Ne feledjék a tanulók, hogy az olyan jellem formálása, amely kiállja az ítélet próbáját, nagyon komoly dolog. Amilyen jellemet építetek, azért ti magatok vagytok felelősök. Tanulmányi intézetekben nincs olyan főiskolai tanár, aki ezt képes lenne nektek elvégezni. Ti magatok határoztok örök sorsotokról. Szükséges szemlélni az olyan az olyan jellemeket, amelyek követésre méltók. Nézzétek milyen volt József Egyiptomban és Dániel Babilonban. Ezeket az ifjakat Isten megpróbálta és megvizsgálta. Mivel határozottan kiálltak elveik mellett, megbízást kaptak és a becsületesség példaképei lettek. Oktatási intézményeink ifjúságának mondanám, akár hisztek benne, akár nem, jelenleg próbaidőn vagytok és nem kaptok másodszori próbaidőt. Ez az egyetlen lehetőség, hogy az Istentől jövő próbában és vizsgálatban megálljatok.
Isten angyalai a mennyei udvarokban a legmélyebb érdeklődéssel figyelik a jellemfejlődésetek és a mennyei könyvek feljegyzései alapján a tetteket és az erkölcsi értéket lemérik. Az élet minden napjának feljegyzése Isten elé kerül úgy, ahogyan az van, akár erényes, akár méltatlan. Hiányzik belőletek az igazi emelkedettség és a lélek nemessége. Senki emberfia nem adhatja meg nektek azt a jellemet, melyre szükségetek van. Az egyetlen módja annak, hogy elérjétek az erkölcsi érték azon szintjét, amely szerint le fognak bennetek mérni, a Krisztustól függés és a Vele való állhatatos, buzgó és határozott céllal történő együttműködés.
Akik ezt teszik, nem viszik a munkájukba a léhaság, a komolytalanság lelkületét, és a szórakozás szeretetét. Szemük előtt lesz, hogy nem kevésbe kerül szüleiknek vagy önmaguknak, hogy alaposabb tudományos ismeretek megszerzéséért és az Ó és Újszövetség átfogóbb megértéséért jöttek iskolába. Úgy szólítalak meg benneteket, mint akiknek logikus gondolkozásuk van, és akik értelmesen módon felfogják kiváltságaikat és kötelességeiket. Nem az volna a legjobb nektek, hogy együtt munkálkodjatok tanáraitokkal, hogy elérhessétek a számotokra lehetséges legmagasabb szintet? Számotokra az idő az aranynál is értékesebb és minden értékes percet ki kell használni. Ajánlott fontolóra vennetek, milyen hatást gyakoroltok másokra. Ha az egyik diák nemtörődöm és átadja magát a szórakozás túlzott szeretetének, akkor állítsa helyre önuralmát, nehogy Sátán jól működő eszközévé váljon, és rossz befolyásával hatástalanítsa azt a munkát, amit tanítói próbálnak elérni és lerontsa azt, amit a mennyei lények igyekeznek emberi eszközökön keresztül elérni. Isten tervét megakadályozhatja, nem sikerül neki Krisztust elfogadni és valóban Isten fiává válni.
A tanárok és a diákok közötti kötelességek kölcsönösek. A tanárok tegyenek gondos erőfeszítéseket, hogy saját lelkük Krisztus kegyelme által megszentelődjön és Krisztus tervei szerint munkálkodjanak diákjaik üdvösségéért. Másrészről, a diákok ne válasszanak olyan utakat maguknak, amely tanárainak nehézséget és kellemetlenséget okoz, magukra pedig olyan kísértéseket hoz, amelyeknek nehéz ellenállni. A diákoknak nem volna szabad helytelen útjaikkal az iskola jelentős tekintélyét és jó hírnevét megrontani és okot adni olyan híreknek, hogy a Hetednapi Adventisták iskolái, bár azt állítják, hogy az odajárók a legjobb oktatást kapják, nem jobbak, mint a világban található átlagos oktatási intézmények. Nem ilyen sajátosságot vagy hírnevet kíván Isten iskoláinknak, sem azoknak, akiket a Tőle kapott befolyásukkal bízott meg, de ők rossz irányba vitték azokat. Akik semmibe vettek szabályokat és arra törekedtek, hogy tekintélyrombolók legyenek, akár hívők, akár hitetlenek, a mennyei könyvekben olyan személyként kerültek bejegyzésre, mint akikben nem lehet a mennyei Király családjának tagjaiként megbízni. A tanároknak, akik a tőlük elvárható munka terhét viszik, elég felelősségük, gondjuk és terhük van az engedetlenségetek miatti további terhek nélkül is. Minden olyan törekvésnek örülnek, amelyet a diákok a velük való együttműködés érdekében tesznek.
