F. testvér és testvérnő,

Elém tárták Isten kegyelmét és végtelen szeretetét, mellyel további lehetőséget nyújt nektek. Meg kell ragadnotok a hatalmas gyógyító Istent, hogy legyen testi és lelki erőtök, Gyönge ugyan az egészsé¬getek, mégis az a veszély környékez, hogy azt képzeljétek, hogy gyöngébbek vagytok, mint valójában. Nincs bennetek szívósság, mert nem ápoltátok a türelmes, reményteljes, bizakodó lelkületet. Utat engedtek a gyöngeségeknek, ahelyett, hogy fölibük emelkednétek. Kísértések fognak támadni titeket jobbról, balról, de ha türelmesen folytatjátok a jócselekedeteket, le tudjátok győzni jellemetek hibáit. Az Úr közölte, hogy bár lábatok tényleg megállapodott a kárhozaton, Isten egyikkőtöket sem hagyott el teljesen. Páratlan könyörülete, további lehetőséget adott, hogy bebizonyítsátok hozzá való hűségeteket, ami késztessen mély alázattal és énetek fölötti őrködéssel járnotok ővele. Kényeztettétek magatokat, és megengedtetek magatoknak ezt-azt, annyira, hogy most az ellenkező irányba kell törekednetek.

Te, F. testvér, nagyon önző voltál, ami Isten szemében elfogadhatatlan. Feleségeddel ismételten megbotlottatok e gonoszságban. Erőiteket igen lecsökkentette bűnös kielégülésetek, s hogy sok mindent megengedtetek magatoknak. Van józan eszetek és belátásotok; mégis inkább a hajlandóságot követtétek, mintsem a kötelesség ösvényét, nem nyomtátok el rossz jellemvonásaitokat, s nem erősítettétek gyönge erkölcsi erőtöket.

F. testvér, természettől türelmetlen, izgága, követelőző vagy odahaza, s rövid ismeretség után új helyeken is kimutatod ezt. Gyakran szólsz türelmetlen, lehengerlő modorban. Ezekből meg kell térned. Most újra kezdhetnél. Isten az ő határtalan könyörületében további lehetőséget ad neked. Feleségednek van elég belül, amivel harcba szálljon, s te őrizkedj, nehogy az ellenfél területére vesd őt. Az izgágaságot, gáncsoskodást s erős kifejezéseket hagyd abba. Mikor akarsz már győzelmet aratni romlott akaratod és jellemhibáid fölött? Mai haladással, próbaidőd előbb véget érhet, mielőtt megtennéd az eltökélt erőfeszítést, mely elengedhetetlen, hogy győzelmet arass magadon. Isten gondvi¬selése olyan helyzetekbe fog hozni, ahol furcsaságaid, ha vannak, próbára kerülnek és kiderülnek. Nem veszed észre, nem is érted, milyen hatást váltanak ki meggondolatlan, türelmetlen, panaszkodó, nyafogó szavaid.

Nektek további kitűnő alkalmatok lesz szenvedni a Krisztus szerelméért. Ha zúgolódva teszitek, nem nyertek jutalmat érte: de ha készségesen, ha örömmel, azzal a lelkülettel, mely Péteré lett elpártolása után, akkor győztesek lesztek. Péter egész élete folyamán tudatában élt Krisztus gyáva megtagadásának; s mikor vértanúságot kellett szenvednie hitéért, ez a megaiázó eset folyvást előtte lebegett, s könyörgött, hogy ne úgy feszítsék keresztre, amint Ura szenvedett, azt tartva, hogy ez túl nagy megtiszteltetés lenne árulása után. Azt kérte, hogy fejjel lefelé feszítsék keresztre. Péter mennyire átérezte Ura megtagadásának a vétkét! Mily megtérést tapasztalt meg! Egész további élete a bűnbánat és alázat élete volt.

