonoszt.

Ne feledjétek, hogy erőtök forrása az ima. A munkás nem lehet eredményes, amíg kapkodva imádkozik, majd elrohan, hogy valaminek gondját viselje, attól tartva, hogy elhanyagolták, elfeledték, azt. Istennek csak néhány elsietett gondolatot ad. Nem szakít időt az elmélkedésre, imára, s nem várja meg, míg az Úr megújítja testi és lelki erejét. Rövidesen fáradtság vesz erőt rajta. Nem érzi Isten Lelkének fölemelő, ihlető hatását. A Krisztussal való új élet nem eleveníti meg őt, nem csöndesíti le gondolkodását.

„Várjad az Urat, légy erős, bátorodjék szíved és várjad az Urat.” „Jó várni és megadással lenni az Úr szabadításáig.” (Zsoltár 27:14; Siralmak 3:26) Vannak, akik egész nap és késő estig dolgoznak, hogy elvégezzék, amit föltétlenül elvégzendőnek tartanak. Az Úr szánakozva tekint ezekre a fáradt, túlterhelt terhek hordozóira és így szól hozzájuk: „Jöjjetek énhozzám… én megnyugosztlak titeket.”

Isten munkásai izgalmakkal, kellemetlenségekkel és fáradtsággal találják szemben magukat. Olykor kétségek gyötrik őket, zaklatottak, csaknem a kétségbeesés határát súrolják. Mikor ez a nyugtalan idegesség telepszik rájuk, emlékezzenek Krisztus meghívására: „Jertek el… puszta helyre és pihenjetek meg egy kissé.” Az Úr „erőt ad a megfáradottnak és az erőtelen erejét megsokasítja.” (Ésaiás 40:29)

Nehézségek fognak támadni, melyek próbára, teszik hitedet és türelmedet. Állj bátran a nehézségek elé. Tekintsd a dolgok derűs oldalát. Ha akadozik a munka, győződj meg, hogy nem a te hibád, majd menj előre, s örvendezzél az Úrban. A menny, örömmel van teli. Visszhangzik annak dicséretétől, aki oly csodálatos áldozatot hozott az emberiség helyreállításáért. Csak az Úr földi gyülekezete ne legyen tele dicsérettel? Nem kell talán a keresztényeknek világgá kürtölniük, hogy mily boldogság Krisztust szolgálni? Akik a mennyben csatlakozni akarnak az angyalok magasztaló karához, azoknak a földön kell megtanulni a menny énekét, melynek alaphangja a hálaadás.

Sose veszítsd el bátorságodat. Sose szólj kételkedve, csak mert a látszat ellenedre vall. Az Úr munkájában az anyagiak hiánya olykor víz alá buktat, ám az Úr hallja segélykiáltását és válaszolni fog rá. Ez legyen nyelveden: „Az Úr Isten megsegít engem, azért nem szégyenülök meg; azért olyanná tettem képemet, mint a kova és tudom, hogy szégyent nem vallok.” (Ésaiás 50:7)

Ha hibát követsz el, vereségedet fordítsd győzelemre. Ha jól megtanuljuk az Úr által küldött tanítást, akkor mindenben segítségünkre lesz alkalmas időben. Bízzál Istenben. Imádkozzál sokat és higgy. Ha bízol, remélsz, hiszel és szorosan fogod a végtelen hatalom kezét, hódítóknál hatalmasabb leszel.

Az igaz munkások hittel járnak és fáradoznak. Mikor a jó és gonosz hatalmak közti csata elkeseredetté válik, olykor belefáradnak a munka lassú haladásának látványába. De ha nem félnek és nem is rettegnek, észreveszik majd, hogy a felhők szerte szakadoznak, s beteljesedik a szabadulás ígérete. A homályon, át, mellyel Sátán körülvette őket, meglátják az igazság napja fényes sugarainak ragyogását.

Dolgozzatok hittel, s az eredményeket bízzátok Istenre. Imádkozzatok hittel, s Isten gondviselésének titka megadja nektek a választ. Néha úgy tűnik, mintha lehetetlen lenne a siker. De te azért csak dolgozzál, higgyél. Erőfeszítéseidbe vigyél hitet, reményt és bátorságot. Mikor megtetted, ami tőled telik, várjál az Úrra, hogy kijelentse hűségét, s ő be fogja tölteni szavát. Várjál nem nyugtalankodva, hanem rendíthetetlen hittel és rendíthetetlen bizalommal várj.

"Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? Ő tulajdon Fiát nem kímélte, hanem odaadta mindnyájunkért. Hogyan ne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? … Kicsoda ragadhat el minket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség, életveszély, vagy kard? De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeretett minket. Biztos vagyok ugyanis abban, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem jövendők, sem hatalmasságok, sem magasságok, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől, mely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.”