Istennek vagyunk felelősek minden szellemi képességünk és testi erőnk bölcs fölhasználásáért. Ki tudná lemérni a felelősségét? El kell majd számolnunk a benyomással, melyet teszünk. Ami szemünkben a jellem jelentéktelen hibáinak tűnik, az másokban súlyosabb mértékben szaporodik, s így a rossz irányban árasztott légkörünk megnövekedhet, fönnmaradhat.

Senki se merészeljen könnyedén szólni az azoktól jövő intésekről, akik kötelessége erkölcsi és lelki jólétük fölött őrködni. A szavak talán jelentéktelennek tűnhetnek, alig pillanatnyi benyomást téve a hallgatók gondolataira. De ezzel nem múlt el a hatásuk. Sokszor a szavak azon ifjak megszenteletlen szívében találnak visszhangra, akik sosem vetették alá magukat az intésnek és féken tartásnak. Egyetlen meggondolatlan szó valaki örök sorsára hathat ki. Mindenki kihat mások életére. Elkerülhetetlenül vagy világosság vagyunk, hogy beragyogjuk és vidítsuk ösvényüket, vagy mint letaroló vihar, hogy pusztítsunk. Vagy fölfelé vezetjük barátainkat a boldogság és a halhatatlan élet felé, vagy le, a nyomorúságba, örök romlásba. Senki sem fog egyedül elpusztulni vétkeiben. Bármilyen szűk is valaki hatásköre, akkor is vagyonjót, vagy rosszat ér el vele. Valaki így kiáltott halálos ágyán: „Szedjétek össze, ami benyomást emberekre tettem, és azt is temessétek el velem.” Meg lehet-e ezt tenni? Sajnos, nem; akár a bojtorján magja, elkerült az mindenüvé, gyökeret vert, és bő termést fog hozni.

Kevesen vesznek föl készakarva rossz szokásokat. A helytelen cselekedetek gyakori ismétlésével öntudatlanul alakítanak szokásokat, melyek oly szilárdan megalapozódnak, hogy csak a legszívósabb erőfeszítéssel tudnak változtatni rajta. Sose halogassuk a bűnös szokások megtörését. Hacsak le nem győzzük a gonosz szokásokat, azok győznek le minket, azok fogják elpusztítani boldogságunkat. Sok olyan szegény teremtés akad, akik ma már nyomorultak, csalódott és elzüllöttek, átkok a környezetűknek, holott hasznavehető s boldog emberek lehettek volna, ha kihasználták volna lehetőségüket. Sok fiatal meddő álmodozással pazarolja el életének értékes óráit. Ezeknek nincs erkölcsi jelleme, se erős elve. Sokan sodródnak erre-amarra, minden változó körülmény játékszereként. Örökké sajnáltatják magukat, folyton másra tá-maszkodnának boldogságukért. Aki ezt az utat járja, mind csalódni fog, ll1ind az ezzel, mind az eljövendő élettel kapcsolatos reményeiben.

Az egymás társaságába kerülő fiatalok áldássá vagy átokká tehetik barátságukat. Egymás épülésére, áldására, erősítésére lehetnek, emelkedettebbé tehetik egymás viselkedését, jellemet, tudását; vagy ha engedik, hogy hanyagok, hűtlenek, megbízhatatlanok legyenek, akkor romboló hatással lesznek.

Jézus segíteni fogja azokat, akik belé helyezik bizalmukat. Akik kapcsolatot tartanak fönn vele, azoknak boldogság áll rendelkezésükre. Azok azt az ösvényt követik, ahol Üdvözítőjük jár előttük, kedvéért keresztre feszítik énjüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt Krisztusra építik reménységüket, ezért a föld viharai képtelenek lesodorni őket biztos alapzatukról.

Rajtatok múlik, fiatalok, vajon megbízható, talpig becsületes es valóban hasznos személlyé váltak-e. Legyetek készen, legyetek eltökéltek, hogy bármi körülmények közt, a helyes mellett szálljatok síkra. Helytelen, rossz szokásokat nem vihetünk magunkkal az égbe, s ha idelenn le nem győzzük őket, akkor kizárnak bennünket az igazak otthonából. A rossz szokások, ha szem beszegülünk velük, a legmakacsabbul ellen fognak állni. De ha erőteljesen és szívósan folytatjuk a harcot. akkor le tudjuk győzni őket.