Van okotok reszketni, mikor törvényén át látjátok Istent. Mikor Mózes így látta Isten fönségét, fölkiáltott: „igen-igen félek és reszketek.” A törvény halált mondott ki a törvényszegőre; s azután az Úr az engesztelő, elfedező áldozatot tárta Mózes elé. Kijelentette neki Krisztus bűnöst megtisztító vérét, így félelme elpárolgott, mint a hajnali köd a fölkelő nap sugarai előtt. Látta, hogy ez történhetik a bűnössel. Isten iránti bűnbánat és Urunk Jézus Krisztus iránti hit által megbocsátottat jegyeznek a bűnös neve mellé, s az igazságosság napja árasztja rá tündöklő, gyógyító sugarait, eloszlatva a lelket ködbe borító kétséget és félelmet. Mózes Istennel társalgása után úgy jött le a hegyről, hogy arca mennyei fénytől tündöklött, s ez a népre is rásugárzott. Mintha dicsőségből érkezett angyal lett volna, úgy tűnt nekik. Az isteni tündöklés fájdalmas volt e bűnös embereknek; elfutottak Mózes elöl, s kérték, hogy takarja el a tündöklő dicsőséget, nehogy megölje őket, ha közeledik hozzájuk.

Mózes tanult ember volt. Jártas az egyiptomiak összes tudományában, de nem ez volt egyetlen minősítése, melyre szüksége volt, hogy alkalmassá tegye föladatára. Isten gondviselése folytán meg kellett tanulnia a türelmet, indulatainak mérsékelését. A lemondás és nélkülözések iskolájában kellett nevelést nyernie, mely a legfontosabb volt számára. Ezek a megpróbáltatások fölkészítették őt atyai gondoskodással viseltetni azok iránt, akik segítségére szorultak. Sem tudás, sem tanulmány – sem ékesszólás nem helyettesíthette a próbák e tapasztalatát annak, akinek úgy kellett őrködnie emberek fölött, mint akikért számot kell adnia. A szerény pásztor munkájának végzése közben, elfeledkezve magáról, s a rábízott nyáj sorsát viselve szívén, kellett alkalmassá válnia a legmagasztosabb munkára, melyet valaha is halandóra bíztak – hogy az Úr legelője juhainak pásztora legyen. Akik félik Istent, összeköttetésben kell állniuk vele. Krisztus a legtökéletesebb nevelő, akit valaha is ismert a világ. Hogy tőle nyerjen bölcsességet és tudást, az egyiptomiak minden műveltségénél értékesebb volt Mózes számára.

F. testvér, F. testvérnő, kérlek, vegyétek komolyan a dolgot, s térjetek Istenhez a Jézus Krisztus által. „Ne csaljátok meg magatokat. Isten nem hagy magából gúnyt űzni. Amit az ember vet, azt is kell learatnia.” Aki bűnös kielégülésére, alantasabb ösztöneinek kielégítésére fordítja talentumait és javait, az romlottságot arat. Az aratás elkerülhetetlen. Az ilyen értelme elveszti érzékenységét és erejét. Értelmi képessége szétzilálódik, s élete megrövidül. Isten elvárja tőletek, hogy komolyabb erőfeszítést tegyetek, hogy uralkodjatok magatokon. Közölték velem, hogy Isten és angyalai készen állnak és várnak, hogy segítsenek nektek e fontos igyekezetetekben. Ha halogatjátok, vagy lassan végzitek, akkor túl késő lehettek. Meghosszabbították próbaidőtöket, most alakul a jellemetek, ami rövidesen, kedves testvér és testvérnő, örökre rögzítve lesz. Félmunka nem fog egyetlen lépéssel sem közelebb hozni a mennyhez. A határozatlanság rövidesen a rossz irányban tett döntésnek számit. Sokan döntenek úgy, hogy magukat és Sátánt szolgálják, mivel nem tesznek határozott lépéseket legyőzni jellemhibáikat. Sokan melengetnek bűnös tulajdonságokat, azt várva, hogy valamikor legyőzik ezeket – így a kárhozat mellett döntenek. F. testvér és testvérnő, Jézus Krisztusban már most győzelmesek lehettek. Ne tervezzetek, ne gondolkodjatok énetek javára. Nem lehettek teljesen az Úré, míg bármennyire bátorítjátok az önzést. Olyan nagy szeretetet, amilyet Üdvözítőnk tanúsított irántatok, mély alázattal és folytonos örömmel kellene fogadnotok. A boldogsághoz uralkodnotok kell gondolataitokon és szavaitokon. Bár minden erőtök megfeszítését követeli ez meg, akkor is meg kell lennie, ha Isten elismert gyermekei kívántok lenni. Ne fáradjatok bele az igyekezetbe. Az ellenfél harcra kelt üdvösségetekért, s vereséget kell szenvednie.

