A battle creek-i főiskoláink és valamennyi oktatási intézményeink tanárainak és diákjainak

Éjjel üzeneteket kaptam, hogy nektek, akik Battle Creek-ben és az összes többi iskoláinkon vagytok, azokat átadjam. Miközben Isten rendje szerint való, hogy testi és szellemi erőinket edzeni kell, testgyakorlataink jellegében teljes összhangban álljanak Jézusnak, a tanítványai részére adott tanításokkal. Látszódjon meg a keresztények életén az, amit a világ részére akarnak adni. A mennyei lények a tanulás és az önképzés területén ne azt jegyezzék könyveikbe hogy iskolánk tanárai és diákjai ”inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői”. Jelenleg sok ilyen feljegyzés születik: „Inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői”. Így tehát Sátán és angyalai tőrt állítanak lelketek részére. Úgy hatnak tanárokra és diákokra, hogy azok olyan testmozgást és időtöltést választanak, amelyekbe nagyon belemerülnek, de ezek olyan jellegűek, melyek az alantasabb képességeket erősítik, olyan étvágyat és szenvedélyeket teremtenek, amelyek átveszik életük vezetését és a leghatáro-zottabban ellene hatnak a Szentlélek emberi szívben történő munkálkodásának.

Mit mondott nektek a Szentlélek? A szívetekre milyen hatalmat és befolyást gyakorolt a Generál Konferencia és más államokban tartott konferenciák alatt? Kaptatok különleges figyelmeztetést? Érezték az iskola tanárai, hogy gondossággal kell eljárniuk? Ha Isten az ifjúság nevelőinek jelölte ki őket, akkor ők „a nyáj vigyázói” is. (v.ö: Apcsel 20:28) Nem azért vannak az iskolában, hogy edzésterveket és játékokat eszeljenek ki ökölvívók képzéséhez. Nem azért vannak ott, hogy szent dolgokat a közönséges szintjére alacsonyítsák le.

Feddő üzenetekkel szóltam a tanárokhoz. Valamennyi tanárnak szüksége van testmozgásra, munkaköri változatosságra. Isten rámutatott, hogy ez hasznos, gyakorlatias munka legyen, de ti eltértetek a tervétől, hogy emberi kigondolásokat kövessetek, ez pedig a lelki élet rovására megy. Az ilyen formán történő nevelés utóhatásának egy szikrája sem tesz benneteket arra alkalmassá, hogy ezen utolsó napok súlyos konfliktusaira felkészüljetek. Miféle nevelést kapnak a tanáraink és diákjaink? Vajon Isten találta ki és tervezte számotokra ezt a fajta testnevelést, vagy emberi kigondolások és elképzelések hozták be? Hogyan készül fel az értelem szemlélődésre, elmélkedésre, komoly gondolatokra és Isten Szent Lelke által meglágyított szívekből jövő buzgó, bűnbánó imára? „Amiképpen pedig a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.” (Mt. 24:37). „És látta az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.” (1 Móz 6:5)

Az Úr világossá tette előttem, hogy szükséges Battle Creek-ben olyan iskolát létesíteni, amely ne kövesse egyetlen meglévőnek sem a mintáját. Olyan tanárokat akartunk, akik lelküket Isten szeretetében és félelmében tartják. Lelki dolgokat kell tanítaniuk, hogy olyan népet készítsenek, akik megállnak az előttünk álló, megpróbáló válságban, azonban Isten tervéhez képest sokféle eltérés történt. Ahogyan a szabadidőt töltik, több rosszat tesz a Szentlélek munkálkodása ellen, mint bármi más, az Urat pedig megszomorítjuk.

„Mosódjatok, tisztuljatok meg, távoztassátok el szemeim elől cselekedeteitek gonoszságát, szűnjetek meg gonoszt cselekedni; Tanuljatok jót tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok az árvák és özvegyek ügyét. No jertek, törvénykezzünk, azt mondja az Úr! ha bűneitek skarlátpirosak, hófehérek lesznek, és ha vérszínűek, mint a karmazsin, olyanok lesznek, mint a gyapjú.” – Íme, ez az a terület, amelyen meg kell mozgatnotok szellemi képességeiteket és változásra van szükségetek. – „Ha engedelemmel hallgatjátok, e föld javaival éltek;” (Ésa 1:16-19)

