Intézményeinkben, ahol sokan dolgoznak együtt igen nagy a barátok hatása. Természetes valami, hogy az ember barátokat keres. Mindenki talál, vagy szerez magának társat. S pontosan a barátság nagyságával lesz arányban az a hatás, melyet a barátok tesznek egymásra, vagy a jóra vagy a rosszra. Mindenkinek lesz barátja, s mindenki maga is hatni fog másokra, mások meg őrá.

Titokzatos kapocs ez, mely két emberi szívet összefon, úgy hogy két egyén érzései, ízlései, és elvei szorosan összevegyülnek. Az egyik átveszi a másik lelkületét, követi a másik útjait és cselekedeteit Amint a viasz megtartja a pecsét alakját úgy a gondolkodás is megtartja a baráti érintkezés benyomásait. Ez a hatás talán nem tudatos, de azért ugyanolyan erőteljes. Ha rá tudnánk venni a fiatalokat, hogy a tisztával, a figyelmessel, a nyájassal barátkozzanak, a legjobb lenne ez a hatás.

Ha olyan társakat választanak, akik félik az Urat, akkor ez az igazsághoz, kötelességhez és szentséghez vezet. A valóban keresztény élet jóra ható erő. Másrészt, akik kifogásolható erkölcsű férfiakkal és nőkkel barátkoznak, akiknek rosszak az elveik és a viselkedésük, azok rövidesen azon az ösvényen járnak majd, mint azok. A bűnös szív hajlama lefelé húz. A hitetlennel barátkozó rövidesen maga is hitetlen lesz; aki a hitványok társaságát választja, az maga is hitvánnyá lesz. Az istentelen tanácsában járni az első lépés, hogy a bűnösök útján járjunk, s gúnyolódok székébe üljünk.

Aki helyes jellemet akar kialakítani, válasszon olyan barátokat, akik komolyan és megfontoltan gondolkodnak és vallásos a hajlamuk. Akik számadást vetve, az örökkévalóság számára kívánnak építeni. csakis elsőrendű anyagot szabad épületükbe tenni. Ha korhadt gerendákat fogadnak el, ha megelégednek a jellem hiányosságaival, épületük kárhozatra ítélt. Legyünk elővigyázatosak, hogyan építünk. A kísértés vihara elsöpör az épület fölött, s ha szilárdan és megbízhatón nem építették, nem fogja elviselni a próbát.

A jó hírnév értékesebb, mint az arany. A fiatalok közt az a hajlam uralkodik, hogy a hitvány gondolkodásúakkal és erkölcsűekkel barátkozzanak. Milyen valódi boldogságot vár el az ifjú az olyanokkal való önkéntes kapcsolatoktól, akik alantasan gondolkodnak, éreznek és viselkednek? Némelyeknek romlott az ízlésük, züllöttek a szokásaik) s aki ilyen társakat választ, példájukat is követni fogja. Veszélyes időkben élünk, melynek meg kell félemlíteni minden szívet. Látjuk, hogy sokak gondolkodása a hitetlenség útvesztőjében tévelyeg. Ennek oka a tudatlanság, büszkeség és hibás jellem. Az alázat nehéz lecke a bukott ember számára, hogy megtanulja. Az ember szívében valami föllázad a kijelentett igazságok ellen, az Istent és bűnösöket, az isteni törvény megszegését, s Krisztus általi bűnbocsánatot érintő tárgyak ellen.

Testvéreim, idősek és fiatalok, mikor ráértek, nyissátok meg a Bibliát, s fejből tanuljátok meg az ige drága igazságait. Munka közben is őrködjetek gondolataitok fölött, rögzítésetek azokat Istenre, beszéljetek kevesebbet inkább elmélkedjetek többet. Ne feledjétek: „Minden fölöslegesen kiejtett szóról számot adnak majd az emberek az ítélet napján.” Válogassátok meg szavaitokat; ez majd bezárja az ajtót az üdvösség ellensége előtt. Kezdjétek imával a napot; munkálkodjatok, mintegy az Isten szeme előtt Isten angyalai mindig mellettetek állnak, följegyzik szavaitokat, viselkedéseteket, s azt, hogyan dolgoztok. Ha elfordultok a megbízható tanácstól, ha nem vallásos hajlamúakkal barátkoztok, bár vallják, hogy keresztények, hamarosan ti is olyanok lesztek, mint ők. Hiszen a kísértés útjába helyezitek magatokat, az ellenfél csatamezejére, s hacsak nem óvakodtak, az ellenfél mesterkedései legyőznek titeket. Van, aki vallja a vallásosságot, pedig valójában Isten és érzékeny lelkiismeret nélkül élnek. Hiúk és felületesek; beszédjük alacsony szintű. Udvarlással, házassággal tele a fejük, magasztosabb és nemesebb gondolatok helyett.

A barátválasztással sorsukat döntik el e világra, de az elkövetkezendőre is. A valamikor lelkiismeretesek és hűségesek, szomorú módon megváltoztak. Elszakadtak Istentől, az ellenfél a maga oldalára csalogatta őket. Ma már vallástalanak, tiszteletlenek, s a könnyen alakíthatók, is kihatnak. A gonosz barátok lerontják a jellemet; aláássák az elveket. „Tarts a bölcsekkel, és magad is bölcs leszel, aki bolondokkal tárgyal, az rosszul jár.”