Mikor te, F. testvér első ízben kezdesz dolgozni valahol, legtöbbször megnyered az emberek bizalmát; de az alaposabb ismerkedés után annyira előtűnnek jellemhibáid, hogy sokan elveszítik istenfélelmedbe vetett hitüket. Ezzel árnyékot vetsz felekezetünk összes lelkészére. Ha rövid ideig maradsz valahol, az nem árt e jó hírnevednek. Míg buzgó munka köt le, ellentétes áram latok nyomása alatt, a munka köti le gondolataidat, ezért se időd, se lehetőséged magadra gondolni, magadról töprengeni. De ha véget ér a munka, s magadra kezdesz gondolni, amint az magától értetődő számodra, akkor már kényezteted magad, gyerekes leszel, metsző és zsörtölődő, s így igen ártasz Isten munkájának. Ezt a lelkületet tanúsítod a gyülekezetben is, s így a jó ha-tásod súlyos sérülést szenved a közösségben, olykor gyógyíthatatlanul. Gyakran gyerekesen versengsz, még mikor lélekmentésen fáradozol is. S borzalmas benyomást tettél azokra, akik tanúi voltak ennek. Most választanod kell, vagy megszenteltté leszel otthon, a családban, és a gyülekezetben, mindenkor gyöngéd és türelmes, vagy sose telepedj meg egyik gyülekezetben sem; mert hibáid szembetűnővé válnak, s a Megváltót, akiről vallod, hogy szereted és szolgálod, gyalázat éri.

Mózest arra vezette a hite, hogy a láthatatlan örökkévalókra tekintsen. Elhagyta az udvari élet ragyogó vonzalmait, mert a bűn tanyázott ott. Lemondott a jelenről, mely jónak látszott, de romlásba és pusztulásba csalogatott. A valódi vonzó dolgok voltak értékek számára – ami örökkévaló. A Mózes által hozott áldozatok valójában nem is voltak áldozatok. Futni, veszni hagyta a jelen, látszólagos, csalóka jót a bizonyos, magasztos, halhatatlan jóért.

Mózes elviselte Krisztus gyalázatát, mert többre értékelte a gyalázatot az egyiptomiak kincseinél. Elhitte, amit Isten mondott, s a világ bármi gyalázkodása sem vitte rá, hogy eltérítse becsületességtől. Mint Isten fölszabadult embere járta a földet. A Krisztus szeretete élt szívében, ami nemcsak emberi méltóságra emelte, hanem az igaz keresztény kegyességek kitűnősége járult méltóságához. Mózes göröngyös és veszélyes ösvényen járt, de a láthatatlanokra tekintett, ezért nem botlott el. Vonzó volt számára a jutalom, s az lehet számunkra is. Mózes meghitt kapcsolatban élt Istennel.