„Mint lett paráznává a hív város! teljes volt jogossággal, igazság lakozott benne, és most gyilkosok! Ezüstöd salakká lett, tiszta borod vízzel elegyítve: Fejedelmid megátalkodottak és lopóknak társai; mind szereti az ajándékot és vesztegetést hajhász, árvát nem pártolnak, és az özvegy ügye nem kerül eléjük. (Ésa 1:21-23)

„Jákóbnak háza! jertek járjunk az Úrnak világosságában! (Ésa 2:5) Oh szűnjetek meg hát az emberben bízni, akinek egy lehelet van orrában, mert hát ugyan mire becsülhető ő?” (Ésa 3:1) „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet! Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. Boldog, akinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében;” (Zsolt 146:3-5) „Népem! a te vezéreid hitetők, és ösvényeidnek útját *elrejtik előled. (Ésa 3:13/b)

Aggódom miattatok, akik Battle Creek-ben vagytok. A tanárok nagyon pontosan leleplezik és büntetik azokat a diákokat, akik a legkisebb vétséget is elkövetik, nem gonosz szándékból, hanem figyelmetlenség miatt, vagy amikor olyan körülmények történnek, amelyek miatt nem az ő bűnösségük, hogy eltértek felállított szabályoktól és amelyeket nem kellett volna olyan mereven megtartani, ha azokat nem tartják be és a hibás személyt mégis úgy kezelték, mintha súlyosan vétkezett volna. Nos, tanárok, azt kívánom, vegyétek fontolóra, ti hogyan álltok. Vizsgáljátok meg magatokat, és mondjatok magatokra ítéletet, mivel ti, nemcsak megszegtétek a szabályokat, hanem ennyira nyersek és szigorúak voltatok a diákokkal, sőt mi több: vitában álltok Istennel. Nem készítettetek egyenes utat a lábatok elé, hogy „lábaitokkal egyenesen járjatok, hogy a sánta el ne hajoljon..” (Zsid 12:13). Elhagytátok a biztos ösvényt. Azt mondom, hogy „tanárok”. Nem nevezek meg neveket. A ti lelkiismeretetekre bízom, ahogyan érzitek. Izrael Istene, az Úr munkálkodott köztetek újra és újra. Nagy bizonyságát kaptátok annak, hogy a Mindenható fenséges módon köztetek jár. Azonban a nagy világosság ideje, a Lélek és Isten erejének csodálatos kijelentései nagy veszély időszakát is jelentik, nehogy a világosság lehetőségét elmulasszátok. Legyetek szívesek fontolóra venni Jeremiás 17:5-10 és 18:12-15 igeverseit, mivel Isten bizonyosan megdorgál benneteket. A világosságot jó ideje egyértelmű, és állhatatos fénnyel kapjátok. Milyen hatást váltott ki bennetek? Krisztus, a Főpásztor nemtetszéssel tekint rátok és azt kérdezi. „Hol van a nyáj, amely néked adatott, a te dicsőségednek juhnyája?” (Jer. 13:20/b) „Azért bizonyságot teszek előttetek a mai napon, hogy én mindeneknek vérétől tiszta vagyok. Mert nem vonogattam magamat, hogy hirdessem néktek az Istennek teljes akaratát. Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Lélek titeket vigyázókká tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett.” (ApCsel 20:26-28). „Legeltessétek az Istennek köztetek lévő nyáját, gondot viselvén arra nem kényszerítésből, hanem örömest; sem nem rút nyerészkedésből, hanem jóindulattal.” (1 Pt 5:2)

Azok a tanárok, akiknek nincs folyamatosan gyarapodó hittapasztalata, akik Krisztus iskolájában nem nyernek naponta tanulságokat, hogy a nyájnak példaképei legyenek, hanem bérüket mint fődolgot fogadják el, nincsenek felkészülve arra a szent, félelmetesen szent hivatásra, amelyet elfoglalnak. Merthogy ezen igeszakasz az összes létrehozott iskolánkra találóan illik, mivel Isten terve volt, hogy olyanok legyenek, a próféta-iskolák rendje vagy példái után, amelyekben magasabb ismereteket nyújtottak és nem keverték össze a salakot az ezüsttel, a bort a vízzel, amely a drága alapelveket jelképezi. Hamis eszmék és hibás gyakorlat megrontja a tisztát, meghamisítja azt, amit mindig tisztának kellene tartani, amit a világ, az angyalok és az emberek az Úr intézményének tekintenek – azokat az iskolákat, ahol első helyre kerül az Isten iránti szeretet és tisztelet. „Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.” (Jn 17:3) „Sem nem úgy, hogy uralkodjatok a gyülekezeteken, hanem mint példányképei a nyájnak”

