Ha mindenki tudatában volna annak, hogy befolyásáért Isten előtt felelősséggel tartozik, akkor semmi esetre sem lustálkodna, hanem minden erejét és képességét fejlesztené, hogy Őt szolgálhassa, aki a vérével váltotta meg.

A fiataloknak különösen érezniük kell, hogy szükséges fejleszteni az értelmet, és minden alkalmat meg kell ragadni, hogy kellő műveltségre tehessenek szert. Csak így teljesíthetnek elfogadható szolgálatot annak, aki az Ő drága életét áldozta fel értük. Senki ne essen abba a tévedésbe, hogy már nincs szüksége könyvek vagy a természet további tanulmányozására. Mindenki igyekezzék a kínálkozó alkalmakat javára fordítani, hogy mindent elsajátíthasson, amit Isten felajánl a kinyilatkoztatás és a tudományok terén.

Tanuljuk meg az Istentől nyert erők értékesítését! Ha az ifjúnak a létra legalsó fokára lépve kell elindulnia, ne veszítse el bátorságát, hanem erősen határozza el, hogy fokról fokra mindaddig kapaszkodik fölfelé, amíg meghallja Krisztus hívó szavát: „Jöjj feljebb, gyermekem! Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokra bízlak ezután.” (Máté 25:21)