Isten parancsa, hogy a testi-lelki erőket edzeni kell, de a testgyakorlás jellegének összhangban kell lennie Krisztus tanításaival. E leckéket kell valóra váltani a keresztények életében, úgy, hogy a nevelést és önképzést látva a mennyei angyaloknak ne kelljen azt jelenteniük a tanárokról és diákokról, hogy ők „a gyönyör szeretői”. Sajnos, most ilyen jelentés készül sokakról, „akik inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői” (II. Timóteus 3:4).

Sátán igyekszik befolyásolni a tanárok és tanulók lelkét, rábírva őket, hogy olyan testgyakorlatokba és szórakozásokba merüljenek, amelyek teljesen lekötik érdeklődésüket és erősítik az alacsony rendű vágyakat. Szenvedélyeket ébreszt, amelyek kiszorítják Isten Lelkének az emberi szívre gyakorolt hatását.

Minden tanítónak szüksége van testmozgásra, változatos tevékenységre. Isten megmutatta, mi legyen ez: hasznos gyakorlati munka. Mégis sokan fordultak el Isten módszerétől, hogy emberi kitalálásokat kövessenek, lelki életük kárára. A szórakozások mindennél erősebben gátolják a Szentlélek munkáját, és megszomorítják az Urat.

„Józanok legyetek, vigyázzatok, mert a ti ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán szertejár, keresvén, kit elnyeljen.” (I. Péter 5:8) Ott van a sportpályán, figyelve szórakozásotokat, elfogva az őrizet nélkül talált lelkeket, elhintve a konkolyt az emberi szívekben, és uralmat nyerve rajtuk. Minden játéknál jelen van az iskolában. Azok a diákok, akiket a játékok nagyon felizgatnak, nincsenek olyan állapotban, hogy fel tudják fogni a számukra oly fontos tanítást, oktatást és intést.

A bölcsesség Istene rendelte el a mozgást és a fizikai munkát. Mindennap kell szentelni néhány órát az olyan irányú nevelésnek, amely hasznos munkára tanítja meg a diákokat: a gyakorlati élet kötelességeire, mivel ezek fontosak az egész fiatalság számára.

Minden iskolában neveljük arra a fiatalokat, hogy olyanná váljanak, mint Dániel volt. Legyenek szoros kapcsolatban az igaz bölcsesség forrásával, hogy mindenben a legmagasabb szintet érhessék el. Dániel előtt Isten félelme és szeretete lebegett, és az Úr iránti felelősségének tudatában úgy fejlesztette képességeit, hogy tőle telhetőleg a legjobban megfeleljen a szerető Isten kívánalmainak. A négy héber fiatal nem tűrte, hogy önző indokok, szórakozás, mulatozás foglalják le az élet drága pillanatait. Ilyen gondolkodásmódra minden keresztény fiatal eljuthat.