A tanárok, akik kereszténynek tartják magukat, naponta tanuljanak Krisztus iskolájában. „Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.” Kérdezem tőletek: Hordozza-e iskolánk minden tanára Krisztus igáját, vagy saját maga készít egyet, hogy másnak a nyakára tegye? Olyan igákat, amelyeket maguk nem hajlandók viselni? Fájót, szigorút, megerőltetőt. E terheket is, miközben Istent illetően nagyon lazán hordozzák, minden nap kis és nagyobb dolgokban megsértik Őt. Szavaikkal, lelkülettel, tetteikkel tanúsítják, hogy a diákok számára nem nyújtanak megfelelő példát és nem lehet azt érzékelni, hogy a világ által valaha is ismert legnagyobb Tanító fegyelme alatt élnének. Nemesebb, szentebb nevelésre van szükség Battle Creek-ben és a róla mintát kapott más iskolákban. A Battle Creek-ben található iskola szokásai és gyakorlata eljut az összes gyülekezetbe és ennek az iskolának a hatása a hívők egész közösségében érezhetővé válik.

Nem Isten rendje szerint való, hogy dollár-ezreket fordítsunk intézményi bővítésekre és hozzáépítésekre Battle Creekben. Összességében már most is túl sok van ott. Egyéb területek ínségesebb helyein erősítsük meg ezekkel az anyagi eszközökkel a munkát, hogy a műnek jelleget adjunk. Már szóltam róla, hogy Isten Igéje mit mond e témában. Vannak sokak által nem látott okok, amelyeket még nem tárhatok fel előtettek, de az Úr nevében mondom, hibát fogtok elkövetni ha épülethez épületet toldotok, mivel Battle Creekben olyan kötelezettségek összpontosulnak, amely összességében túl sok egy helyre. Ha ezeket a feladatokat szétosztanánk és más helyek is kapnának, ez sokkal jobb volna, mint oly sok mindent Battle Creekbe zsúfolni miközben más nélkülöző területeket megfosztani azoktól az előnyöktől, amelyeket Isten szeretné, hogy azoknak kiváltsága legyen.

Az iskolákban túl sok úr van, akik szeretnek Isten örökségén uralkodni. Sok van az énből, Krisztusból pedig összességében túl kevés. Azonban akik Isten Lelke irányítása alatt vannak, ők a nyáj példaképei. Amikor a Főpásztor megjelenik, akkor elnyerik az üdvösség koronáját, amely nem hervad el. (1Pt. 5:4)

„Hasonlatosképpen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. Alázzátok meg tehát magatokat Istennek hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején.” (1 Pt 5:5-6) Minden önfelmagasztalásotok megtermi a természetéből fakadó gyümölcsét és olyan jellemet formál bennetek, amit Isten egy pillanatig sem fogadhat el. „Nálam nélkül” – mondja Krisztus – „semmit sem tehettek”. Dolgozzatok és imádkozzatok. Dolgozzatok Krisztus útmutatása szerint és akkor soha nem a saját gyenge képességetek szerint fogtok dolgozni, hanem az Istentől kapott emberi képességekkel együtt, tiétek lesz a mennyei segítség is. „Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok. Józanok legyetek, vigyázzatok [nem a focizásban és olyan kifogásolható sportok megtanulásában, amelytől minden keresztény elpirul az utána következő kínos érzelmek miatt], „Józanok legyetek, mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen.” (1Pt 5:8) Igen, Sátán a játszótéren is ott van, és figyeli a szórakozásaitokat és minden lelket meg akar ragadni, akit vigyázatlanul talál. Magot vet emberi lelkekbe és uralma alá hajtja az ember értelmét. Krisztusért kérlek, álljatok meg egy percre a battle creek-i főiskolán és vegyétek fontolóra, hogy a többi iskola divatja szerint átvett ilyen fajta szórakozások elvei milyen nyomokat hagynak a szívben és a jellemben! Kitartóan a pogányok útján haladtok és nem Jézus Krisztus példáját követitek. Sátán ott van az iskolai területeken, ott van minden tantermi játéknál. Azok a diákok, akik a játékokkal nagyon felizgatták magukat, nem a legjobb állapotban vannak, hogy az erre és az elkövetkezendő élethez való legszükségesebb tanításokat, tanácsokat és feddéseket befogadják.