Az a kötelesség vár, hogy jellemed megváltoztatására és magasztossá tételére használd életed hátra lévő részét. A megújult lélekben új élet keletkezik. Krisztus ott a benn lakozó Üdvözítő. Amit talán úgy tekint az ember, hogy nehéz lemondani róla, azt föltétlenül föl kell adnia. A leszóló, zsarnoki szót ne ejtsd ki, így értékes győzelmet aratsz. Igazi boldogság lesz az eredménye minden lemondásodnak, éned minden keresztre feszítésének. Ha kivívjuk az első győzelmet, a második könnyebb lesz. Ha Mózes elhanyagolta volna az Isten nyújtotta lehetőségeket és előjogokat, a mennyből jövő fényt hanyagolta volna el – akkor nyomorult, csalódott ember lett volna. A bűn alulról származik. Mikor valaki elköveti, Sátánt ülteti trónra lelkében. Isten nem azért adta törvényét, hogy megakadályozza az emberek üdvösségét, hiszen mindenkit üdvözíteni kíván. Az embernek világosság és lehetőségek állnak rendelkezésére, s ha kihasználja azokat, győzedelmeskedni tud. A győzelem által életeddel bizonyíthatod Isten kegyelmének hatalmát. Sátán arra törekszik, hogy fölállítsa trónját lelked templomában. Mikor ő uralkodik, mérgező szenvedélyekkel hallatja S érezteti magát a keserűség szavaival, melyek elszomorítanak és megsebeznek. De amint a világosság nem tart közösséget a sötéttel, és Krisztus sem Béliállal, az embernek is teljesen az egyikhez vagy a másikhoz kell tartoznia. Ha enged a kísértésnek, a másé kívánásának, hazugságnak, csalásnak, vagy bármi bűnnek, lelkében az ördög elveit ülteti polcra, s bezárja maga előtt a menny ajtaját. Sátánt a bűn miatt űzték ki a mennyből. És senki sem mehet a mennybe, aki bűnt követ el, bűnt melenget, hiszen akkor az ellenfél újra megvethetné ott a lábát.

Mikor valaki komolyan, lelkiismeretesen, napról-napra jellemhibái legyőzésén fáradozik, akkor Krisztust magasztalja föl lelke templomában; Krisztus világossága él benne. Krisztus arca fényének tündöklő sugarai hatására egész lénye emelkedetté és nemessé válik. Lelkében a menny békéje honol. Sokan szabad folyást engednek az indulataiknak, az irigykedésnek, önzésnek, hazugságnak, s közben mentegetik magukat, a körülményekre hárítják a felelősséget, melyek próbákba vitték őket. Ilyen a te eseted is. Isten megengedte, hogy ilyen környezetben élj, hogy kifejleszd jellemedet. Bár te magad alakíthattad volna környezetedet. Hiszen a kísértésnek való ellenállással, vagy azok elviselése által, akaraterőnk erejével változtathatunk a körülményeken Jézus nevében. Ezt jelenti győznünk, amint Jézus is győzött. „A győzelem, mely diadalt arat a világon, a mi hitünk.”

F. testvér, Isten kegyelmes irántad. Életed tévedés volt s nem, ami lehetett volna, és lennie kellett volna. Nincs benned valódi férfiasság, igaz emelkedettség és tisztaság. Nincs helyes önbecsülésed, ezért másokat sem tisztelsz. Nem magasztalod Krisztust és kegyelmének hatalmát Egész életedben gyámokra volt szükséged. Az a fölületessék és komolytalanság, az a kíméletlenség, az önuralomnak az a hiánya. az az önzés és türelmetlenség, mely életed korai szakaszát jellemezték, ezek fejlődtek ki szembeszökőn most, hogy túl vagy életed delén. Noha elkerülhetted volna, ha leráztad volna a gyerekes gondolkodást, a gyerekes ingerlékenységet – ha a férfiasság szilárdságát öltötted volna magadra. Egyre kényeztetted magad, ami mindenképpen ártalmadra lett. Fölfújtad fájdalmaidat, föl gyöngélkedésedet. Ezeket figyeled, ezekről nyafogsz, Jézusra viszont nem tekintesz. Gondolj arra, hogy milyen keveset is viselsz el, mily keveset szenvedsz a Jézus szenvedéséhez mérten. Pedig ő bűntelen volt – az igaz szenvedett a gonoszért.

