A köreinkben létesült iskolák súlyos felelősséget jelentenek, mivel fontos érdekek forognak kockán. Iskoláink, emberek és mennyei angyalok számára, különleges módon, látványosságul szolgálnak. Hatalmat jelent a mindenféle tudományos ismeret és Isten szándéka, hogy magas szintű tudományt tanítsanak az iskoláinkban a föld történelmét lezáró munka előkészítéseként. Az igazságnak el kell jutnia a föld legtávolabbi határáig az erre a munkára kiképzett eszközökön keresztül. Miközben azonban a tudás hatalom, az a tudás, amelyért Jézus személyesen a földre jött, hogy a világnak átadja, az evangélium ismerete. Az igazság sugarainak el kellett hatnia a föld legvégső határáig és Isten üzenetének elfogadása vagy elutasítása lelkek sorsát jelentette.

Örök időktől fogva szerepelt az üdvösség terve az Örökkévaló tanácsai között. Az evangélium Isten emberek részére nyújtott szeretetének kinyilatkoztatása és minden dolog benne van, amely az emberiség boldogságához és jólétéhez nélkülözhetetlen. Isten földünkön végzett műve felmérhetetlen fontosságú. Sátán különleges célkitűzése ezt látóterünkből és gondolkozásunkból kiszorítani, hogy megtévesztő eszközeit hatásossá tegye azok romlására és elpusztítására, akikért Krisztus meghalt. Célja elérni, hogy az emberi felfedezéseket Isten bölcsessége fölé magasztalják. Amikor az elmét emberi elképzelések és elméletek kötik le Isten bölcsességének kizárásával, akkor a bálványimádás pecsétjét hordozza. Isten fölé magasztalták azt, amit tévesen tudománynak neveznek, a természetet annak Alkotója fölé. Vajon Isten hogyan tekinthet az ilyen fajta bölcsességre?

A Biblia tisztázza az ember fő kötelességét. Salamon ezt mondja: „Féld Istent és tartsd meg a parancsolatait: mivel ez az embernek fő dolga.” (v.ö:Préd 12:15) Isten, az akaratát írott szavában nyilatkoztatta ki és ez a legfontosabb ismeret. Az emberi bölcsesség, különböző nemzetek nyelvein való jártasság a misszió-munkához segítséget jelent. Emberek, helyek szokásainak az ismerete, időbeli események megismerése gyakorlati ismeretet jelent, mivel segít Bibliai adatokat tisztázni, Krisztus tanításait jól bemutatni, azonban nem kifejezetten szükséges e dolgok ismeretéhez. A gyalogszerrel közlekedő ember megtalálhatja a megváltottak részére készült ösvényt, és senkinek nem lesz mentsége, aki a Biblia félreértése miatt fog elveszni.

A Biblia minden alapvető elvet kijelent, minden kötelességet egyértelművé tesz. Az Üdvözítő foglalja össze az ember fő dolgát. Ezt mondja: „Szeresd, az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből…Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.” Az Igében az üdvösség terve világos összefoglalást kap. Az örök élet ajándékát a Krisztusba vetett üdvözítő hit feltételével ígéri meg. Azt is megérthetjük, hogy a Szentlélek vonzereje az ember üdvösségéért munkálkodó eszköz. Világosan olvashatunk a hűségesek jutalmáról, a bűnösök megbüntetéséről. A Biblia magában foglalja az üdvösség tudományát minden olyan ember számára, aki hallani és cselekedni akarja Krisztus szavát.

Az apostol ezt mondja: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jócselekedetre felkészített.” (2Tim 3:16). A Biblia saját magát értelmezi. Egyik fejezet olyan kulcs lesz, amely másik fejezeteket nyit meg és ily módon tárul világosság az Ige rejtett értelmére. Azonos témával foglalkozó különböző szövegek összevetésével, jelentőségük minden oldalról történő megvizsgálásával az Írások értelme nyilvánvaló lesz.

Sokan úgy gondolják, hogy Bibliakommentárokat kell forgatniuk, hogy megértsék Isten szavának jelentését. Nem azon álláspontot foglaljuk el, hogy nem ajánlott kommentárokat tanulmányozni, azonban komoly éleslátásra van szükség Isten igazságát felfedezni sok-sok emberi szó alatt elrejtve. Milyen keveset tett a Bibliai hitet valló egyház, mint testület, hogy egy tökéletes igazság-láncra fűzve összegyűjtse Isten igéjének szétszórt drágaköveit! Az igazság kincsei nem a felszínen hevernek, ahogyan azt sokan feltételezik. A gonoszság összeesküvésének lángelméje örökösen munkában van, hogy az igazságot elrejtse az ember elől és nagy emberek véleménye legyen inkább szem előtt. Az ellenség minden, hatalmában lévőt megtesz, hogy elhomályosítsa a menny világosságát a nevelés-oktatás folyamatában, mivel feltett szándéka, hogy az emberek ne hallják meg az Úr hangját, amint így szól: „Ez az út, ezen járjatok”. (Ésa 30:21)

