Akik valóban Krisztust akarják követni, azoknak szívükbe kell zárniuk Őt, hogy ott uralkodjon. Családi életükben az Ő lelkületét és jellemét kell képviselniük: előzékenyek és kedvesek legyenek mindazokkal, akikkel érintkeznek.

Sok gyermek nem adja meg a szülőknek járó tiszteletet, habár állítja, hogy ismeri az igazságot. Kevéssé ragaszkodik apjához és anyjához, nem tiszteli őket annyira, hogy teljesítené kívánságukat és megóvná őket a fölösleges félelmektől. Sokan, akik kereszténynek vallják magukat, nem tudják, mit jelent a „Tiszteld atyádat és anyádat”. Ennek következtében éppoly kevéssé fogják tudni, mit jelent az, hogy „hosszú életű légy a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád majd tenéked”.

A mi ifjúságunk állítja, hogy megtartja Isten parancsolatait, és mégis sokan vannak közöttük, akik semmibe veszik az ötödik parancsolatot. Így nem teljesülhet be rajtuk a gazdag áldás, amelyet azoknak ígért az Úr, akik betartják ezt az előírást. Sohasem fognak az ígéret földjére lépni, ahol örökké élhetnének, ha nem bánják meg bűneiket s nem változtatják meg cselekedeteiket és jellemüket Krisztus kegyelméből. Akik nem tisztelik és szeretik szüleiket, azok Istent sem szeretik és nem tisztelik, ezért nem számolhatnak azzal, hogy valaha a mennybe juthatnak.

Fiatalok, most határoztok örök sorsotokról, ezért kérlek benneteket, hogy gondolkozzatok Isten parancsolatán, amelyhez ezt az ígéretet fűzte: „Hogy hosszú életű légy a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád majd neked.” Kívántok-e örök életet? Ha igen, akkor tiszteljétek és becsüljétek szüleiteket!

Ha vétkeztetek abban, hogy nem tanúsítottatok szeretetet és engedelmességet irántuk, kezdjétek meg azonnal jóvátenni a múltat! Nem engedhetitek meg magatoknak, hogy másképp cselekedjetek, mert örök életeteket kockáztatjátok. A szívek kutatója tudja, hogyan viselkedtek szüleitekkel szemben. Ő a mennyei szentély mérlegén méri meg erkölcsötöket, jellemeteket. Valljátok be, ha elhanyagoltátok szüleiteket, valljátok be közönyösségeteket velük szemben, és hogy megvetettétek Isten szentséges parancsát.

Szüleitek szíve együttérzőn, szeretettel csügg rajtatok, és ti képesek volnátok szeretetükért hideg hálátlansággal fizetni? Ők szeretnek titeket, és akarják, hogy üdvözüljetek, de vajon nem vettétek-e gyakran semmibe tanácsaikat? Nem jártatok-e saját útjaitokon, saját akaratotok szerint? Követtétek-e saját, önálló ítéleteteket, jól tudva, hogy Isten nem hagyhatja jóvá a konokságot. Sok apa és anya megtört szívvel szállt sírba, mert annyi hálátlanságot és tiszteletlenséget szenvedtek el gyermekeiktől.