Egyetlen diák is, aki engedetlen, nem gyakorol önbecsülést, nem viseltetik jóindulattal és aki nem tesz minden tőle telhetőt, nagy kárt tesz magában. Ő dönti el, milyen legyen jelleme és arra késztet másokat, hogy térjenek el az igazságtól és a becsületességtől. Ők pedig, ha nem volna a káros hatás, igazak és nemesek mernének lenni. Egyetlen olyan diák pedig, aki kötelességének érzi, hogy hűséggel segítse oktatóit, magának többet segít ezzel, mint az összes többinek. A menny elismeréssel tekint azokra a diákokra, akik jóra törekednek és szilárd elhatározásuk Istenhez hűségesnek lenni. Őket megsegíti Isten. Dánielről és a társairól, akik sziklaszilárdan álltak, ezt olvashatjuk: „És adott Isten ennek a négy gyermeknek tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet;.. és minden bölcs és értelmes dologban, amely felől a király tőlük tudakozódék, tízszerte okosabbnak találta őket, mindazoknál az írástudóknál és varázslóknál, akik egész országában voltak.” (Dn. 1:17/a;20).
Ha nem áll szándékotokban kihasználni a lehetőségeket és a kiváltságokat, akkor miért költitek iskolába járásra azt a pénzt, amit szüleitek oly kemény munkával kerestek meg? Nagy reménnyel küldtek el benneteket a családi otthonból, hogy a főiskolán való tanulásotok és ottlétetek haszonnal fog járni. Levelekkel és imákkal követtek benneteket és leveleitek minden sorát nagy figyelemmel olvasták. Megköszöntek Istennek minden olyan jelet, amely arra utalt, hogy keresztény életetek sikeres lesz és örömkönnyeket sírtak amikor hallották, hogy fejlődtök tudományos és lelki ismeretekben. Esedezve kérlek benneteket, hogy semmi olyat ne tegyetek, amely kétes értékű. Vegyétek figyelembe, szüleitek milyen fényben látnák tetteiteket és tartózkodjatok minden olyan dologtól, amely bosszúságot jelentene nekik. Ne legyetek meggondolatlanok, gondatlanok és lázadók. Amit tesztek, az messzebbre hat. Becsületet vagy becstelenséget hoztok az iskolára, a jó vagy rossz szerint. Ha rosszat tesztek, Jézus Krisztust szomorítjátok meg, aki saját vére árán vásárolt meg benneteket, megsértitek az iskola igazgatóját, megsebzitek a tanárok szívét, kárt tesztek saját lelketekben és el is csúfítjátok azt. Foltot ejtetek jó híreteken, amit szégyellni fogtok. Megéri? Mindig a legjobb és a legbiztonságosabb jól cselekedni, mivel ez helyes. Legyetek szívesek komolyan elgondolkozni! A helyes cselekedet alapja a helyes gondolkozás. Határozzátok el, hogy pozitívan álltok szüleitek irántatok való elvárásaihoz, kitartóan törekedtek jeleskedni, hogy amit rátok költenek nem rossz helyre kerül és nem éltek vissza vele. Legyen határozott célotok együttműködni szüleitek és tanáraitok törekvéseivel és magas ismeret és jellemszintet elérni. Legyetek eltökéltek csalódást nem szerezni azoknak, akik eléggé szeretnek titeket, hogy bízzanak bennetek. Férfias dolog jót cselekedni és Jézus segíteni fog nektek jót tenni, ha erre törekedtek, mivel így helyes.