Az igazság gyöngyszemei a kinyilatkoztatás földjében hevernek, azonban emberi hagyományok, mondások, és emberi parancsolatok alá vannak temetve, és a menny bölcsességét régóta, gyakorlatilag semmibe veszik. Azért van ez, mert Sátánnak sikerült elhitetnie a világgal, hogy emberek szavai és vívmányai nagy horderejűek. Az Úr, aki világok Teremtője, végtelen árat fizetett az evangélium világ részére történő átadásáért. E nagyszerű eszközön keresztül mennyei részvét boldog, frissítő forrásai és tartós vigasz nyílik azoknak, akik az élet forrásához jönnek. Még vannak felfedezésre váró igazság-gyöngyszemek, azonban a lelki dolgokat lelkiképpen kell megérteni. Bűn által elhomályosított elme nem becsülheti az igazság értékét úgy, ahogyan az Jézusban van. Amikor az emberek ragaszkodnak a gonoszsághoz, nem érzik annak szükségét, hogy imával és elmélkedéssel szorgalmas erőfeszítést tegyenek azt megérteni, mit kell megismerniük, hogy ne veszítsék el a mennyet. Oly régóta vannak az ellenség sötétségének hatalmában, hogy az igazságot úgy látják, ahogyan tökéletlen füstüvegen át lehet tárgyakat szemlélni. Szemükben minden tárgy sötét és torz. Lelki látásuk gyenge és megbízhatatlan, mivel a sötétségre tekintenek és elfordulnak a világosságtól.

Akik azonban Jézusba vetett hitet vallanak, állandóan törekedjenek a világosság felé. Naponta könyörögjenek a Szent Lélek Írásokat megvilágító fényét, hogy megértsék Isten Lelke dolgait. Isten igéjébe vetett feltétlen bizalommal kell rendelkeznünk, különben elveszünk. Bármilyen nagyszerűek is lehetnek emberek szavai, nem képesek tökéletessé formálni, minden jó cselekedetre felkészíteni bennünket. „Kezdettől fogva kiválasztott titeket Isten az üdvösségre, a Lélek szentelésében és az igazság hitében” (2 Thessz 2:13/b). Ezen igeszakaszban az ember üdvösségének két eszközét látjuk: az isteni befolyást és a Krisztus-követők erős, élő hitét. A Lélek megszentelő erején és az igazságba vetett hiten keresztül válunk Isten munkatársaivá. Isten vár egyháza együttműködésére. Nem tervezi, hogy új elemet adjon szava hatékonyságához. Nagy munkáját már elvégezte azzal, hogy a világ megkapta Lelke sugalmazását. Jézus vére, a Szentlélek és az isteni szó a rendelkezésünkre áll. A menny mindezen gondoskodása kéznél van. Itt vannak azok is, akikért Krisztus meghalt és rajtunk múlik, hogy az Istentől kapott ígéreteket megragadjuk és vele együtt munkatársai legyünk, mert az isteni és az emberi eszközöknek e munkában együtt kell működniük.

Azért van, hogy sok hitvalló kereszténynek nincs világos és egyértelmű tapasztalata, mert nem gondolják, hogy kiváltságuk megérteni, Isten mit jelentett ki szaván keresztül. Jézus feltámadása után két tanítványa megy az Emmaus felé vezető úton, amikor Ő csatlakozik hozzájuk. Azonban nem ismerték fel Urukat és azt gondolták, idegen, habár „elkezdvén Mózestől és minden prófétáktól fogva, magyarázza vala nékik minden írásokban, amik ő felőle megirattak. Elközelítének pedig a faluhoz, a melybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne. De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon. És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá. És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltünt előlük. És mondának egymásnak: Avagy nem gerjedezett-é a mi szívünk mi bennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?.... (Lk 24:27-32). Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat.” (Lk 24:45). Ezt a munkát várhatjuk el Jézustól, hogy végezze el számunkra, mivel amit az Úr által kinyilatkoztatott dolgok „a miénk és a mi fiainké mindörökké”. (v.ö:5 Móz 29:29)

Jézus tudta, hogy mindaz, amit elénk tárnak és nincs összhangban azzal, amiért a földre jött, hogy kinyilatkoztassa, az hamis és megtévesztő. Azonban ezt mondta: „Aki az igazságból való, hallgat az én szómra.” (Jn 18:37/b). Krisztus, mivel Istentől jött, az Ő tanácsában állott, a Szentély örök magaslatain lakozott, minden igazság benne található és tőle származik, mivel Istennel egy volt. „Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mi módon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a mennyben van.” (Jn 3:11-13). „Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak. Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.” (Péld 30:5-6). -- Review and Herald, 1891dec. 1