A jó fa nem terem romlott gyümölcsöt. A jó magaviselet tiszta lelkiismerettel jár, olyan bizonyosan, amint a jó fán jó gyümölcs terem. Ha valaki nyűgös és kíméletlen a családjával és környezetével, akkor meg sem kell kérdezni, hogy milyen a gyülekezetben. Azt a zsémbelődő, lehengerlő hajlamot tanúsítja majd, mint odahaza. Senki sem rendelkezhet Krisztus lelkületével és szellemével, hogy ne változtatná őt különbbé az élet összes kapcsolatában és kötelességében. A zúgolódás és ingerlékeny kitörések nem a jó elvek gyümölcsei. Állhatatosnak kell lenned az imádságban, mert eddig nem a magasztos, nemes, erkölcsös vonásaidat erősítgetted. Most kell hát ezt elvégezned. Nehéz lesz ugyan, de semmiképpen el nem kerülhető.

Mikor Texasban laktál, reményvesztett voltál, és Istentől, embertől elhagyatottnak érezted magad; de most, hogy új kezdethez érkeztél el, legyen alapos a javulás műve, bűnbánatod pedig olyan, amilyet nem kell majd megbánnod. Legjobb napjaid, ami egészségedet, életerődet illeti, már a múlté, mégis helyes szokásokkal, derűs gondolkodással és viselkedésed felöli tiszta lelkiismerettel, most győzelemmé fordíthatod vereségedet. Nincs vesztegetni való időd. Feleséged minden igyekezetedben segítségedre lehet az aratás meze¬jén. Ha az igazság megszentelte őt, áldás lehet számodra, Isten műve szá-mára, ha elbeszélget emberekkel, ha nyájas és barátságos.

Sokan megbotlanak és elesnek, mert utat engednek romlott, ingerlékeny természetüknek. Nagy Sándor, Cézár sokkal könnyebbnek találták országokat leigázni, mint uralkodni féktelen természetükön. Miután egyikük is, másikuk is nemzeteket hódítottak meg, a világ e két nagy embere elbukott egyikük az iszákosságba merülés, a mértéktelenség áldozataként, a másik az önteltség és az eszeveszett nagyravágyás folytán.

Isten szólít, hogy. tegyetek le kevélységetekről csökönyösségetekről, engedjétek, hogy békéje uralkodjék szíveteken. Szelíd és nyugodt lelkületet kell táplálnotok. Mindenkor vigyétek magatokkal Krisztus szelídséget. Zsörtölődő és metsző akadékoskodás nem tesz jó benyomást, de jóakaratot sem nyer. Ha nálunk az igazság, megengedhetjük magunknak, hogy nyugodtak és sodrunkból nehezen kihozhatok legyünk. Legyen nyelvünk szerény és magasröp¬tű. A belsőtökben melengetett szellem rányomta bélyegét külsőtökre is. Ha Krisztus trónol a lélek templomában, akkor ő letörli az izgága, zsémbes, boldogtalan arckifejezést; s mikor a tanúk tömege a Krisztus mását tükröző embert nézi, észre veszi, hogy édes légkör veszi őt körül. A világ látni fogja, hogy szidalmazások vihara közepette is nyugodtan áll, akár a nemes cédrus. Az ilyen férfi az Isten hőse. Hiszen győzelmet aratott magán.