A helyes szokások kialakításához, keressük a jó erkölcsű és vallásos beállítottságúak társaságát. Sose feledjük, hogy a mennyei udvarokban tartózkodásra készülünk. Azért kapjuk a próbaidő becses óráit, hogy ki tudjunk küszöbölni jellemünkből minden hibát. Törekedjünk hát erre, nem csak, hogy elnyerjük az eljövendő életet) hanem hogy ott is hasznavehetők legyünk. Az ifjú, a fiatal nő tekintse úgy a kitűnő jellemet, mint aranynál, ezüstnél, részvényeknél értékesebb tőkét. Ezeket nem érintik a vakrémületek, csődök, s gazdag kamatokat fognak teremni mikor a földi tulajdonokat elsöpri a vég. Az ifjak tekintsék nemesebb, magasabb szemszögből a keresztény jellemet. A bűn elvakítja a szemet megcsalja a szívet. A becsületesség, szilárdság és kitartás oly vonások, melyeket mindenki törekedjék komoly lelkiismeretességgel ápolni; hiszen ellenállhatatlan erővel ruházza föl birtokosát olyan hatalommal, mely erőssé teszi őt a jótettekre, erőssé a gonoszsággal szembeszegülésre, erőssé, hogy elviselje a bajokat. Ez az a hely, ahonnan a legfényesebb tündökléssel ragyog elő a valóban kiváló jellem.

A jellem erőssége két dologból áll az akaraterőből és az önuralom erejéből. Sok fiatal a jellem erősségével téveszti össze az erős, fékezhetetlen indulatosságot. Mégis az az igazság, hogy gyönge az, akin szenvedélyei uralkodnak. Az ember tényleges nagyságát és nemességét az mutatja-méri, hogy mennyi erőre van szüksége, hogy legyőzze szenvedélyeit, nem pedig azoknak a szenvedélyeknek erőssége, melyek őt teperik le. Az a legerősebb ember, aki bár észreveszi a sértést. a bántást, mégis legyőzi haragját és megbocsát ellenségeinek. Az ilyen ember igazán hős.

Soknak oly szűklátókörű elképzelései vannak arról, hogy mivé válhatnának, hogy így örökre csökevényesek, örökre szűklátókörűek maradnak, Holott, ha fölhasználnák Istentől nyert képességeiket. nemes jellemre tehetnének szert. S oly légkört áraszthatnának, amely lelkeket nyerne meg Krisztusnak. A tudás hatalom; de a szellemi képesség a szív jósága nélkül: rosszra ható hatalom.

Istentől nyertük szellemi és erkölcsi képességeinket erőnket mégis mindenki nagymértékben a maga jellemének építője. Minden nap kissé magasabb lesz az épület. Isten szava figyelmeztet bennünket, hogy vigyázzunk, épületünk az örök sziklára alapuljon. Közeleg az idő, amikor munkánk úgy áll majd leplezetlenül, amint van. Most az ideje, hogy műveljük Istentől nyert képességeinket, hogy olyan jellemet alkossunk, mely hasznos idelenn, de hasznos lesz a magasztosabb életre is ezután.

Az élet minden cselekedete, legyen mégoly jelentéktelen, megteszi a maga hatását a jellem alakulására. A jó jellem értékesebb, mint a világi javak, kialakítása pedig a legnemesebb foglalkozás, melyet az ember űzhet.

A körülmények alakította jellem változékony és zavart az ellentétek zűrzavara. Tulajdonosaiknak nincs magasztos céljuk az életben. Nem gyakorolnak nemesítő hatást a mások jellemére, Céltalanok, és erő nélkül valók.

Az itt nyert rövidke életet bölcsen kellene fölhasználnunk, Isten azt akarja, hogy gyülekezete életerős, odaadó, munkálkodó gyülekezet legyen. Népünk azonban távol áll most ettől. Isten erős, bátor lelkeket hívj tevékeny, életerős keresztényeket, akik az igaz mintát követik, s akik határozott benyomást tesznek az Isten és a helyes mellett. Isten szent megbízatásként adta nekünk a legfontosabb, legkomolyabb igazságokat, nekünk pedig meg kell, ki kell mutatnunk, hogy milyen hatással is van az életünkre es jellemünkre.