A fiatalság nem lesz gyengeelméjű vagy hasznavehetetlen, ha Isten szolgálatának szenteli magát. A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. A legkisebb gyermek, aki istenfélő és szereti Istent, kedvesebb az Ő szemében, mint a legtehetségesebb és legtanultabb ember, aki nem törődik az üdvösséggel. Azok a fiatalok, akik szívüket és életüket Istennek szentelik, összekapcsolódnak minden bölcsesség és nagyság forrásával.
Mennyivel kedvesebbnek és értékesebbnek találnák munkájukat a gyermekek, ha megtanítanák őket arra, hogy mindennapi kötelességeiket az Úr jelölte ki számukra iskolának, ahol megtanulhatják a hű és értékes szolgálat gyakorlását. Ha minden kötelességünket úgy végezzük el, mintha Istennek végeznénk, örömet találunk a legközönségesebb tevékenységben is, amely a Földön munkálkodókat összeköti a mennyei lényekkel, akik Isten akaratát teljesítik.
Kötelességeinknek éppen olyan hűséggel tegyünk eleget kijelölt helyünkön, mint az angyalok a maguk helyén. Mindenütt bízni lehet majd azokban, akik Isten szolgáinak érzik magukat. Az ég honpolgárai lesznek a Föld legjobb polgárai. Isten iránti kötelességeink helyes felismerése az embertársainkkal szembeni kötelességeink helyes szemléletét eredményezi.
Ha majd „ítélők ülnek és könyvek nyittatnak meg”, s a Bíró „jól van” szava elhangzik és a halhatatlan dicsőség koronáját a győzők homlokára illesztik, sokan az egész összegyűlt világegyetem előtt leveszik koronáikat és anyjukra mutatva így szólnak: „Ő tett azzá, amivé Isten kegyelméből lettem. Az ő imáin és tanításain áldás volt az én örök üdvösségemre.”
A fiatalokat nevelni kell, hogy szilárdan helytálljanak az igazságért az uralkodó bűn és jogtalanság közepette. Tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gonoszság áradásának megakadályozására, és hogy előmozdítsák az erényt, a tisztaságot, az igazságosságot. Mélyek és maradandók azok a befolyások, amelyek az élet korai szakában a lélekre és a jellemre hatnak. A helytelen, rossz nevelés, vagy romlott társaság gyakran oly erősen befolyásolják rossz irányba a zsenge lelket, hogy később már bármilyen erőfeszítés sem képes ellensúlyozni.
A mai ifjúság és a ma gyermekei határozzák meg a társadalom jövőjét, és az otthontól függ, hogy milyen lesz ez a fiatalság és ezek a gyermekek. Az emberiséget sújtó betegségek, a nyomor és a bűnözés nagy része a helytelen otthoni nevelés hatására vezethető vissza. Hogy megváltozna a világ, ha a családi élet tiszta és igaz volna, s a gyermekek, akik kikerülnek otthonról, fel volnának készülve az élet veszélyeire és kötelességeire!