Veszély fenyegeti az ifjakat; ők mégis vakok fölismerni j hova vezet ez az ösvény. Sokakat udvarolgatás köt le. Mintha megétették volna őket. Nincs e kapcsolatokban semmi nemes, fennkölt, vagy szent Mivel a Sátán ösztönzései, a hatásuk is neki tetsző. Figyelmen kívül hagyják a nyújtott figyelmeztetést. Önfejűek, akaratosak, dacolók. Azt képzelik, hogy nem nekik szól a figyelmeztetés, a tanács, a dorgálás. Nem aggódnak a viselkedésük miatt. Elkülönítik magukat a világosságtól és Isten szeretetétől. Nem ismerik föl többé a szent és örökkévaló dolgokat, s bár fönntartják a keresztény kötelességek lélek nélküli végzését, szívük nincs a vallásgyakorlatokban. E félrevezetettek későn kapnak majd észbe, hogy „milyen szűk a kapu, és milyen keskeny az út, mely az életre visz, bizony kevesen találják meg azt.”

Szavak, tettek, indítékok mind följegyzésre kerülnek. E könnyű fajsúlyú, felületes fejek és szívek mégis kevéssé értik meg, hogy Isten angyala áll ott, s jegyzi le, miként töltik az értékes perceket. Isten napvilágra fog hozni minden szót, minden tettet. Hiszen ő mindenütt jelen van. Hírnökei bár láthatatlanok, sorra látogassák a munkatermeket és a hálószobákat. A sötétség rejtett dolgai napvilágra kerülnek. A gondolatok, a szív szándékai, céljai leplezetlenül fognak állni. Annak tartozunk számadással, aki előtt minden födetlen és nyílt.

A munkások fáradozásuk valamennyi osztályára vigyék magukkal Jézust. Bármit tesznek is, tegyék olyan pontosan és alaposan, hogy el tudja viselni a fölülvizsgálatot. Legyen a szívük a munkában. A megbízhatóság olyan elengedhetetlen az élet közönséges kötelességeiben, mint amelyek súlyosabb felelősséggel járnak. Némelyek talán azt gondolják, hogy nem nemesítő a munkájuk; bár pontosan az lesz, amivé teszik. Csak ők tudják lezülleszteni, csak ők tudják emelkedetté tenni foglalkozásukat. Bár minden here kénytelen lenne fáradozni betevő falatjáért; hiszen a munka áldás, nem átok. A szorgalmas munka távol tart minket az ördög számos csapdájától, aki mindig talál valami rosszat a tétlen kéznek.

Senki se szégyellje a munkát, bármilyen kicsinynek és szolgainak tűnik is. A munka nemesít. Mindaz, aki eszével vagy kezével fárad, fontos munkás. Valamennyien kötelességüket teljesítik, és a mosóteknő mellett, vagy moso¬gatva ugyanúgy tisztelik vallásukat, mint az összejövetelen. Míg a kezet a legközönségesebb munka köti le, a gondolkodás emelkedetté és nemessé válhat a tiszta és szent gondolatoktól. Mikor valamely munkás tiszteletlenné válik a vallásos dolgok iránt, távolítsuk el őket a munkától. Senki se képzelje, hogy az intézmény nem lenne meg nélküle.

A régóta intézményeinkben dolgozók, mára már felelős munkásokká válhattak, megbízhatóvá bármi helyre, olyan hűségessé a kötelességhez, mint az iránytű az északi sarokhoz. Ha helyesen kihasználták lehetőségeiket, kiegyensúlyozott jellemük lehet, a vallásos dolgokban pedig mély, életerős tapasztalatuk. Ám némely munkás elkülönült Istentől. Félrevetik a vallásosságot. Nem beléjük vésett elv az, melyet gondosan ápolnak, bárhova mennek is, bármilyen társaságban találják magukat, mely horgonynak bizonyulna lelkük számára. Bárcsak minden munkás gondosan megfontolná, hogy az evilági siker, és az örök élet elnyerésének sikere is javarészt a kicsiny dolgokban való megbízhatóságtól függ. Akik magasabb felelősségre vágynak, ott tanúsítsanak hűséget a kötelességteljesítésben, ahova Isten állította őket.

Isten alkotásának tökéletessége olyan világosan fölismerhető a legparányibb rovarban, mint a madarak királyában. A kisgyermek lelke, aki hisz Krisztusban, oly becses előtte, mint a trónja körüli angyalok. „Legyetek hát tökéletesek, amint mennyei Atyátok is tökéletes. „Amint Isten is tökéletes a maga hatáskörében, az ember is tökéletes lehet hatáskörében. Ami tennivalót ép kéz talál, végezzük alaposan és gyorsan. A kis dolgokban való hűség és becsületesség, az apró kötelességek és szívességek végzése vidámmá és örömtelivé teszi az élet ösvényét; s mikor munkánk a földön véget ér, minden hűen végzett apró kötelességet úgy értékel majd Isten, mint ékkövet.