Félelmes jelentés készült rólad az elmúlt évben. Feltárul ez a mennyei fenség és a tiszta, bűntelen angyalok milliói előtt. Gondolataid, cselekedeteid, zavaros és meg nem szentelt érzelmeid az emberek elől talán rejtve lehetnek, de gondold meg, hogy Isten életed legközönségesebb cselekedetét is látja. A mennyei feljegyzésekben minden elkövetett bűn szerepel.

Isten rosszallólag tekint rád, s te mégis teljesen érzéketlen maradsz, nem vagy tudatában elveszett, tönkretett állapotodnak. Időnként ugyan lelkiismeret-furdalásod van, de büszke, fölényes lelkületed gyorsan felülkerekedik s elnémítod lelkiismereted szavát.

Nem vagy boldog, mégis azt gondolod, hogy ha fékevesztetten járhatnál saját útjaidon, akkor boldog lehetnél. Szegény gyermek! Éva is azt gondolta, hogy élete még nagyszerűbb lehetne, ha a tiltott fa gyümölcsét megkóstolhatná, amelynek még az érintését is halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg Isten. Éva mégis evett, s elveszítette Éden minden dicsőségét.

Gondolataidat mindenkor ellenőrizd! Ez nem könnyű feladat – határozott, kemény igyekezet kell hozzá. Isten pedig ezt kívánja tőled. Olyan kötelesség ez, amely minden felelős lényre hárul. Istennek még a gondolatainkért is felelősséggel tartozunk. Ha hiábavaló képzelgések foglalják el bensőnket, ha megengedjük, hogy tisztátalan gondolatok foglalkoztassanak, akkor bizonyos értelemben ugyanolyan bűnösök vagyunk, mintha gondolatainkat tettre váltottuk volna, hiszen a gondolatok megvalósítását csak az alkalom hiánya gátolta.

Nappal ábrándozni, éjjel légvárakat építeni – igen rossz és rendkívül veszélyes szokás. Ha megrögződtek, szinte lehetetlen tőlük szabadulni és a gondolatokat helyes mederbe, tiszta, szent, nemes eszmekörbe terelni. Szükséges, hogy szemeid, füleid és összes érzékeid hűséges őrállója légy, ha magad akarod irányítani bensődet, s gátat akarsz emelni annak, hogy romlott képzelgések fertőzzék lelkivilágodat. Ezt a nagyon kívánatos benső munkát csakis Isten kegyelmének ereje végezheti el. Te ebben a tekintetben gyenge vagy.

Letértél a jó útról, merész és arcátlan lettél. Isten kegyelme számára nincs hely a szívedben. De csakis Isten ereje által emelkedhetsz fel oda, hogy kegyelmének részesévé légy és az igazság eszközévé válhass. Nemcsak azt kívánja tőled Isten, hogy fékezd a gondolataidat, hanem a szenvedélyeidet és hajlamaidat is. Az üdvösséged attól függ, hogy ezekben a dolgokban mennyire tudsz uralkodni magadon. A szenvedély és vonzalom hatalmas erők. Ha rossz irányba terelődnek, ha az indítóokok tisztátalanok, romlásodat okozhatják, nyomorult ronccsá tehetnek, elveszítheted Istenedet és reménységedet.

Képzeletedet határozottan és kitartóan ellenőrizned kell, ha szenvedélyedet és szeretetedet az ész, a lelkiismeret és az igaz jellem uralma alá akarod rendelni. Veszélyben vagy, mert éppen most döntesz arról, hogy feláldozd-e örök létedet a szenvedély oltárán. Egész lényed felett a szenvedély uralkodik – s vajon milyen szenvedély? Aljas, romlasztó! Ha engedsz neki, megkeseríted szüleid életét, szomorúságot és szégyent hozol testvéreidre, meggyalázod önmagad, eljátszod a mennyországot és a dicső örök életet. Vajon valóban ezt akarod? Kérlek, állj meg és gondolkozz! Egy lépéssel se folytasd tovább önfejű, hiábavaló utadat, mert nyomorúság, halál vár rád. Ha nem fogod fékezni szenvedélyeidet és vonzalmaidat, akkor önmagadat és környezetedet rossz hírbe hozod, jellemedet bemocskolod, és egész életeden végigkísér a szégyen.

Szüleid iránt engedetlen, hetyke, hálátlan és rossz vagy. Ezek a csúf tulajdonságok romlott fa gyümölcsei. Viselkedésed kihívó. Szereted a fiútársaságot, s szeretsz róluk beszélni. „A szív teljességéből szól a száj.” Ezek a szokások annyira elhatalmasodtak már rajtad, hogy teljesen uralják lényedet, inkább csalásra vetemedsz, csak hogy terveidet és kívánságaidat megvalósíthasd.