Dánielről és társairól az Írás ezt állítja: „És adott az Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet; Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz is. Milyen módon teszitek magatokat alkalmassá arra, hogy Istennel együtt működjetek? „Közeledjetek az Úrhoz és Ő is közeledni fog hozzátok.” „Álljatok ellene Sátánnak és elfut tőletek.” (Jak 4:8-7) Tanulmányozzátok gondosan az étrendet. Nem egészséges. A desszertnek kieszelt különféle kis édességek inkább károsak és nem hasznosak vagy egészségesek. A kapott világosságom alapján határozott változásnak kell lennie az ételek elkészítésében. Legyen egy jól képzett, lelkiismeretes szakács, aki bőséges és tápláló ételt ad az éhes diákoknak. Határozott reformra van szükség az e területen való ismereteink szerint, mert ami az asztalra kerül, az nem megfelelő, nem egészségesek vagy nem kielégítő. Ezek a diákok Isten öröksége és az étrenddel kapcsolatban a legbiztosabb, legegészségesebb alapelveket kell a teljes ellátást adó kollégiumainkba bevinni. A rágást nem igénylő ételek, levesek és folyékony ételek, vagy a hús bőséges használata nem a legjobbak az egészséges izmok kialakításához, a jó emésztőszervi munkához vagy a tiszta agyműködéshez. Mennyire lassan tanul az ember! A világban található összes intézményeink közül az iskola a legfontosabb! Tanulmányoznunk kell itt az étrend kérdését. Nem szabad egyetlen személy étvágyát, ízlését, fantáziáját, vagy elképzelését követni, azonban nagy reformra van szükség, mivel bizonyosan élethosszig tartó kár származik abból, ahogyan most főzünk. E főiskola összes fontos állása közül az első hely azé, aki azért van ott, hogy irányítsa az éhes diákok elé kerülő ételek elkészítését, mivel ha ezt a munkát elhanyagolják, akkor az agy nem készül, hogy végezze a dolgát, mert a gyomorral rosszul bánnak és nem tud megfelelően emészteni. Erős, határozott gondolkozás kell. Az emberi értelemnek táguló látásmódra, elevenségre, gyors felfogóképességre és elfoglaltságra van szüksége. Terhelni kell, hogy kitartóan tudjon dolgozni, máskülönben legyengül és rossz hatásfokkal fog működni. A nagyon megfontolt, komoly gondolkozáshoz szellemi erő kell. Az elmének minden erejét meg kell feszítenie, hogy nehéz feladatokat tudjon megoldani, azokat tökéletesen elsajátítsa, máskülönben gondolkozási képessége és fogékonysága csökken. Gondolatokat kell kigondolnia, dolgoznia és birkóznia kell, hogy az értelemnek szilárdságot és életerőt adjon. Ha testünk szerveit nem tartjuk a legegészségesebb állapotban értékes és tápláló étellel, akkor az agy nem kapja meg a munkájához szükséges élelemadagot. Dániel megértette ezt. Ezért egyszerű és tápláló étrendet választott és visszautasította a király asztaláról való csemegéket. Számos desszert, melyeket oly sok időbe telik elkészíteni, káros az egészségre. A rágást igénylő szilárd ételek sokkal jobbak, mint a pépes, kásaszerű vagy folyékony állapotúak. Azért időzök e témán, mert alapvető fontosságúnak tartom. A battle creek-i főiskolára küldöm a figyelmeztetésem, hogy onnan az összes oktatási intézményeinkbe eljusson. Tanulmányozzátok e témákat és kapjanak a diákok megfelelő ismereteket az olyan egészséges, kívánatos és szilárd állagú ételek elkészítéséről, amelyek a szervezetet táplálják. Jelenleg nem kapják meg és a múltban sem kapták azt a megfelelő nevelést és tanítást, hogy melyek a legegészségesebb, inakat és izmokat képző ételek, és melyek adják a legjobb tápanyagot az agynak és az idegeknek.