Akiknek fontosak vagytok, nagy reményeket táplálnak irántatok, hogy hasznos, erkölcsi értékkel teli és rendíthetetlenül feddhetetlen emberek lesztek. Nagy kockázatot vállaltak azokért a fiatalokért, akik Új-Zélandról Amerikába mentek és ezt mondom e diákoknak: tűzzétek magasra a célotokat utána pedig feljebb és feljebb, lépésről-lépésre, hogy elérjétek a szintet, még akkor is, ha fájdalmas erőfeszítések várnak az önmegtagadás és önfeláldozás miatt. Ha hívjátok, Krisztus minden szükségben ott lesz, hogy olyanok legyetek, mint Dániel, akit nem tudott kísértés megrontani. Ne okozzatok csalódást szüleiteknek és barátaitoknak, de mindenekfelett Annak, aki annyira szeretett benneteket, hogy saját életét adta, hogy eltörölje bűneiteket és személyes Megváltótok legyen. Jézus ezt mondta. „Nálam nélkül semmit sem tehettek.” Legyen ez szemetek előtt. Ha hibákat is követtetek el, ezeket megértve győzhettek, és ha ezek figyelmeztetésül ott vannak előttetek, hogy elkerülhessétek az ismétlést, akkor mondanom sem kell, hogy ez a vereséget győzelemre fordítja, az ellenség csalódni fog és tisztességet szereztek Megváltótoknak, akiknek tulajdonai vagytok.
Igazán sajnáljuk, hogy jellemgyengeségeknek kellett elcsúfítaniuk a múltat, mivel tudjuk: nyilvánvaló dolog, hogy nem törődtetek az imával. Sajnáljuk, hogy hibák történtek, mivel tanárokra olyan terhek kerültek, melyeket nem lett volna szabad hordozniuk. A tanároknak megvan a saját természetes jellembeli gyengeségük, amivel küzdeniük kell és a kísértés terhe alatt ők is képesek oktalanul cselekedni. Úgy gondolhatják, hogy helyesen járnak el, amikor szigorú fegyelmet kényszerítenek ki, holott lehet, hogy hibásan járnak el abban az ügyben, amellyel foglalkoznak. Mennyivel jobb volna mind diáknak, mind tanárnak, ha a diákok becsületükre hagyatkozva tiszta és nemes indítékból cselekednének, hogy pontosan tetteik és választásaik dicsérnék őket azoknak, akik tanáraik és nevelőik voltak. Ha minden lehetséges úton-módon és minden körülményben úgy bánnának azokkal, akik felelősséget hordozva, bizalmi beosztásokban vannak, ahogyan szeretnék, hogy velük bánjanak, milyen békesség és siker kísérné iskolai életünket.
Miért legyen közük a diákoknak a nagy hitehagyóhoz, hogy mások megkísértésében eszközévé váljanak és másokon keresztül sokak elestét munkálják? Minden embernek megvan a saját egyéni próbatétele, ami személyre szabott és senki sem mentes kísértésektől. Ha a tanárok Krisztus tanítványai és Istennek tetsző módon végzik munkájukat, akkor Sátán bizonyosan kísértésekkel fogja őket támadni. Ha a nagy csaló a diákok jellemében gonosz dolgokat képes támasztani és ezeken keresztül zavart és csüggedést kiváltani a nevelőkben, akkor sikerült célját elérni. A kísértésben a tanár, ha bármilyen szempontból megmutatja gyengeségét, akkor befolyása sérül, azonban aki a lelkek nagy ellensége eszközének bizonyul, Istennek fog számot adnia arról, milyen szerepet játszott a tanár szégyenbehozásában. Gondosan vegyék fontolóra a diákok a kérdéskör e részét és inkább azon gondolkozzanak, hogyan tudják tanáraikat bátorítani és erősíteni, mintsem hogy csüggedést és próbákat hozzanak rájuk. Ha így cselekszenek, akkor nem konkolyt vetnek, amely a búza között kikel. „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratja is. Mert a ki vet az ő testének, a testből arat veszedelmet; aki pedig vet a léleknek, a lélekből arat örök életet. A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk. Annakokáért míg időnk van, cselekedjünk jót mindenekkel, kiváltképpen pedig a mi hitünknek cselédeivel.” (Gal 6:7-10).