Az élet idegesítő dolgainak túlnyomó része a mindennapos, lélekölő gondok, szívfájdalmak, kellemetlenségek a féktelen természet következményei. A családi kör összhangját gyakorta megtöri az elhamarkodott szól a szidalmazó nyelv. Mennyivel jobb lett volna, ha ezeket ki sem ejtik. Örömteli mosoly, békés, dicsérő szó, ha szelíden ejtik, hatalmas lenne a gyógyításra, megnyugtatásra, áldásra. A magunkon uralkodás a legkitűnőbb uralkodás a világon. A szelíd, csöndes lélek ékességét magunkra öltve száz közül kilencven kilenc afféle bajt, noha annyira megkeseríti az életet, meg lehetne takarítani. Sokan mentegetik így elhamarkodott szavaikat és robbanékony természetüket: „Érzékeny vagyok, elhamarkodott a természetem.” De ez soha be nem gyógyítja a meggondolatlan, indulatos szavak ütötte sebeket. Némelyek valóban szüle¬téstől fogva ingerlékenyebbek, mint mások; ám az ilyen szellem sosem állhat összhangban Isten Lelkével. Az érzéki embernek föltétlenül meg kell halnia, s az új embernek, Krisztus Jézusnak kell birtokába venni a lelket, úgy hogy Jézus követője valóban és igazán elmondhassa: „Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.”

Nehéz legyőzni magunkat, énünket. Az emberi gonoszság összes megjelenési alakja nem könnyen vethető Krisztus Lelkének fölügyelete alá. Ezt mindenki vésse eszébe, hogy hacsak Krisztus által ki nem vívják azt a győzelmet, akkor teljesen reménytelen az esetük. Igenis ki lehet vívni a győzelmet; hiszen Istennél semmi sem lehetetlen. Az ö segítő kegyelme által minden gonosz, féktelen természetet, minden emberi elkorcsosulást le lehet győzni. A kereszténynek föltétlenül tanulni kell Krisztustól, aki, „mikor szidalmazták, a szidalmat nem viszonozta.”

Nem könnyű, nem gyerekjáték az előtted álló föladat. Eddig halogattad, hogy előre tarts a tökéletességre. De most újra kezdhetsz. Életeddel bizonyíthatod, hogy mit tud elvégezni az Isten hatalma és kegyelme, hogy az érzéki embert Jézus Krisztusban lelki emberré alakítsa. Ha akarsz, győzelmes lehetsz. Krisztus nevében fogj hát határozottan hozzá e föladathoz.

Szeretném, ha komoly kijelentést vésnétek szívetekbe: Mikor emberek engednek Sátán cselszövéseinek, s így az ördög felségterületére lépnek, ha aztán Isten kegyelme által ki akarnak szabadulni az ellenfél csapdáiból, igen szoros kapcsolatra kell lépniük Istennel, naponta keresztre kell feszíteni magukat, és alaposan át kell alakulniuk, hogy kivívják a győzelmet, s így elnyerjék az örök életet. Mindketten messzire távoztatok Istentől. Súlyos gyalázatot hoztatok ügyére. Ezért most a legbuzgóbban kell igyekeznetek, hogy leküzdjétek minden jellemhibátokat, s az alázat és hívő, esedező ima életét éljétek. Hittel kérjétek Istent, hogy Krisztus szerelméért törölje el a múltat, úgy hogy a gonoszság magja, amit elvetettetek ne terjedjen, és ne gyűljön össze haragként a harag napjára.

Ha így folytatjátok, mint eddig, ingerlékeny lelkülettel, magatokat sajnálva, gyermekesen beszélve betegségeitekről, nagy feneket kerítve érzéseiteknek, s az élet sötét oldalain rágódva, akkor ez legyöngít és elcsüggeszt benneteket. Ezek a dolgok tettek titeket könnyű prédává a Sátán csapdái számára. Ha ismét csak ugyanezt az utat kezditek követni, amelyiken csúszni kezdett a lábatok, akkor reménytelen lesz az esetetek. Ha bűnbánattal lerázzátok magatokról bűneiteket, s az Üdvözítő közbenjárásába menekülve elkerülitek a félelmetes következményeket, komolyan könyörögve Isten Lelkéért, hogy vezessen, tanítson, éltessen, akkor örök életet arathattok. Ne mulasszátok el, hogy egyetértésben, alázatosan vessétek magatehetetlen lelketeket a Krisztus érdemeire.