Az értelmet teljes mértékben ébren kell tartanunk új, buzgón és teljes szívvel végzett munkával. Hogyan történjen ez? A Szentlélek hatalmának kell megtisztítania a gondolatokat és a lelket az erkölcsi szennytől. Szentségtelen szokások nemcsak a lelket alacsonyítják le, hanem az értelmet is lealjasítják. Az alantas és káros szokások bűnös oltárárán elménk emlékei bemocskolódnak és az emlékezet ettől szenvedni fog. „Mert aki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet.” (Gal 6:8) Amikor tanárok és diákok Istennek odaszánják lelküket, testüket, szellemüket, és a törvényei iránti engedelmesség által megtisztítják gondolataikat, akkor folyamatosan új testi és szellemi képességeket fognak kapni. Ekkor Isten iránti, szívből jövő sóvárgás lesz tapasztalható és buzgó ima fog felszállni a tiszta ítélőképesség ajándékáért. A Szentlélek szolgálata és munkája nem emberek által történő használatra adatott, ahogyan sokan feltételezik, hanem azért van, hogy Ő használja az embereket, formálja, alakítsa és megszenteljen minden képességet. Károsítja az agy és az idegek erőit, ha az ember a testét bujálkodásra adja, és bár vallásosnak tarthatja magát, nem lehet és nem is lesz olyan eszköz, akit Isten használhat, mivel Ő semmibe veszi a tisztátalan szokásokat, amelyek pusztítják az élethez szükséges idegi energiákat. A tisztátalanság bűne annyira csökkenti a testi erőt és a szellemi képességeket, hogy mindenféle szellemi igénybevétel, rövid idő után, terhessé válik. Az emlékezőtehetség kiszámíthatatlan lesz és oh, jaj, milyen visszataszító az Istennek ily módon felkínált áldozat!

Amikor az elém tárt jelenetekre tekintek, amikor a különböző helyeken létesült iskolákon töprengek és látom, hogy mennyivel alacsonyabb szinten vannak, mint a prófétaiskolák, akkor mérhetetlen bánatot érzek. A bölcsesség Istene tervezte a testmozgást az embernek. Ajánlott naponta néhány órát hasznos nevelésre szánni olyan munkaterületeken, amelyek segítenek a tanulóknak, az egész ifjúságunk részére nélkülözhetetlen gyakorlati élet kötelességeinek elsajátításában. Ez azonban elmaradt, a szórakoztató időtöltést bevezettük, amely ad ugyan testmozgást, de nincs benne semmilyen különleges áldás, amely a jó és helyes cselekedetek végzésében megvan. Ez az oktatás és nevelés munkájában alapvető fontosságú.

A tanulóknak, és ez mindegyikre igaz, a gyakorlati kötelességekben nagyon alapos képzésre van szükségük. A testnevelésre felhasznált időt, amely lépésről-lépésre túlzásba visz, a játékokban való szenvedélyhez és a képességek érvényesítéséhez vezet, Krisztus útmutatásai szerint kell használni és Isten áldása fog nyugodni azokon, akik ezt így végzik. Az iskolát mindenkinek olyan jó felkészültséggel kell befejezni, hogy amikor teljesen önmagára szorul, olyan ismerete legyen, amit úgy használ, mint a gyakorlati élethez nélkülözhetetlent. Az Istentől kapott képességek felhasználására sok dolgot találnak ki, amely a legőszintébben szólva, semmi jóra nem való, mivel az ember ezekből semmit sem vihet tovább a jövőbeli életre, semmilyen jócselekedet nincs ezekben, semmilyen irgalmas tett. E találmányok a mennyei könyvekben ilyen feljegyzést kapnak: „megmérettek és híjával találtattak.”