A diákok meg fognak kísértetni törvénytelenségek elkövetésére, amikor az örömet szerez nekik, vagy, ahogyan ők fogalmazzák: heccből. Ha lelkiismeretükre hallgatnak és fontolóra veszik a tényt, hogy e cselekedetekkel nem hoznak áldást senkinek, hanem másokat és önmagukat is bajba sodorják, akkor valószínűbb, hogy férfiasabb és tisztességesebb utat fognak követni és Krisztus akaratával összhangba fogják hozni akaratukat. Krisztus elképzelése szerint fognak dolgozni és segítik tanáraikat terhük hordozásában, melyeket Sátán éretlen gondolkozású gyermekek buta tréfáival megnehezítene. Olyan légkör megteremtésére törekednek az iskolában, amely az erkölcsi képességek lerontása és meggyengítése helyett egészséges és életet adó hatású. Ily módon, a diákok eljuthatnak arra a gondolatra, hogy Krisztus melletti kiállásban, a kérdést illetően kivették részüket és semmilyen befolyást vagy lehetőséget nem adtak a mindenek ellenségének. Mennyivel nagyobb örömmel és megelégedéssel gondolhatnak vissza az ilyen választásukra, mint arra, amikor tekintélyt romboló és semmibe vevő titkos terveket hagytak jóvá. Lesz okuk Istent dicsérni, hogy ellene álltak hajlamaik késztetésének és befolyásukat a rend, a gondosság és az engedelmesség mellett vetették latba. Minden diáknak jusson eszébe, hogy a nevelés ügyét hatalmában áll segíteni és nem gátolni.
Intézményeink diákjai vagy az isteni hasonlatosság szerint formálják jellemüket, vagy Istentől kapott képességeiket megrontják és romlást hoznak magukra. Ha lealjasodnak, akkor csak önmagukat okolhatják. Isten mindent megtett az emberért, amit megtehetett. Minden szükségletét előre tudta, minden nehézségéről minden égető élethelyzetéről gondoskodott. Az egyenetleneket megegyenesítette (Ésa 45:2), a bérceket rónává tette (Ésa 40:4/b), ennélfogva senkinek sem lesz mentsége az ítélet napján, ha hitetlenséget táplált és ellene állt a Szentlélek késztetéseinek.
Jézus Krisztus egészen elégő áldozatként adta magát Ádám minden fiáért és leányáért. Micsoda megaláztatásban volt része! Lejjebb és egyre lejjebb ereszkedett megaláztatásában, de mégsem rontotta meg lelkét egyetlen szégyenfolttal sem! Mindezt azért szenvedte el, felemelhessen, megtisztíthasson, formáljon és nemesítsen téged, és társörököseként Önmaga mellé ültessen trónjára. Hogyan akarjátok „erőssé tenni elhivatástokat és kiválasztatásokat”? (v.ö. 2Pt 1:10/b). Mi az üdvösség útja? Krisztus ezt mondja: „Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet.” Bármilyen bűnösök vagy vétkesek lehettek, elhívottak, kiválasztottak vagytok. „Közeledjetek Istenhez és Ő is közeledni fog hozzátok.” (Jak 4:8) Akarata ellenére senki sem kényszerül Jézus Krisztushoz jönni. A Kálvárián tett áldozatával, a menny Fensége, az igaz és élő Isten egyszülött Fia utat nyitott nektek, hogy Hozzá jöjjetek. Noha mindezt értetek elszenvedte, túl tiszta és túl igazságos, hogy elnézze a gonoszságot. (v.ö: Hab 1:13) Azonban még ez sem kell, hogy távol tartson titeket Tőle, mivel azt mondja: „Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.” (Lk 5:32). Jöjjenek Hozzá a pusztulás felé tartó lelkek úgy, ahogyan vannak, ne keressenek kifogásokat, hivatkozzanak Krisztus elfedező véráldozatára és Isten, aki a kegyelem királyi trónusán, a kerubok között lakik, elfogadja őket. Krisztus vére mindig érvényes útlevél, amellyel összes könyörgésetek hozzáférést nyit Isten trónjához. --Christian Education Supplement, 1893