Mennyei angyalok lebegnek a ház körül, ahol fiatalok gyűltek össze, s zene és ének hallatszik. Keresztények gyűltek össze, de mi az, amit hallasz? Egy dal, egy szemérmetlen, könnyelmű sláger, amely a világi tánctermekbe való. Íme, sötétség borítja be az egybegyűlteket. Az angyalok eltávoznak. Szomorúság ül az arcukon, sírnak. Ilyen jeleneteknek voltam tanúja többször, szombattartókat szemlélve. A zene foglalta el azokat az órákat, amelyeket az imádkozásnak kellett volna szentelni. Sok hitvalló, szombattartó keresztény bálványa a zene. Sátán felhasználhatja eszközül, hogy azon át férkőzhessen az ifjúság lelkébe. Sátán céljainak megfelel mindaz, ami Istentől a lelket, az elmét eltereli, és lefoglalja azt az időt, amelyet az Ő szolgálatára kellett volna szentelni. Sátán mindazokkal az eszközökkel dolgozik, amelyek erős befolyásukkal a legnagyobb tömegeket bűvöletben tartják, mialatt a gonosz hatalma megbénítja őket.

A zene nagy hatalom lehet a jó szolgálatában, de mi nem használjuk ki kellőképpen az istentisztelet e formáját. Gyakran csak ösztönszerű vágyból fakad az ének, vagy különös alkalmak ünnepélyessé tételére, egyébként többször magukra hagyják az énekeseket, akik így kontárkodnak, és a zene elveszíti különleges hatását a jelenlevők lelkületére. Szépsége, fensége és ereje legyen a zenének! A hódolat és dicsőítés dalait énekeljük! Alkalmazzatok hangszert is, ha lehet, és a zene szálljon fel dicsőséges összhangban Istenhez, mint jó illatú áldozat.