A szorgalmas tanulás elengedhetetlen és a gondos, szorgalmas munka is. A játék nem annyira az. A szórakozás szeretete egyre nagyobb befolyást nyer a tanulók között, egyre inkább lenyűgöző, elbűvölő erővel hat rájuk, amely hatástalanítja az igazság emberi gondolkozásra és jellemre gyakorolt hatását. Rendszerint nem lehet kiegyensúlyozott gondolkozást nyerni, ha az ember a testi erőit szórakoztató tevékenységekre áldozza. A hasznos szellemi igénybevétellel egybekötött fizikai munka a gyakorlati életben fegyelmező erővel bír, amit megédesít az a meggondolás, hogy az ember ezzel alkalmassá teszi és neveli elméjét és testét, hogy jobban tudja végezni az Isten által tervezett, embereknek szánt, különböző területeken végzendő munkát. Az ifjúság minél jobban megérti, hogyan végezze a gyakorlati élet dolgait, annál nagyobb és tisztább lesz öröme napról-napra abban, hogy másoknak hasznára lehetnek.

A gyakorlati életben a testi igénybevétel örömére ily módon nevelt elme látásmódja kiszélesedik, gyakorlással és képzéssel megfelelően fegyelmezett lesz, a hasznosság tudatára jól megerősödik és olyan létfontosságú ismeretet szerez, amely sajátmagunknak és másoknak segítség és áldás. Minden tanuló fontolja meg e dolgokat és legyen képes kimondani: az örök életre akarok tanulni és dolgozni. Megtanulhatja, hogyan legyen béketűrően iparkodó és állhatatos a testi és szellemi munka együtt végzésében. Micsoda erőkifejtést szoktak belevinni focijátékokba és a pogányok által kitalált egyéb találmányokba –olyan gyakorlatok ezek, melyek senkinek sem szolgálnak áldására! Hát akkor vigyük bele ugyanezen erőket a hasznos munkavégzésbe. Nem adnak nagyobb örömöt eredményeink, melyeket majd Isten nagy napján látni fogunk?

Bármit is teszünk keresztény kötelességünk megszentelt szándékától indíttatva, mivelhogy talentumokat bíztak ránk önmagunk és mások áldására, ez bőven ad okot örömre, mivel minden Isten dicsőségére történik. Krisztus életében egyetlen példát sem találok, amikor játékra és szórakozásra szánt volna időt. Jelen és a jövőbeli életünk nagy Nevelője volt Ő. Nem találtam egyetlen példát sem, amikor futball vagy más ökölvívó játékokra nevelte volna tanítványait a testmozgás kedvéért, vagy színházi előadásra vitte volna őket. Krisztus pedig mindenre példaképünk. Krisztus, a világ Megváltója minden embernek kiosztotta a munkáját és azt parancsolja nekik: „dolgozzatok, amíg el nem jövök”. Amint munkáját végezzük, az ilyen vállalkozásnál a szív felvidul és az ember minden képességét az Úr és Mester által kijelölt munkára fordítja. Felemelő és fontos munka ez. A keresztény tanár és tanuló képessé válik Krisztus kegyelmének sáfárává lenni és mindig lelkesedni.

Mindaz, amit ők Jézusért tehetnek az, hogy határozottan és égő vággyal a szívükben mutassák ki Isten iránti hálájukat minden rájuk hárult kötelességük legszorgalmasabb teljesítésében, hogy az egyszülött Fiában kapott nagy és csodálatos ajándékot Isten iránti hűségükkel viszonozzák. A belévetett hit által így nem vesznek el, hanem örök életet nyernek.

Minden iskola és intézmény minden egyes emberének szüksége van, ahogyan Dániel sem volt kivétel, a minden bölcsesség forrásával oly szoros kapcsolatban lenni, hogy imái képessé tegyék minden területen a legmagasabb színvonalat elérni, hogy teljesíteni tudja az iskolai követelményeket nem csak a rátermett tanárok irányítása, hanem mennyei lények felügyelete alatt is, tudva azt, hogy a mindent látó és örökké éber Szem figyel reá. Dániel gondolataiban mindig ott volt az Isten iránti szeretet és tisztelet és a Nagy Tanító szerető gondviselésére adott válaszként nevelte és képezte, lehetőleg minél jobban, összes talentumát azt tudva, hogy Istennel szemben felelősséggel és engedelmességgel tartozik. A négy héber gyermek nem engedte meg magának, hogy önző indítékok és a szórakozás szeretete foglalja el életük drága perceit. Készséges szívvel és tanulni vágyó elmével dolgoztak. Ezt a szintet minden keresztény elérheti. Isten minden keresztény diáktól többet kíván, mint amit kapott. „Mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.” (1Kor. 4:9/b) -- 1893 október, Különleges bizonyságtételek a nevelésről